Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ)- Történelmi
alkotmány ( Szent Korona eszmeiseg, jogfolytonosság)   

Az aláírásgyűjtők levelei alapján szükséges volt két alapfogalom tisztázása. Úgy gondolom, ez közérdekű, ezért itt is nyilvánosságra hozom.
Ni pedig örömmel közöljük Halász József gondolatait a A király és a"királyság" és a Szent Korona kifejezésekről.
A király és a"királyság"
A „király, királyság“ kifejezés a magyar nyelvben a XIV. században honosodott meg, a latin „rex“ és „dux“ szavak fordításaként.

A fordítással a nyugati civilizáció egyszemélyi diktatúráját csempészték be a magyar nyelvbe, ami két okból helytelen:

- A „király“ szó Nagy Károly nevéből ered, aki a Kárpát-hazát évezredeken át őrző avarok leigázásával szerzett befolyást a Kárpát-medence nyugati részére és rabolt mérhetetlen mennyiségű kincset.

Érdemes megjegyezni, hogy a Frank Birodalom (Nagy Károly) a hétszázhetvenes években ugyanazt tette az egyetemes magyarság egyik nemzetével, az avarokkal, amit a kilencszázas években a Keleti Frank Királyság (Gyermek Lajos), majd a Német-római Birodalom (I. Ottó) a Kárpát-hazába visszatértekkel egységgé vált eleinkkel.

Mindkét esetben először hadsereggel akartak bennünket leigázni (sőt, Gyermek Lajos „kiirtani“), de mind Nagy Lajos első hadjárata, mind a Pozsonyi csata megmutatta, hogy ez lehetetlen. Ekkor jött az alattomosság: Nagy Lajos néhány nemzetségfőt megvett, ezzel megbontotta az egységet és így a megosztott avarokat már le tudta igázni a második hadjáratban.

Árpád halála után a magyarság fokozatosan letért a kettős fejedelemségről, amely addig megakadályozta, hogy a nemzetről a nemzet fölött döntsenek, így az egyéni érdekeket a nemzet érdeke fölé helyező elit – Géza fejedelem döntése alapján - 973 Húsvétján feladta Magyarország szabadságát, a Quedlinburgi szerződéssel csatlakozva a X. század EU-jához, a Német-római Birodalomhoz, teret engedve az idegen vallásnak és az idegenek uralmának.

Megjegyzés: a Szeri Szerződés a szkíta hagyományok legjelentősebb elemét, a szabad elöljáró-választást „irányított szabadsággal“ – azaz leszármazás szerinti tisztség-örökléssel –váltja fel, de ez a hatalomgyakorlás magyar kézben tartásának biztosítása érdekében történt, hiszen a két legfőbb elöljárót (kündü és gyula) kötelezően „Nimród-Gilgames-Álmos” leszármazottjaként (vagyis bármely szabad magyarként, és nem egy nemzetséghez tartozóként) jelöli meg. Ennek leszűkítése az Árpád-házra ellentétes mind a szkíta hagyományokkal, mind a Szeri Alkotmánnyal.

- Amíg a latin nyelvű források Gézáig a legfőbb magyar méltóságokat „dux“-ként említik, Istvántól „rex“-nek nevezik. A dux kétnemű főnév, valószínűleg az arámi nyelvből került a latinba és fejedelmet jelent, szemben a rex-szel, ami egyszemélyes vezetőt. A dux kétneműsége visszavezethető az Isteni Személyekre, az Istenanyára és az Istenapára.

Ezt a szkíta társadalomszervezés a kettős fejedelemség intézményében vitte tovább, az iránymutató (kündü) és a vezető (gyula) méltóságok kettős egységével. Ezeket a méltóságokat alkalmasság-bizonyítás alapján választották (szemben a szkíta hagyományokkal és a Szeri Szerződéssel ellentétes Árpád-házi nemzetség-monopóliummal).

A Szent Korona

a Szent Korona a Teremtő és az ember között létrejött, a Föld működtetésére vonatkozó Szövetség jelképe, amely fő iránymutatása az anyagtalan és anyagi világ összhangjának biztosítását szolgálta (A Teremtő az ember – férfi és nő kettős egysége - fejére tette a Szent Koronát, hogy a Lélek Fénye ezen keresztül uralja és formálja az anyagot. – Magyar Biblia Szövetség fejezete). A Szent Korona Értékrend ennek megfelelően a Szent Koronával az Isteni Iránymutatást azonosítja. A Szent Korona Tan szakrális erővel felruházott tárgyként tekinti, átvéve a zsidó hagyományoknak megfelelő „szent tárgy“ szemléletet.

Kelt Szegeden, 2015. Földanya havának 14. napján.

Halász József