Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ) - hírek összes

Júniusi évfordulók: Hatalmi önkény, függetlenségi törekvések

2014
Tatár József emlékezése és mának szóló tanulságok levonása!
Június a magyar függetlenségi küzdelmek évfordulóiról szól, nagy magyar történelmi katarzisok közül több is júniusra esik úgymint a Rákóczi szabadságharc kitörése, 06. 16. (311 évvel ezelőtt) az ónodi trónfosztás 06. 13. (307évvel ezelőtt) a hegyaljai felkelés 06. 30. (317) évfordulója, de ide sorolhatjuk Nagy Imre és társai kivégzésének évfordulóját is 06. 16. (56 évvel ezelőtt).

A júniusi évfordulók alkalmat adnak arra, hogy egy több mint ötven esztendőt átölelő történelmi ívre a négy esemény közül hármat felfűzzünk, és ennek kapcsán - okulás képen - áttekintsük a mindenkori elnyomók és a mindenkori szabadságharcosok küzdelmét a XVII. századi függetlenségi törekvések tükrében.

Az 1600-as évek közepe táján a korszak magyar érzelmű politikusai ha nehezen is, de megértették, hogy a Habsburg uralkodóknak Magyarország teljes bekebelezése a célja. Reakcióként a legtekintélyesebb magyar nemesek az alkotmányban rögzített ellenállási joguknál fogva 1664-től (350 évvel ezelőtt) óvatosan szervezkedni kezdtek, legfőbb céljuk, végeredményben egy nemzeti uralkodó hatalomra segítése volt a Habsburgokkal szemben. Az 1664. évi szégyenteljes vasvári béke hatalmas felháborodást keltett, és gyorsabb cselekvésre sarkallta az ország főnemeseit. A Habsburg-ellenes összeesküvésbe bekapcsolódott Lippay György esztergomi érsek, Zrínyi Péter horvát bán, Nádasdy Ferenc országbíró és I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem is. Hosszas szervezés és egyeztetés után 1670 tavaszán Zrínyi Péter és veje I. Rákóczi Ferenc fegyveresen is fellázadt, de külső támogatás hiányában fel kellett adniuk a harcot. A császár parancsára 1671. ápr. 30-án kivégezték az összeesküvés vezetőit Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet és Nádasdy Ferencet, birtokaikat pedig elkobozták.

Ez a lázadás szolgáltatta az ürügyet I. Lipót császárnak magyar önállóság teljes eltörlésére, a Szent Korona alkotmányának felfüggesztésére az abszolutizmus bevezetésére. Ekkor fogalmazták meg először az ún. jogeljátszási elméletet (Verwirkungstheoriet): „

"A magyarok rebelláltak, ezzel minden privilégiumukat elveszítették. Mostantól kezdve tehát, mint Armis Subjecti fegyverrel alávetettek kezeltetnek.”

1670 nyarán az országot német zsoldosok szállták meg, decemberben a magyar végvári katonaság mintegy 2/3-át, mint megbízhatatlan elemeket szélnek eresztették.

A kormányzó a német lovagrend nagymestere lett, hamarosan megkezdődött az erőszakos katolizáció, és a protestánsok üldözése. 1671 végén az elbocsájtott végvári katonaság, majd a Wesselényi összeesküvés utáni megtorlás elől menekülők, aki önmagukat bujdosóknak és akiket a nép kurucoknak nevezett a Partiumban gyülekeztek, céljuk a rendi alkotmány visszaállítása és a vallásszabadság visszaszerzése volt. Támadásuk 1672 augusztusában indult meg, annak ellenére, hogy kezdetben alig ezren voltak, ám létszámuk hamarosan 10 000 fölé emelkedett, és bár november végére, heves küzdelmek után a felkelést leverték, a mozgalom életképes maradt. A császár felfüggesztette Magyarország rendi alkotmányát, megszüntette a nádor tisztét, helyébe egy testületi kormányszervet állított fel. Ez volt a rendektől független, uralkodónak közvetlenül alárendelt kormányzóság, a Gubernium.

1673-ban kitört a Habsburg-Francia háború, amely kedvező külpolitikai feltételeket teremtett a magyar nemzeti mozgalmak számára. A 1677-es varsói szerződés, egy Francia - Lengyel - Erdélyi szövetséget hozott létre, amelyben a kuruc mozgalomnak is jelentős szerepet szántak.

Ennek a szerződésnek eredményeképpen kapott engedélyt az alig 20 éves Thököly Imre gróf Apafi Mihály erdélyi fejedelemtől, önkéntesek toborzására a Habsburgok ellen indított hadjárathoz. Thököly 1678 kora őszén, támadásba lendült, bravúros hadmozdulataival be vette a bányavárosokat, ezzel európai szinten is ismerté tette a kuruc mozgalmat.

I. Lipót a sorozatos vereségek eredményeképpen, Bereg, Ugocsa és Szatmár vármegyéket jelölte ki a kurucok szálláshelyének, majd 1681 áprilisában, 19 év szünet után Sopronba országgyűlést hívott össze. Minden olyan intézkedést, amelyet 1670-től bevezettek a magyar rendekkel szemben, eltöröltek, nádorrá pedig Thököly Imre sógorát Esterházy Pált választották, ugyanakkor Thököly Imre és a kurucmozgalom külpolitikai kényszerpályára került. Az Európai hatalmi viszonyok rendezetlensége a kurucokat különböző hadikonfliktusokba sodorta, csak akkor tudott stabil anyagi alapokon önállóvá válni a mozgalom, amikor 1682-ben Thököly feleségül vette I. Rákóczi Ferenc özvegyét Zrínyi Ilonát, és ezzel Felső-Magyarország leghatalmasabb birtokosa lett, és birtoka jövedelmét mozgalmának szolgálatába állította.

Ennek eredménye, hogy az 1541 óta fennálló három országrész mellé kialakult a negyedik államalakulat, a felső-magyarországi fejedelemség. Az új fejedelemség alapja a felső-magyarországi 13 vármegye területe, a szabad királyi városok, és a meghódított területek. A fejedelemség az erdélyi fejedelemségtől a Garam folyóig tartott, fővárosa Kassa lett. Az 1686-os török hadjárat bukása, (a kurucok török szövetségben harcoltak) az összeomló török uralom maga alá temette Thököly fejedelemségét is. Az utolsó ellenálló góc a 4000 fős védsereggel rendelkező Munkács volt amelyet Zrínyi Ilona védett, és csak 3 évig tartó harc után 1688. január 17-én volt kénytelen volt feladni, gyermekeit Rákóczi Juliannát és Rákóczi Ferencet a bécsi udvar gyámság alá helyezte.

Thököly csillaga még egy rövid időre felragyogott, 1690-ben a győztes zernyesti csata után Erdély fejedelme lett, de még abban az évben a császári csapatok kiűzték onnan. Az 1699 évi karlócai békében az osztrákok elérték, hogy Thökölyt és vele tartó híveit, Kis-Ázsiába telepítsék.

Az 1690-es évek közepén a rekvirálások, a beszállásolások, a fuvarozások a sorozatos erőszakoskodások a császári katonaság mindennapos cselekedetei voltak, ezért már 1695 szeptemberében Esze Tamás tarpai jobbágy és Kiss Albert kuruc hadnagy felkelést kezdett előkészíteni, és egy év múlva Bereg megyében már komoly létszámú fegyveres egységeket hoztak létre.

A hegyaljai felkelés Tokaji Ferenc, Szalontai György és Kabai Márton vezetésével 1697. jún. 30-án a sátoraljaújhelyi vásáron tört ki. Július 1-jén elfoglalták Tokajt és Sárospatakot. A bécsi haditanács nagy haderőket küldött ellenük, és lemészárolva a még ellenállókat, július 28-án leverték a felkelést.

A felkelők már akkor vezérüket látták az akkor 21 esztendős Rákóczi Ferencben, ám a fiatal főúr ekkor még felkészületlen volt, csak a felkelés leverése után aktivizálódott, látva az ország állapotát, valamint a Habsburg hatalom törekvéseit.

Célként Magyarország Habsburg birodalomból való kiszakítását tűzték ki, amihez pénzügyi segítséget Franciaországtól reméltek. A felkelés lelepleződött, Rákóczit 1701. április 18-án letartóztatták és Bécsújhelyre szállították, ahonnét november 7-én megszökött, és kalandos úton Lengyelországba érkezve csatlakozott Bercsényihez. Ezt követően kezdődtek meg a tárgyalások, Franciaországgal és Lengyelországgal a leendő felkelés támogatásáról, ezzel egy időben egy újabb fegyveres felkelés előkészítése kezdődött meg Esze Tamás és Kiss Albert vezetésével.

Az udvar hadi készülődése miatt (kirobbant a spanyol örökösödési háború) Magyarországnak 8 lovas- és 4 gyalogezredet kellett kiállítania, ezért országos toborzás kezdődött. Az ezzel járó amnesztiával élve több bujdosó, - köztük Esze Tamás és Kiss Albert - toborzótiszti megbízást vállalt, ám az embereket a felkelés számára szervezték.

Amikor 1703 elején a császári ezredek sorra elvonultak az országból, Esze Tamás és emberei miután megszöktek a császári seregből. helyzetet úgy értékelték, hogy miután a császári katonaság nagy része eltávozott, és a nép támogatja ügyüket, eljött az idő, csak vezérre van szükség. Esze Tamás javaslatára 1703 tavaszán küldöttség indult II. Rákóczi Ferenchez, a lengyelországi Brezna várába, aki a felkelés élére állt, ezt követően a protestáns kisnemesség is csatlakozott a felkelőkhöz.

A hadiesemények sora egyenesen vezetett az 1705-ös szécsényi országgyűléshez, melynek feladata a szabadságharc kormányformájának meghatározása és a küzdelem eredményes folytatásához szükséges intézkedések törvénybeiktatása volt.

1707 tavaszára áruhiány keletkezett és a kuruc fizetőeszköz, a libertás napról-napra értéktelenedett, a gazdasági nehézségek miatt születőben volt egy békepárt, amely mindenképpen be akarta fejezni a harcot, ezért 1707. május 31.-e és június 22.-e között ült össze az ónodi országgyűlés. Az országgyűlés célja a gazdasági nehézségek és pénzügyi válság leküzdése, valamint a hadsereg és az államszervezet megerősítése volt.

Ez nyílt összeütközést hozott a békepárttal, (amelynek vezetői a túroci követek voltak) és miután a két követ számon kérte Rákóczit, lekaszabolták őket. A békepárt megtörése után a szenátus 1707. június 13-án délután kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. A trónfosztással Magyarország független országgá vált, így az állam immár önálló szerződéseket tudott kötni Európa uralkodóival.

Az azóta eltelt több mint 300 év Magyarország számára a történelmi megpróbáltatások sorát hozta, de mindenkori történelmi helyzet kulcsa a magyar történelmi alkotmány megőrzése, vagy annak helyreállítása volt. Az idegen hatalmi törekvése célja elsősorban az ősi alaptörvénynek a szétzúzása, a hazafiaknak annak megvédése volt, most sem kisebb a feladat, történeti alkotmányos rendünk megvédése. A nemzet önrendelkezésének, kultúrájának és javainak védelme ma is legalább akkora áldozatot kíván mint egykor, a mai gubernátorok tevékenysége is a régieket idézi, de nem árt tudni az idegen érdekek szekértolóinak, (most éppen a bankok kiszolgálóinak) hogy mindig születnek hazafiak, akik a magyar közgondolkodást befolyásolni tudják gondolataikkal és cselekedeteikkel.

A korszakok a technikák változnak, de a hódítási mechanizmus változatlan. Hasonlítsuk össze a 17 sz.-i hatalmi döntéseket és nemzeti válaszokat hat lépésben a mostani helyzettel:

Első lépés: A nemzet érdekeit figyelmen kívül hagyva, az alkotmányos utat kijátszva a hatalom az ország érdekeivel ellentétes döntést hoz.

Akkor: vasvári béke

Most: rabló privatizáció, gazdasági függőség, bankok gátlástalan kiszolgálása a lakosság kárára.

Második lépés: Természetes elégedetlenség kezdődik, amit az ellenállók megtörése, törvényen kívül helyezése követ, felfüggesztik az alkotmányt.

Akkor: I. Lipót egyeduralma

Most: Pártpolitika egyeduralma: A társadalmi folyamatok felülről való leszabályozása, a hatalmi ágak összemosása pártpolitikai felügyelet alatt, az alkotmányos jogok politika általi kisajátítása, és a pénz diktátorainak tényleges hatalma.

Harmadik lépés: Az országhoz hű fegyveres erők szétverése, azoknak zsoldosokkal pótlása.

Akkor: A Habsburgok szétkergetik a várkatonaságot.

Most: Az ún. rendszerváltást követő pollitikai érdekcsoportok szétverik a nemzet által fenntartott hadsereget, és rendőrséget, helyettük felszervezik az érdekcsoportokhoz lojális magánhadseregeket, nemsokára jön az európai haderő és rendőrség.

Negyedik lépés: Idegen hatalom kinevezése az ország élére, a magyar földek elzálogosítása.

Akkor: A Gubernium korlátlan hatalma

Most: A lisszaboni szerződés óta korlátlan EU befolyás, amelynek célja a nemzetállam felszámolása. Ezzel párhuzamosan a regnáló magánhatalom legalizálja a zsebszerződéseket, kiárusítja a magyar földet, a természeti kincseket.

Ötödik lépés: A nép tudatos kifosztása, ellehetetlenítése, identitásának eltörlése.

Akkor: Erőszakos németesítés, fosztogatás, erőszak.

Most: A média agymosása, a valós problémák elhallgatása, a nemzeti vagyon kiárusítása, a bankokkal szövetkező hatalom törvényesti a kifosztást, a kivándorlás és a reménytelenség gyorsítja a nemzeti tudat elsorvasztását.

Hatodik lépés: Az ország teljes bekebelezése.

Akkor: A Habsburgok nem tudták elérni kitűzött céljukat, mert a kivégzett főnemesek családja megőrizte az ellenállás magvát, az elbocsájtott katonák megtalálták az ellenállás lehetőségét a kuruc mozgalomban, harcuk eredményeképpen visszakozásra kényszerült az abszolutizmus. A fosztogató katonák emberükre találtak abban a pár száz jobbágyban és kisnemesben, akik a Hegyalján szembe szálltak az elnyomással. Esze Tamás nemzeti egységbe szólította a jobbágyokat, a köznemeseket és a főnemeseket, Rákóczi valódi államférfiként közpénzt veretett, nemzeti újságokat adatott ki, megalapozva nemzeti ellenállást. Magyarország a történelmi alkotmány folytonosságát helyreállítva felélesztette a nemzetet.

Most: Rajtunk a sor.

Tatár József

forrás: tatarjozsef.bloglap.hu
feltöltve: 2014. 06. 15.

Hírek

"Ha a normálisak, a becsületesek feladják a szélmalomnak tűnő harcot, akkor kik maradnak?
A gazemberek.
MAREVOSZ

A 3.UTAS NEMZETI CIVILEK RENDSZERVÁLTÓ SAROKPONTJAI

orosz-ukrán konflikus. covid19 , Rendszerváltás/Nemzegyűlés, Háttérhatalom,

Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ) - hírek összes

Júniusi évfordulók: Hatalmi önkény, függetlenségi törekvések

"Ha a normálisak, a becsületesek feladják a szélmalomnak tűnő harcot, akkor kik maradnak? A gazemberek. MAREVOSZ

A 3.UTAS NEMZETI CIVILEK RENDSZERVÁLTÓ SAROKPONTJAI

orosz-ukrán konflikus. covid19 , Rendszerváltás/Nemzegyűlés, Háttérhatalom,

Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ) - hírek összes

Júniusi évfordulók: Hatalmi önkény, függetlenségi törekvések

"Ha a normálisak, a becsületesek feladják a szélmalomnak tűnő harcot, akkor kik maradnak?
A gazemberek.
MAREVOSZ