Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ) - Otthonvédelem összes

Vezekényi Ursula jelezte, hogy tavaly volt ugyan egy határozat, amelyben az árfolyamrés emelésének törvénytelenségéről határoztak, de ez nem jelenti azt, hogy az egész árfolyamrés törvénytelen, mert akkor és ott eljárási okokból nem vizsgálhatták ezt.

2. A konkrét szerződés(!) jogsértő-e? A válasz: igen. Átváltásra ugyanis ténylegesen nem került sor, nem lehetett volna hát haszna ezen a pénzintézetnek. A bank profitját a kamatnak kell adnia, nem az árfolyamrésnek. Az árfolyamrés azért törvénysértő, mert nehezíti, hogy a fogyasztó tisztán lássa az őt terhelő kötelezettségeket.

3. Helytálló módon szüntették-e meg az ügyben eljáró bíróságok a tisztességtelennek talált szerződési feltételeket, amikor egynemű árfolyam bevezetésével módosították az eredeti szerződést? A válasz: nem. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama alapján kell számolni, mégpedig mind a kölcsön folyósításakor, mind a hitel törlesztésekor az aktuális devizaárfolyam alapján. (Érzékeltetésül jelenlegi árfolyamon ez azt jelentené, ha most vennék fel a hitelt, akkor a Magyar Nemzeti Bank 248,62 forintos svájci frank árfolyamán kellene folyósítani, és nem az OTP Bank 240,54-os vételi árfolyamán. A törlesztő részletet pedig szintén a MNB árfolyamán kellene kikalkulálni, és nem a bank 256,96 forintos eladási árfolyamán. Ugyanez eurónál 303,95 Ft (MNB), az OTP-nél viszont 295,52 illetve 312,54 forint. )

Mit is jelent mindez a gyakorlatban? Semmiképpen nem azt, hogy a devizahiteleket ne kellene visszafizetni. A Kúria újraszámoltatja a kölcsön és a törlesztő részletek összegét. Mindez most csak Kásler Árpád és felesége hitelére vonatkozik, ám a határozathozatalt követő sajtótájékoztatón

Wellmann György, a polgári kollégium elnöke bejelentette: a Kúria elnöke június 16-ára összehívta a jogegységi tanácsot, és bízik benne, hogy még a nyári szünet előtt lesz határozat. A jogegységi döntés pedig minden deviza- hitelszerződésre (lakásra, autóra és minden fogyasztási hitelre) kötelező lesz.

Négy kérdésre fognak választ adni.

1., Tisztességtelen-e a devizahitel-szerződés azért, mert az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli?

2. Az árfolyamkockázattal kapcsolatban adott téves banki tájékoztatás tisztességtelenné teheti-e a szerződést, lehet-e ez semmisségi ok?

3. Egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltételek megfelelnek-e az átláthatóság feltételének?

4. Árfolyamrés tisztességtelen-e? Wellmann György maga is valószínűtlennek nevezte, hogy a mostanival ellentétes döntést hoznának két hét múlva.

A Kúria határozata azért hatott meglepetésként, mert tavaly nyáron a Kúria nem magát az árfolyamrést, hanem csak annak emelését tartotta jogsértőnek. Ám azt a határozatot Wellmann György bejelentése alapján meg fogják szüntetni, akkor ugyanis nem volt még meg az európai bírósági döntés, ezért nem mondhatták ki tisztességtelennek az árfolyamrést. Wellmann György a határozat kihirdetése után elmondta, „az árfolyamrés összege arányában nem jelentős része a devizahitel-szerződéseknek, többnyire mindössze másfél-két százalékra tehető”. (Arányaiban ugyan valóban nem jelentős része a szerződéseknek az árfolyamrés, de egy tízmillió forintos kölcsön esetén százötven-kétszázezer forintos terhet jelent az adósnak)
Wellmann György ugyanakkor azt is bejelentette, hogy június 16-án hozhatnak jogegységi határozatot a devizahiteles kérdésekről, ezt követően a bankok nyilvánvalóan újra át fogják számolni az árfolyamréssel kapcsolatos költségeket. Azt tanácsolta, hogy az adósok addig ne forduljanak bírósághoz az árfolyamrés ügyében. Megjegyezte, a probléma nemcsak a lakáshitelekre, hanem általában a fogyasztói hitelekre vonatkozik. Kiderült, azokat a pontokat érinti majd a jogegységi döntés, amelyek a 2013 decemberében közzétett, előző jogegységi határozatból kimaradtak. Kérdésre válaszolva hozzátette: a devizahitelesek problémájának végleges megoldását a jogegységi döntést követő jogalkotási lépésektől lehet remélni.

http://pestisracok.hu/dontott-a-kuria-semmis-az-arfolyamres-rona-peter-szerint-eleve-hibas-termekekrol-van-szo/

Éva Nagy: 2014.június 16-a: Kúriai jogegységi szempontok:

Az egyoldalú szerződésmódosításokat lehetővé tevő szerződési feltételek milyen körülmények között felelnek meg az átláthatóság követelményének? Ennek apropójából ki kell harcolni a szerződésben foglalt referenciakamatok alkalmazását, és a szerződések újraszámoltatását árfolyamrés és eredeti kamat szerint! A jogegységi kérdésekből kimaradt egy lényeges elem, a kezelési költség, mint tisztességtelen elem. E mögött sem áll semmiféle valós ellenszolgáltatás, és ráadásul devizában számolva. Követeljük a kezelési költség megszüntetését, ahogy Németországban!

Barabás Gyula a Kúriai döntés után

A Kúriának eddigi álláspontját, kialakított jogegységi véleményét is felül kell vizsgálnia. De lassan az alkalmasságukat is! A Kúria mai döntése alapján tisztességtelennek mondta ki a kettős árfolyam alkalmazását, és a szerződést részlegesen semmisnek ítélte meg, tekintettel arra, hogy a perbeli szerződést úgy ítélte meg, hogy az árfolyamrés nem tartozik a főszolgáltatáshoz, az ellenszolgáltatás nélküli költségként kiszámlázott tétel. Jelen perben a szegedi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a vitatott szerződés devizában nyilvántartott forintkölcsön, ami mögött nincs semmiféle tranzakció.

A pénzintézetek folyamatosan azt sulykolták, hogy márpedig ők ténylegesen devizát vásárolnak ... Akkor gondolkodjunk az ő fejükkel egy kicsit... Ebben az esetben ha nem a kettős árfolyam alkalmazását vitatom, hanem az árfolyamrés százalékos mértékének feltüntetésére vonatkozó hiányosságot - mert mint tudjuk, ez már kőbe vésve is költségnek tekinthető-, akkor már nem a tisztességteles feltétel alkalmazása kerül terítékre a vételi és eladási árfolyam alkalmazásából adódóan, hanem a Hpt. 210 és 213.§.

A 210 esetén létre sem jött érvényesen a szerződés, mert nem tartalmazza a kötelezően írásban foglalt szerződés az összes költséget, a 213 alapján pedig levonja ennek konzekvenciáját, vagyis a szerződés semmis.

A deviza nyilvántartásnak így elméletileg lőttek, az MNB középárfolyamot meg tegye ahova akarja, mert ennek alapján forint elszámolás jöhet csak szóba. Viszont az adósnak ki kell nyilvánítani azt az elszámolási igényét, ahogy neki az esetlegesen fennmaradó tartozást rendezni kell, méghozzá elég határozottan úgy, ahogy neki másképpen nem jó!!!

Amiben vitatható a Kúria döntése, az a kényszeredett törekvése, hogy ezt a torz és alkalmatlan pénzügyi terméhez kapcsolódó szerződést minden körülmények között érvényben tartsa. Csak azért nem írom, hogy folytatható, mert lényegében kifizethetetlen szerződést ésszerűtlen lenne folytatni akár csak egy pillanatig is.

Ebben a konkrét ügyben a Kúria azért erőltette az MNB árfolyam alkalmazását, mert a folytathatóság szempontjából kell egy irányadó elszámoló ár, hiszen az alapügylet devizaneme megmaradt CHF. A HPT egyébként mindig is a hivatalos árfolyamról beszélt, az pedig mindig az MNB közzétett árfolyama volt, tehát ennek felismerését jó néhány bíró elfelejtette észrevenni... Ugyanakkor..... Amit alapelvként vallok: nem lehet fontos fogyasztóvédelmi hiányosságokat, tisztességtelen feltételeket utólag behelyezni egy szerződésbe még akkor sem, ha ezt egy későbbi jogszabályváltozás is elősegítené. A fogyasztóvédelem ugyanis kiüresedik, a szolgáltató pedig a jövőben is felelőtlen lehet. A fogyasztóvédelmi szabályok megszegését követően elmaradó szankció ezt eredményezheti. Az európai jog pedig mindig elsőbbséget élvez!

"Abból kell kiindulni, hogy az érvénytelenség a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok alapján ítélendő meg, az Irányelv 21. preambulum bekezdése, 6. cikk (1) bekezdése, 7. cikke szerint pedig a jogkövetkezménye a Ptk.-ban szabályozotthoz képest speciális, sui generis. A Bíróság a C-618/2010. számú, „Banco Espanol de Credito SA" ügyben hozott ítéletében kifejtette: a tisztességtelen szerződési kikötés „nem írott", azaz figyelmen kívül marad, mert a fogyasztóvédelemnek preventív célja van. A bíróság a szerződést nem egészítheti ki a tisztességtelen feltétel tartalmának módosítása útján. E lehetőség a visszatartó erő ellen hatna, mert az eladók vagy szolgáltatók továbbra is alkalmazni próbálnák a tisztességtelen feltételeket annak tudatában, hogy még ha azok érvénytelenségét meg is állapítanák, a szerződést a bíróság a szükséges mértékben továbbra is kiegészíthetné oly módon, hogy az érdekei biztosítottak legyenek. Ha pedig a bíróság az egyébként a tisztességtelen feltétel elhagyása mellett is teljesíthető szerződést nem egészítheti ki, akkor ugyanezen elvek mentén az eredetileg tisztességtelen kikötés ilyen jellegét a jogszabályváltozás vagy üzletszabályzat módosítása sem orvosolhatja."

Fontos megemlíteni még egy parányi problémát. Ennek neve: THM számítás. Rendeletben meghatározott, hogy a csodálatos devizában nyilvántartott, de forintban teljesített szerződések esetében a THM képletébe a pénz áramlásának megfelelő árfolyamtípusban meghatározott értékkel kell számolni, tehát matematikailag alkalmazni kell a vételi és eladási árfolyamot.

Ennek alapján a Kúria mai ítélete lényegében kimondta, hogy a rendelet ez európai jogba ütköző módon elősegítette, hallgatólagosan is támogatta a kettős árfolyam alkalmazását, tekintettel arra, hogy nem a rendelet volt meg előbb, hanem a termék.

Az Államnak ebben a károkozásban ebben az esetben (is) erőteljesen megvalósul az a mögöttes felelőssége, ami alapján felelősnek mondható olyan szerződések felmondásából adódó árverések, végrehajtások és kényszer-értékesítések következményeként elszenvedett károkért, ami olyan szerződések alapján történt, ami semmis vagy éppen tisztességtelen.

Mint a pénzügyi szféra, mint pedig az állam részéről ebben a helyzetben közreműködő személyek szakmai és morális értelemben is bukott emberek. Amit tettek, és amit végig néztek, az alapján emelt fejjel nem járhatnak, és erőteljesen karcolgatják sok esetben a büntetőeljárás megindításának lehetőségét is. Nincs oka senkinek kételkedni abban, hogy közülük sokan meg is érdemelnék.

A bíróságon abban döntenek, amire hivatkoznak. Aki megvakul most abban a formában, hogy ész nélkül üldözi a devizát, az pont úgy fog járni, ahogy ma ítéltek. Ésszel, ha lehet.... szerintem. Mert egyébként ezek a szerződések érvényesen létre sem jöttek...

Róna Péter közgazdász úgy nyilatkozott, helyes döntést hozott a Kúria. „A banknak kötelessége megtéríteni a devizaváltás címen felszámolt költségeket az ügyfélnek, így jelentős összeg jár vissza.

A BANKOK TELJESEN JOGTALANUL MINDEN HÓNAPBAN LECSÍPTEK NÉHÁNY EZER FORINTOT AZ ADÓSTÓL AZ ÁRFOLYAMRÉSRE HIVATKOZVA.

Az összes magyar devizahitel vonatkozásában nehéz megállapítani a jogtalan elvonás mértékét, de biztosan több tízmilliárd forintról van szó. Nagy kérdés, hogy az Európai Bíróság milyen határozatot hoz majd az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban, mert ha azt is elkaszálják, akkor annak az árfolyamrés semmisségénél is nagyobb, jelentősebb lesz a hatása. Nagy pofont kaphatnak a magyar bankok, komplikált eseménysorozat előtt állunk” – szögezte le Róna Péter.

A közgazdász szerint a devizahiteles szerződések nem felelnek meg a polgári törvénykönyv 523. cikkelyének, így ezek semmisek.

„EZ AZT JELENTI, AZ ADÓS KÖTELES AZ EREDETILEG FELVETT ÖSSZEGET VISSZAFIZETNI A PÉNZINTÉZETNEK, LEVONVA A MÁR BEFIZETETT TÖRLESZTŐRÉSZLETEKET, DE HOZZÁADVA A MINDENKORI JEGYBANKI ALAPKAMATOT. SZÁMÍTÁSAIM SZERINT AZ ÍGY KELETKEZŐ BANKI VESZTESÉGEK BŐVEN BELEFÉRNÉNEK A PÉNZINTÉZETEK BÜDZSÉJÉBE”

- húzta alá Róna Péter.

Ifj. Lomniczi Zoltán alkotmányjogász, a CÖF szóvivője kijelentette, bölcs és előremutató, az emberek hangját meghalló döntést hozott ma a Kúria. „Fontos és helyes, hogy a legfőbb bírói fórum nem várja meg az őszt, hanem rövidesen jogegységi határozatot hoz.

MA BEBIZONYOSODOTT, HOGY TRÜKKÖZTEK A BANKOK, KIJÁTSZOTTÁK AZ EMBEREKET, SÚLYOS VISSZAÉLÉSEKET VALÓSÍTOTTAK MEG.

Az adósoknak visszajárnak a jogtalan elvonások. A CÖF egyúttal azt várja el a bankoktól, hogy ne késlekedjenek, haladéktalanul módosítsák a devizahitel-szerződéseket” – ismertette ifj. Lomniczi Zoltán.

Az alkotmányjogász szerint lényeges, hogy a bíróság melyik jogértelmezést választja;

azt a jogértelmezést, amely a bankoknak kedvező, vagy egy olyan döntést hoz, mint kedden, amellyel egy jogértelmezés születik, és amely egyébként a károsultaknak is jó. Célszerű a Szegedi Ítélőtábla döntését és a keddi ítéletben foglaltakat elfogadni, amely azt mondja, hogy ebben az esetben úgynevezett swapok, vagyis csereügyletek történtek, amelyek tényleges adásvételt nem valósítottak meg

– fogalmazott. Hozzátette: a Kúria kimondta, nem volt vásárlás, ráadásul a Fővárosi Ítélőtábla is kimondta, hogy ez csupán egy matematikai művelet volt.

Ifj. Lomnici Zoltán közölte: ha a Kúria követi az Európai Bíróság határozatát, akkor azt fogja figyelembe venni, hogy nemcsak nyelvtanilag kellett, hogy helyes legyen a szerződés,de meg is kellett azt értenie az ügyfélnek, ha pedig nem így történt, akkor „nyilvánvalóan itt is van keresnivalója a Kúriának”. Példaként kiemelte az egyoldalú szerződésmódosítások átláthatóságát, illetve az árfolyamkockázat telepítését. Mint mondta, a Szegedi Ítélőtábla döntése kimondja, hogy ez egy magánjogi ügylet, ahol a bank erőpozícióban van, azonban mikor ilyen módon felborul a gazdasági egyensúly, akkor a bíróságnak vagy az államnak be kell avatkoznia – mondta az alkotmányjogász, aki arra számít, legalább három kérdésben, így az egyoldalú szerződésmódosításokra, az árfolyamrésre és a tájékoztatásra vonatkozóan a banki károsultak számára pozitív döntést hoz a Kúria a jogegységi döntés során, és ezzel muníciót szolgáltat a jogalkotónak, akinek alkotmányos eszközei vannak arra, hogy beavatkozzon akár visszamenőlegesen a szerződésekbe.

http://www.hirado.hu/2014/06/03/ifj-lomnici-zoltan-a-kuria-az-emberek-oldalara-allt/

A Magyar Bankszövetség kommunikációs vezetője Sütő Ágnes úgy válaszolt,

„miután nem egy jogegységi döntésről van szó, így a Kúria határozata nem szektorszintű, ezért a Magyar Bankszövetség egyelőre nem nyilatkozik, hanem megvárja a jogegységi döntést”.

A Kezelési költség alkalmazása jogszerűtlen

A kezelési költség is egy orvosolandó probléma, amivel a Kúriának foglalkozni kell. Nincs mögötte valós szolgáltatás, ez egy rejtett, burkolt profit-elem, amit ki kell hajítani a szerződésből.
De ha a kúria ezzel nem is ért egyet, akkor csak és kizárólag Ft-ban értendő.

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=513349#null


Kásler nyilatkozata, és az ítélethirdetés:

A Harcot folytatjuk!!!

https://www.youtube.com/watch?v=XC7eFoTRG7o

Gácsi László véleménye:

Figyelem! A Kúria hónapokkal előrehozta a devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi határozatának meghozatalát, amire a Kormány vár állítólag, hogy ők meg a legújabb (x-edik) adósmentő csomagjukat az alapján dolgozzák ki! Valami történt, módosították a tervet az eredeti verzióhoz (ősz) képest. Új terv született, nekem nagyon úgy tűnik, az önkormányzati választásoknak nem mernek nekiindulni úgy, hogy hitel ügyben valamit nem villantottak. Túl kockázatosnak találhatták, és a sikerre kevés esélyt látnak a tekintetben, hogy további időhúzással meg maszatolással fenntarthatnák azt a látszatot, hogy ők valóban tesznek a bankok általi teljes nemzetlerablás ellen. Valószínűleg a háttérben megszületett egy új paktum, mert már a bankok is úgy látják, gyorsan le kéne ezt az egész ügyet oly módon zárni, hogy az széles tömegek számára bemagyarázható, megnyugtató és elfogadható legyen, - az emberi igazságérzetet pozitív módon stimulálja - de e mellett a már jogtalanul elrabolt, és az Országból kihordott extraprofit megmaradjon, ill. a pénzcsapok csak minimális szűkítéssel, de tovább működhessenek. Meglátásom szerint ezen paktum értelmében az árfolyamrést, - mint a legelhanyagolhatóbb mértékű jogszerűtlenül beszedett tételt a kölcsönnek nem nevezhető rablási mechanizmusból - oda fogják adni az adósoknak, akár visszamenőlegesen is, de csak akkor, ha az állam garantálja, (és garantálni fogja, ahogy szokta), hogy, a jövőben semmilyen pénzügyi felügyeleti szerv, vagy a NAV nem fogja vizsgálni, hogy történt e valódi deviza mozgás, mi alapján változtatták az ügyleti kamatot, stb... szóval az összes többi problémát. Ja, és szerintem az is szerepel ilyenkor egy ilyen háttéralkuban, hogy ne legyenek elszámoltatva azok, akik asszisztáltak tevéssel v. mulasztással hozzá, ill. maguk követték el a bűncselekményeket. Érzi a parazita meg a politikai un. elit is, hogy most már túlhaladtak azon a ponton az események, amikor még kezelhetőek, és elhárítandó a teljes törvényességi vizsgálatot, és annak eredménye képpeni vagyonvesztést, azaz minden jogtalanul elrablott forint kamatostul való visszaadását, megpróbálnak elé menni a dolgoknak, és szócsöveiken (Kormány) keresztül bedobják majd a legújabb, szerintem a fenti dolgokat tartalmazó mentőcsomagot. Szegény Varga Mihály nem győzi már hajtogatni, hogy csak olyan megoldás jöhet szóba, ami megőrzi a bankrendszer stabilitását. Ez a banda abban bízik, hogy a nem devizahiteleseket, és főleg a betéteseket megint a devizahitelesekkel szemben bírják kijátszani. Ócska, undorító suttogó propaganda. Mindenesetre valami változás történt az eredeti forgatókönyvhöz képest, ez jól látszik, engedélyezték a Kúriának, hogy most már kimondhatják az árfolyamréssel kapcsolatos - eddig is egyébként teljesen egyértelmű - evidenciákat.

https://www.youtube.com/watch?v=9MAXQXkWnjY

forrás: tatarjozsef.bloglap.hu