Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ)- Történelmi
alkotmány ( Szent Korona eszmeiseg, jogfolytonosság)   

ELSŐ RÉSZ: Az állam szabadsága
1. §

(1)    Magyarország örökké szabad.

(2)    Az állam szabadsága
a./    a társadalmi együttélés szabályai jogrendszerbe foglalásának és érvényesítésének,
b./    a külkapcsolatok létesítése és felbontása gyakorlásának,
c./    a társadalmi berendezkedés meghatározásának,
d./    a külső és belső védelmi eszközei fejlesztésének és alkalmazásának,
e./    a Szent Korona Önigazgatási Rendszerét követő „Nemzetgyűlési tagok, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló” 2. főtörvényben megvalósuló képviseleti rendszer kialakításának és gyakorlásának minden más államtól való függetlenségét jelenti.

(3)    Az állam szabadsága a Szent Korona tagok együttesen gyakorolt alapjoga, annak egésze, vagy bármely eleme soha, senki által és senki érdekében nem szüntethető meg.

MÁSODIK RÉSZ: A Szent Korona tagok szabadsága
2. §

(1)    A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szüntethető meg és nem korlátozható.

(2)    A Szent Korona tagja:
a./    az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint
b./    az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek .

(3)    Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén.

(4)    Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona Országában vendégként él, teljeskörű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával.

(5)    A Szent Korona tagságra méltatlan személyt az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvényben meghatározott esetekben meg kell fosztani Szent Korona tagságától.

(6)    A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint a Szent Korona tagja, kivéve:
a./    nem végezhet olyan tevékenységet, amely a Szent Korona Országának politikai, társadalmi és gazdasági életére befolyással van,
b./    nem vehet részt az ország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában,
c./    sem maga, sem leszármazottja nem lehet a Szent Korona tulajdonának birtokosa.

HARMADIK RÉSZ: A szabadság feltételei
3. §

(1)    Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotóeleme, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóelemét jelentő Szent Korona tagok birtokolhatnak.

(2)    A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve:
a.)    Nem semmisítheti meg a birtokot.
b.)    Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését.
c.)    Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át és örökítheti a birtokjogot.

4. §

(1)    Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.

(2)    Magyar érték minden olyan – (3) bekezdés szerinti – tevékenység eredménye, amelyet
a./    magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal,
b./    Magyarország területén,
c./    a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködése
hozott létre, illetve szolgáltatott.

(3)    Csak olyan tevékenység végezhető, amely
a./    eredménye (termék vagy szolgáltatás),
b./    a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése,
c./    a tevékenység végzése során keletkezett hulladék
nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet.

NEGYEDIK RÉSZ: A szabadság védelme
5. §

(1)    Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.

(2)    A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti:
a./    az állam szabadságának,
b./    a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának,
c./    a birtoklás szabályának,
d./    a vendégjog szabályainak,
e./    a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok
megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.

ÖTÖDIK RÉSZ: Záró rendelkezések
6. §
Alaptörvény

(1)    Magyarország Szabadság Alkotmányának egy történelmi időszakra vonatkozó irányelveit határozza meg az Alaptörvény.

(2)    Alaptörvény alkotási alapelvek

a./    Lelki-, szellemi- és anyagi esélyegyenlőség biztosítása a Szent Korona minden tagja számára.
b./    Jogok és kötelezettségek összhangja.
c./    A Krisztust követő istenhívő értékrend szerinti életértékelés (a lélek az irányító, a szellem a közvetítő és az anyag a végrehajtó).
d./    Az önkormányzatiság és ebből eredően a népuralom és a sorsközösség vállalás érvényesítése.
e./    A szerves egységként működő, gondoskodó Magyarország létrehozása, működtetése és védelme.
Ez utóbbin belül kiemelt védelem illeti meg
-    a bölcseleti (filozófiai) alapot – kiemelten az ember szabad akarata érvényesülésének védelme az annak esélyegyenlőség-elemeit veszélyeztető eszközökkel – pl. nevelés helyett alkalmazott, lelki traumát okozó lélek- és agymosás, vagy – az életfeltételeket csökkentő tevékenységekkel – az egészségügyi ellátás üzletté alakítása, a közbiztonság kriminális állapotra züllesztése, a következő generációk életét veszélyeztető természetrombolás;
-    politikai alapot – kiemelten az önkormányzatiságon alapuló népuralom (demokrácia) és sorsközösség vállalás (szolidaritás) alapértékeinek védelme a választók félrevezetésével megvalósuló, az igazságot annak egy részével helyettesítő demagógiával és megalapozatlan ígéretekkel szemben;
-    gazdasági alapot – kiemelten: az ország termelőeszközei tulajdon- és birtokjogának védelme bármilyen önkényuralmi (diktatórikus) megszerzési kísérlettel – pl. az ország „magánosítás” (privatizáció) néven történő kirablásával – szemben; a pénz értékközvetítő szerepétől eltérő működtetésének tiltása; a magyar termékek, termények és szolgáltatások hátrányos megkülönböztetésének (negatív diszkriminációjának) büntetése; a jogszabályok hibás értelmezésével és megvesztegetéssel (korrupcióval) törvénytelen (illegális) gazdasági tevékenységek létrejöttének, a meglévők működésének tilalma.

(3)    Az Első Alaptörvényt Magyarország Szabadság Alkotmányának hatályba léptetése napján, az után lépteti hatályba az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlés.

(4)    Az Alaptörvényt Nemzetgyűlés módosíthatja.

7. §

Alaptörvény szintű főtörvények

(1)    Az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlés lépteti hatályba az alábbi, Alaptörvény szintű főtörvényeket:

a./    „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvényt,

b./    „Nemzetgyűlési tagok, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló” 2. főtörvényt,

c./    „Magyarország jelképekről és ünnepekről” szóló 3. főtörvényt.

(2)    Az Alaptörvény szintű főtörvényeket csak Nemzetgyűlés módosíthatja.

8. §
Egyéb jogszabályok

Az Alaptörvény irányelvei alapján az Alaptörvényben meghatásozott, az államhatalmat „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény szerint gyakorló személyek és szervezetek jogosultak jogszabályokat alkotni, módosítani és hatályán kívül helyezni.

9. §
Hatályba léptetés

(1)    Magyarország Szabadság Alkotmányát a jogfolytonosságot visszaállító Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlés helyezi hatályba.

(2)    Magyarország Szabadság Alkotmánya Isteni eredetű, ezért azt semmilyen hatalom nem módosíthatja, és nem helyezheti hatályon kívül.