Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ)- Történelmi
alkotmány ( Szent Korona eszmeiseg, jogfolytonosság)   

• Az egyetemes nemzetet megtestesítő állam örök szabadsága. (Alap: Hungaria semper libera)
• Az egyetemes nemzet átruházhatatlan tulajdon- és birtokos meghatározó joga. (Alap: Sacra Corona radix omnium possessionum)
• Az egyetemes nemzet minden tagjának egy és ugyanazon szabadsága. (Alap: Una et eadem libertas)
• Az egyetemes nemzet és annak tagjai biztonságát, mi szerint minden az egyetemes nemzet érdekében kell, hogy történjék. (Alap: Sub specie Sacrae Coronae)
• Az egyetemes nemzet minden tagjának kötelessége és joga ahhoz, hogy ellenálljon és ellentmond- jon minden olyan törekvéssel szemben, amely jogainak gyakorlását csökkenti és kötelezettségei teljesítésének feltételeit korlátozza vagy gátolja. (Alap: Ius resistendi et contradiscendi)

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek (mint a magyarság legfőbb, természetes képviseleti szervének) van egyedül joga kimondani a Szent Koronán alapuló Történelmi Alkotmány jogfolytonosságának visszaállítását, amikor közfelkiáltással kimondja: a Szent Korona öt alapelve Magyarország alkotmánya.

2. Az Alaptörvény feladata, hogy a jelen kor ismeretanyaga szerint meghatározza az Alkotmány alapján az egyetemes nemzet (az állam), a nemzetet felépítő társadalmi csoportok és a Szent Korona tagok jogait és kötelezettségeit.

Az Alaptörvény tehát meghatározza
a./ az állam szuverenitásának biztosítékait, az ehhez szükséges feltételekkel, b./ a képviseleti rendszert, annak népakarat-kifejezõ biztosítékaival együtt,
c./ a közigazgatás rendszerét, a társadalmi ellenőrzés biztosítékait,
d./ a társadalmi csoportok alapvető jogait és kötelezettségeit, és azok állam által biztosított feltételeit,
e./ a Szent Korona tagok egyetemes és egyéni sajátosságoktól függő jogait, kötelezettségeit és azok állam- és a társadalmi csoportok által biztosított feltételeit.

Az öt feladat egymásra épül és egymással rendszerkapcsolatban áll,a Szent Korona önigazgatási elve sze- rint.
(Ez az elv fellelhető a vezetéselmélet „kétdimenziós - mátrix - irányítási elvében”, ugyanis az egyik di-menziót a Szent Korona területi - település, vármegye -, a másikat pedig a Szent Korona tagjainak egyéni jellemzői adják (vallás, származás, családi helyzet - nem, kor - és foglalkozás-hívatás). Az Alaptörvény a társadalmi- és gazdaságszervezési feladatokat egyaránt szabályozza. Az önigazgatási elv alapja a társadalmi csoportok érdeksorrendisége.

Ez azt jelenti, hogy a Szent Korona magyar hagyományokra épülő rendszere a teljes értelmében megvalósított autarkia harmónia - biztosítását jelenti.

Az önellátás elsődlegessége nemcsak gazdasági fogalom,hanem az egész társadalmat átfogó szer- vezõ erõ.
Vagyis: egy település vagy egy egyéni jegy alapján szervezõdõ társadalmi csoport lehetőségeivel mindenek előtt saját igényeit elégíti ki. Igényén felüli lehetőségeit arra használja, hogy egy másik település vagy társadalmi csoporttal értékazonosan elcserélje olyan lehetőségekre, amelyekkel õ nem (vagy nem igények szerinti mértékben) rendelkezik.
Az önigazgatásnak ez a formája része a Szent Korona eszmeiségnek, amellyel a minőségileg magasabb rendű alternatíváját adja a piacgazdaságnak.
Az állam egységének és az államigazgatásiba beépített ellenőrzési rendszernek az az alapvető feladata, hogy a társadalmi csoportok közötti termék- és szolgáltatáscserét koordinálja, a rendelkezésére álló eszközökkel.

Ezzel lehet biztosítani, hogy a Szent Korona Tan most egy olyan elemmel (Alaptörvénnyel) bővüljön, amely tisztán képviseli a Szent Korona eszmét.

Ennek az Alaptörvénynek - amelyet az Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek kell közfelkiáltással elfogadnia - tartalmaznia kell minden ( alkotmányi és alaptörvényi ) alapelv biztosításának alapját adó képviseleti rendszert, amely a Szent Korona eszme önigazgatási elve szerint a következők szerint épül fel:

A Szent Korona eszme önigazgatási elve:

Alsóház: A Szent Korona területét képviseli, tehát az alsóházi képviselőket az egy - egy településen élő Szent Korona tagok választják egyéni adottságai és nem párttámogatottság alapján (a választás technikájának meghatározása a részletes törvénykezés egyik tárgya).

Felsőház: A Szent Korona tagjai egyéni jellemzőjük szerint alkotott csoportjainak (társadalmi csoportok) érdekeit képviselik.
A felsőházi képviselők csoportonkénti létszáma kifejezi azt, hogy az adott csoportnak milyen az aránya a magyar nemzeten belül.
A felsőház felépítése jelenti a visszatérést a Szent Korona eszme tisztaságához, hiszen csak azok a társadalmi csoportok képviseltetik magukat, amelyek ténylegesen részei a magyar társadalomnak (pl. „rendek” nem), ugyanakkor a tisztaság azt is jelenti, hogy csak a természetes módon államalapító és államalkotó nemzetek és vallások állíthatnak képviselőt.

Ezzel a választási alapelvvel érhetjük el azt, hogy az egyetemes magyar érdek kifejezője és képviselője legyen a Magyar Parlament.