Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ) - Otthonvédelem összes

„A perköltség megfizetésére köteleztek egy devizahiteles házaspárt

A perköltség megfizetésére kötelezett a bíróság egy devizahiteles házaspárt. A nem jogerős ítélet szerint a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma elutasította keresetüket, így nekik kell állniuk a több tízezer forintos perköltséget.

Az OTP által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közlemény szerint a Léhmann György siófoki ügyvéd által képviselt devizahitelesek azért indítottak pert az OTP ellen, hogy a bíróság mondja ki a szerződésükben az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés érvénytelenségét.

A házaspár 2007-ben vett fel több mint 4 millió forint japán jenben nyilvántartott kölcsönt. Beadványuk szerint az OTP Bank úgy emelte folyamatosan a törlesztőrészleteket, hogy ehhez nem volt joga. A szerződés a felperes házaspár szerint ezen túl megsérti a szimmetria, az arányosság elvét, tisztességtelen és alakilag is hibás, így semmisnek tekinthető.

Az alperes bank álláspontja szerint a szerződés a jogszabályoknak maximálisan megfelelt. A szerződés részletesen tartalmazza az oklistát, amely alapján egyoldalúan módosítható a szerződés.

A bíróság a felperesek keresetét alaptalannak nyilvánította, egyebek között azért, mert a Polgári törvénykönyv szerint nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg.

A szerződést alakilag is megfelelőnek tartotta a bíróság, így az nem érvénytelen és nem is tisztességtelen. Az oklista egyértelműen és részletesen tartalmazta azokat a körülményeket, amelyek teljesülése esetén a bank megváltoztathatja a hiteldíjat, így az megfelelt az átláthatóság elvének. A szimmetria elve sem sérült, valamint az arányosság elve is biztosított volt.

Megköszönöm ezt azért, mert így módomban áll a rátérni arra a problémára, amit nehéz szívvel teszek közzé. Nehéz szívvel szólok olyan problémáról, ami a nyilvánvaló banki ráhatás eredményeként a Fővárosi Törvényszéken kialakult.

A Magyar Igazságszolgáltatásnak egyik legjelentősebb intézményéről, a Fővárosi Törvényszékről szeretnék mindenkor tisztelettel nyilatkozni, és szeretném elfelejteni azt, hogy két nappal ezelőtt az alábbi tartalmú iratot voltam kénytelen úgy befejezni, hogy

„Kérem T. Ítélőtáblát arra, hogy belátása szerint ebben az ügyben a megfelelő intézkedést végezze el annak érdekében, hogy jövőben a bankokkal szemben bíróság előtt fellépő felekkel szemben hasonló módon a Fővárosi Törvényszék egyetlen bírója se járjon."

És akkor lássuk azt, hogy milyen előzmények, milyen Fővárosi Törvényszéki magatartás késztetett erre a mondatra.


Tisztelt Fővárosi Ítélőtábla!

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának 46.G.42.533/2013/2. számú, ……………… felperesnek CIB Lízing Zrt alperes elleni szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti peres eljárásban hozott idézés kibocsátása nélküli elutasító végzés ellen már igazolt ügyvéd útján törvényes határidőben

f e l l e b b e z é s s e l

élek és kérem az iratoknak felterjesztése után a végzés megváltoztatását, illetve hatályon kívül helyezését.

I n d o k o l á s :

Fenti végzést megelőző 46.G.42.260/2013/2. számú idézés kibocsátása nélkül elutasító végzésben alaptalanul hivatkozott korábban a Törvényszék arra, hogy „a kereset tárgyát képező szerződési feltétel, mint érvénytelenségi ok és az annak alapjául szolgáló tények előadása nem került előterjesztésre.”

Ebből a szövegrészből megállapítható az, hogy egy értelmetlen közlést tett a Törvényszék annak megállapításával, hogy a szerződési feltétel nem más, mint az érvénytelenségi ok, de az még inkább logikátlan megállapítás a Törvényszék részéről, hogy a szerződési feltételnek, mint érvénytelenségi oknak léteznek alapjául szolgáló tények.

Természetesen semmi mással nem lehet magyarázni a Törvényszéknek szokatlan megállapítását, mint azzal, hogy igyekezett valamilyen ürügyet találni ahhoz, hogy a Ptk. 121. § 1. bek-e alábbi rendelkezése megsértésének megállapításához eljusson abból a célból, hogy már az érdemi tárgyalás előtt elutasításra kerüljön a keresetlevél.

121. § (1) A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróságot;
b) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását;
c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;
d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;
e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem);

A keresetlevél természetesen tartalmazza az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényekkel és bizonyítékokkal együtt, de tudva azt, hogy a végzés megfellebbezése esetén megközelítőleg 10 hónapos késedelmet szenved az ügy elbírálása, inkább a Pp. 132. § szerinti hiánypótlást láttam célszerűnek.

Ilyen előzmények után került sor a fellebbezésemmel megváltoztatni kívánt végzés meghozatalára.

Azt követően, hogy néhány oldalas „hiánypótlási” iratban igyekeztem eleget tenni a törvényszéknek egyébként megmagyarázhatatlan igényének.

--------------------------
A fellebbezéssel megváltoztatni kívánt végzés újólag elutasítja a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül többek között az alábbi indokolással:

Az indokolás 2. bekezdésében megállapítja azt, hogy

„A felperes továbbra sem tesz semmilyen tényelőadást az általa hivatkozott, jogszabály által a bank számára egyoldalú szerződésmódosítást, miért tartja tisztességtelennek, milyen szempontok szerint érinti, miért állapítják meg egyoldalúan és indokolatlanul a felperes hátrányára.”

majd a következő bekezdésben rögzíti azt, hogy

„A felperes a keresete indokolásául a szerződési feltétel tisztességtelenségére hivatkozik, jogi indokául a 2/20112. (XII.10.) PK Véleményre hivatkozik, ugyanígy a ténybeli indoklást ugyanezen vélemény alapján vezeti le….”

Fentiekből következően el kellett volna dönteni a Fővárosi Törvényszék bírójának azt, hogy szerinte most volt-e iratomban tényelőadás, vagy semmilyen nem volt.

Mert ha semmilyen nem volt, akkor ugyanazon vélemény alapján a semmit szerintem miképpen tudtam levezetni utóbbi megállapítása szerint.

Nincs értelme tovább vizsgálni a Törvényszéknek értelmetlen, logikátlan és törvénysértő végzéseit.

Annál jobban tisztelem az olyan ügyekben végzett tevékenységüket abban az esetben, ha nem a bankokkal kapcsolatosan kell ítélkezniük.

Ellenben a célját a fentiek szerint eljáró bíró mégiscsak elérte meggyőződésem szerint. Most már fellebbeznem kellett és a felperes kénytelen közel egy éves indokolatlan idomulást elviselni a bírónak fenti magatartása miatt.

Kérem T. Ítélőtáblát arra, hogy belátása szerint ebben az ügyben a megfelelő intézkedést végezze el annak érdekében, hogy jövőben a bankokkal szemben bíróság előtt fellépő felekkel szemben hasonló módon a Fővárosi Törvényszék egyetlen bírója se járjon.

Siófokon 2013. október 24. napján.

Tisztelettel:

képv.:

…………………….. felperes


Ebből az iratból, illetőleg a Fővárosi Törvényszéki végzésből idézett mondataiból,

„A felperes továbbra sem tesz semmilyen tényelőadást az általa hivatkozott, jogszabály által a bank számára egyoldalú szerződésmódosítást, miért tartja tisztességtelennek, milyen szempontok szerint érinti, miért állapítják meg egyoldalúan és indokolatlanul a felperes hátrányára.”

„A felperes a keresete indokolásául a szerződési feltétel tisztességtelenségére hivatkozik, jogi indokául a 2/20112. (XII.10.) PK Véleményre hivatkozik, ugyanígy a ténybeli indoklást ugyanezen vélemény alapján vezeti le….”

Az egymás után következő mondatok közötti ellentétes, önmagának ellentmondó, logikátlan és egyébként törvénysértő megállapításából következik azt, hogy a Fővárosi Törvényszéken tevékenykedő egyes bírók, már kontroll nélkül készek leírni bármit határozataikban, és ezt követően annak az ellenkezőjét is csak azért, hogy az adósok jogos követelésüket ne érvényesíthessék.

A most idézett tartalmú végzéssel azonos tartalmú végzések miatt fellebbezéseim száma csak a mai napon eléri a tízet.

A Fővárosi Törvényszék egyes bíráinál azokban a perekben, ahol bármelyik perbeli pozícióban megjelennek a bankok, nem igazságszolgáltatás folyik fentiekkel is bizonyítva, hanem banki óhajoknak, elvárásoknak megfelelő logikátlan, ellentmondó és törvénysértő mondatok közlése.

Jól láthatóan teljesen mindegy már számukra az, hogy miként indokolják meg határozatukat, csak a bankoknak nehogy valami hátrányt okozzanak.

A fenti fellebbezésemmel kapcsolatos végzésekkel bizonyítottan már a per elején igyekeznek ezek a bírók akár több éves idomulással indokolatlanul hátrányt okozni a bankok ellenfeleinek a Fővárosi Törvényszéknél, de ha mégis sikerült az adósoknak a per érdemi tárgyalását elérni, akkor a Barabás Gyula által vezetett Széchenyi Hitelszövetség, vagy 168 óra, HVG.hu, és hasonló hírközlők által közzétett ítéleteket is hajlandók meghozni.

A hírközlők által sejtelmesen több tízezer forint perköltséggel riogatva az adósokat a tényszerű 30.000.-Ft. perköltség megállapításának közlése helyett.

Itt tartunk a Fővárosi Törvényszéknél a bankok elleni peres eljárások esetén.

Tehát köszönöm a hírközlő szerveknek, a HVG-nek, a Barabás Gyula által vezetett Hitelszövetségnek, az MTI-nek és mindenkinek azt, hogy egyetlen rosszul végződött, a sajátos tartalmú idézés kibocsátás nélküli elutasító végzésekről elhíresült Fővárosi Törvényszéken folytatott peres eljárásom eredményéről ilyen alaposan beszámolnak.

Mi tagadás büszke vagyok arra, hogy ennyi örömöt tudtam okozni a médiának.

Kennedy elnök nem örült úgy Nixon nevű New York-i ügyvéd pervesztésének, mint ahogy ezek a hírközlők örülnek a bankokkal együtt az enyémnek.

Similis simili gaudet (hasonló a hasonlónak örül)

Siófokon 2013. október 25. napján.

Léhmann György