MAREVOSZ-lét-jog-közbiztonságot MAREVOSZ- nemzeti ellenállás

"Ha a normálisak, a becsületesek feladják a szélmalomnak tűnő harcot, akkor kik maradnak?
A gazemberek.
MAREVOSZ

marevosz logó latin és rovás!

A 3.UTAS NEMZETI CIVILEK RENDSZERVÁLTÓ SAROKPONTJAI

elolvasható itt megnéz>>>
Címlap
Kezdeményezések/Hírek
MAREVOSZ:
(Rólunk, célok, kezdeményezések)

Történelmi alkotmány (Szent Korona eszmeiség, jogfytonosság)
EU és Globalizációs károkozások
Földvédelem
Otthonvédelem
Videók
Tulajdonosi tagozat
Archívum
Kapcsolat
írások
3. UTAS NEMZETI CIVILEK -- Brindza András rovata
Bóna Mária Ilona
Kőbányai Élő Közösség és Kanalas András
Dr. Drábik János videók
Tatár József
Vajta Dénes
multunk,hagyományunk Hagyományaink
Történelem
események
-DEMONSTRÁCIÓ AZ ÖNRENDELKEZÉSÉRT-2022 febr. 12. szombat 12 óra Oktogon 13 órától vonulás a Kossuth térre
-Országos összevont demonstráció! január 15én Bpen a kényszeroltások ellen.
-Meghívó január 4. 17 óra on line előadás a nemzetegysítésről
videók
- Tatár József és Bódis Csaba beszélgetése a jelen helyzetről(videó)
- Aktualításokról Bódis Csaba és Tatár József(videó)
- Tatár József és Bódis Csaba beszélgetése az aktuális helyzetről és a lehetőségeinkről. 2022 február 8.
- 2022. 02.12 NEMZETI CIVILEK EGY RÉSDZÉNEK ÚJABB TÜNTETÉSE A DEMOKRÁCIÁNAK HAZUDOTT POLITIKAI ÉS COVID DIKTATÚRA ELLEN, VALAMINT A VALÓDI RENDSZERVÁLTÁSÉRT!! Videókkal.
- Rendszerváltók egy részének a koviddiktatúra ellen.22.02.12
- Összefoglalás a rendszerváltók civilek január 15-i demonstrációról.(videó
- Drábik János szerint kezd kicsúszni az irányítás a háttérhatalom kezéből.(videó)
- Bóna Mária Ilona: Karácsonyi ünnepkőr népszokásai 5. rész: REGŐSÉNEK, REGÖLÉS

parnereink linkjei
Fejér Szövetség
Gazdatanácsok Szövetsége (Az eredeti)
Magyarok Világszövetsége
Krisztina hotel
Nemzeti hírháló

Wass Albert Emlékoldal
Koppány csoport
Otthonvédelmi tanács
Kutasi József blogja
Kimelt témák:

orosz-ukrán konflikus. covid19 , Rendszerváltás/Nemzegyűlés, Háttérhatalom,

legrisebb írások
- Király B. Izabella szerint a magyarságba még van nemzettudta,csak ezzel visszaélnek.
- Brindza András figyelmeztetése a 89es jogrendszert visszahozni szándékozóknak.
- A koszovói helyzet bármelyik percben fegyveres konfliktussá nőheti ki magát. Figyelmezet Tatát József.
- A Szent Korona tan alapjai (video)
- Tatár József: Propagandaháború
- Az Ukrán háború kapcsán Tatár József a civil áldozatokról ír.
- NYUGODJ BÉKÉBEN JÓSKA BARÁTOM-BAJTÁRSUNK (képek,+megemlékezés)! -MOLNÁR V. JÓZSEF, A MAGYARSÁG EGYIK LEGKIVÁLÓBBJA, élt 92 évet!
- Már a 48-as12 pontot is hamisítják

Még több friss hír: megnéz>>>


marevosz, célok, kezdeményezések
Alapelvek -A Szent Korona eszmeiség 5 alapelve megnéz>>>
A 3.UTAS NEMZETI CIVILEK RENDSZERVÁLTÓ SAROKPONTJAI elolvasható itt megnéz>>>
-A történelmi alkotmány(rövid összefoglaló) megnéz>>>
-A XXI. századi nemzeti radikalizmus alapjai megnéz>>>
A VÁLSÁGOKOZÓ PÉNZURALMI GLOBALIZMUS, VALAMINT AZ ÉLET ÚTJÁT TARTALMAZÓ 3. ÚT TÖMÖR MEGHATÁROZÁSA, + A KIÚT! email címünk: marevosz2006@
gmail.com

Csatlakozási lehetőségek a MAREVOSZHOZ: megnéz>>>
:
hírlevél,árpádsávos háttérrel
Iratkozzon fel átlag hetente küldött hírösszefoglaló szerű hírlevelünkre!

Küldjön levelet a marevosz2006@ gmail.hu címre hírlevelet kérek tárggyal vagy tartalommal!
Hírlevél

kiemelt téma árpádsávos háttérrel
covid19 ,
Rendszerváltás / Nemzegyűlés,
Háttérhatalom,

-1956 valamint további forradalmaink, és szabadságharcaink üzenete: SZABADSÁG:
-Rácz Sándor: Kiállítás '56 - Sanyi bátyánk tárlatvezetésével!(videó)
-Lipták Béla: 1956. október 23.
-Az 1956os lyukas zászló
-Dr. Hegedűs Loránt: 1956 üdvtörténeti jelentőségű esemény volt
-2006 - videó az események 10 évfordulójára (videó)
-Rendhagyó emlékezés 1956. október 23-ára
-Pongrátz Gergely:Mit akartunk 1956.-ban?(videó)

Még több friss anyagért tekintse meg regisztráció nélkül is megnézhető facebook oldalunk megnéz>>>


Oszd meg barátaddal is az oldalt!
Oldal olvasottsági számláló:
MAREVOSZ- Nemzeti ellenállás

Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ)- MAREVOSZ

marevosz székely_magyar_rovasba

Botos László : A Kárpát-medencei ősiségünket igazoló... (sorozat 1. rész.)

0000-00-00 00:00:00
"Megtépve, de törve nem, él, és élni fog Hazánk, ha Te és Ti úgy akarjátok, és tesztek is érte."
Igazsággal élve, - de mindig kárhozottan?

Milyen sajátságos, hogy a magyar iskolai tanításunk olyan alaptalan közléseit kell megkérdőjeleznünk, melyekkel azt tanítják, hogy a Kárpát-medence az Árpád-kori második honvisszafoglalásunk idejében, Kr. u. 896-ban (az első az avar honvisszafoglalás volt), csak gyéren lakott avar, frank és szláv népelemet talált volna hazánk területén. Arra senki nem figyelt fel, hogy ott már az ősidők óta élt egy névtelen, dolgozó, alsó népréteg, amely nem tartozott a hódító urakhoz, hanem névtelenül maradva már az ősidők óta földet művelt és adóban szolgálta urait.


< Ennek bizonyítására idézzük több kutatónk idevonatkozó írásait. Remélem, a felsorolás névtömege bárkit meggyőz ezeknek igazáról. A Kárpát-medencei ősiségünket igazoló földrajzi és személynevek halmazával akarunk hatni az MTA tudománytalan hallgatására

Elsőként idézem dr. Nagy Sándor felsorolását A magyar nép kialakulásának történetec. könyvéből, 242-244 old.

A meghódított köznép és a szolgarendű népréteg pedig ilyen személyneveket viselt:

Acél, Adós, Ajándék, Aludt, Almás, Áldomás, Akadás, Apa, Após, Aratás, Arkos, Árva, Álnok, Áros, Árpa.

Bátor, Bogár, Buga, Búza, Bot, Bolt, Bős, Buta, Butuka, Beled, Bandás, Büdös, Bögyös, Bodor, Borz, Baj, Baja, Béke, Bárány, Bab, Botos, Boda, Boka, Bolhás, Békés, Bősz, Bús, Bizodalom.

Csípő, Csima, Cseke, Csúcs, Cseperke , Csokor, Csibe, Csuda, Család, Csuka, Csinos, Csendőr, Csók, Csóka, Csúnya, Csomós, Csonka, Csáb, Csupor.

Dob, Dobos, Doboz, Diós, Dara, Duda,

Fiad, Falka, Fodor, Fogas, Féltő, Főerős, Fene, Fele, Feles, Files, Füles, Farkas, Feled, Fegyveres, Foltos, Főd, Fiók, Fias.

Ebed, Egyed, Eleség, Emese, Erős, Erdő, Erdőd, Eső, Erdős, Égető, Érző, Él, Éles, Érő.

Galamb, Galambos, Gombos, Gyenge, Gyűrű, Gyűrke, Gyüge.

Hab, Harcos, Haragos, Hazug, Hely, Helyes, Henye, Házas, Hála, Honos, Holdas, Hivatal, Hogyél, Hugyos, Hangya, Hús, Hajmás, Hatalmas, Hímes, Hőseb, Husvét.

Isa, Inas, Iharos, Jólégö.

Kokas, Korpás, Kemény, Kenő, Kényes, Kérő, Kese, Kevély, Keserüd, Kereső, Kalandos, Kevereg, Komor, Kéreg, Kérős, Kezed, Karácsony, Kulcs, Kő, Kesely, Kevés, Kíván, Kínos, Keserü, Kása, Kezes, Kék, Kékes, Kozma, Kós.

Lenke, Léged, Lölkös, Lőkös, Lug, Lila, Lát, Látós, Látomás.

Magas: Magos, Majd, Mohar, Mese, Megszeg, Mórocz, Mákod, Medve, Maradék, Modor, Modoros, Munka, Munkás, Mező, Nézetes, Nyalka, Nemél, Nemhisz.

Ok, Óriás, Oszlop, Ország, Ös, Ölves, Ölbő, Ősöd, Ördög, Patkó, Patak, Posza, Petes, Poczok, Péntek, Patkány, Puha, Póka.

Regős, Rugós, Rest, Repes, Ruha, Remény, Részeg, Róka, Soma, Seb, Semijen, Süke, Süket, Sikos, Sólyom, Sok, Sudár.

Szóló, Szamár, Szentes, Szerda, Sziget, Széna, Szeret, Szemes, Szerecsen, Szombat, Szomorú, Szőlő.

Tálas, Tokos, Torkos, Teke, Tomor, Takaró, Tompa, Tönkös, Tolvaj, Tömör, Tündér, Torma, Tegez, Tekerő. Tarka.

Ugod, Utód, Unoka, Utáló, Vendég, Vénbor, Vörös, Vitéz, Vendéges, Vidékes, Völegény, Varangy, Vas, Vasas, Vétkes, Vid, Vadas, Vásár, Vese, Zab, Zabos, Zálog, Zeke, Zászló, Zöld.

Külön nőnevek:

Aglény, Ajándék, Balzsam, Hitvánd, Legyes, Liliom, Csibe, Csinos, Csók, Csáb, Csúnya, Emese, Féltő, Helyes, Legényes, Halálos, Emlő, Mula, Mező, Szegény, Szemes, Szépe, Szerető, Szerelem, Szerelmes, Szellő, Szálas, Szerecseny, Szeretem, Szomorú, Szombatka, Szentes, Tündér, Viola, Vénvér.

Azt hiszem, hogy felesleges szószaporítás volna, ha erről a tárgykörről többet beszélnék. Maguk a nevek többet mondanak, mint egy könyvtárnyi írás. E nevek viselői pedig kivétel nélkül a meghódított köznéphez tartoztak. Letagadhatatlanul igaz, hogy a mai magyar nyelv a meghódított népé és nem a hódító katona népé volt. S ott alakult ki már az ősidőben, a Kárpát-medencében. Tény az is, hogy mindegyik névnek a mai magyar nyelvben van jelentése. Tehát az ősnép a mai nyelvünk ősét beszélte.

Ezeket a neveket mind az Árpádkori Oklevelekből írtam ki, máshonnan vett vagy költött név köztük egy sincs. Ez a tény pedig azt bizonyítja, hogy ezeknek a neveknek az adása, használása, az őstelepes, Árpád hódító népétől szolgává tett népnek a nyelvéből való, mert a hódító urak nyelve volt. De ezeket a neveket a meghódított népréteg nemcsak az ősidőben használta, hanem a keresztény középkorban is, szóval Szent István után egészen addig, amíg a keresztény egyháztól használt nevek azokat ki nem szorították, mint a pogányságnak az emlékeit. Az uralkodó felső réteg nevei között elég sok volt a német eredetű. Mekkora beidegzett ragaszkodás kellett a nép részéről ahhoz, hogy ősi neveit még a keresztény korban is oly sokáig meg tudta tartani.”

Marjalaki Kiss Lajos Történeti tanulmányok c. közlésében felhasználta az Anonymusnál olvasható föld- és vízrajzi, az Árpádi honvisszafoglalás előtt használt neveket.

Árpád foglalása idején Magyarország túlnyomó része, főleg a Duna-Garam vonalától keletre fekvő tájak névadó, de paraszti sorban élő lakossága Anonymus földrajzi nevei alapján nem lehetett más, mint magyar, mert hiszen a IX. századi bolgár-szláv és cseh uralmat jelző szláv névanyag eltörpül a nagyobb földrajzi tárgyakat jelölő, tehát ősibb, ugor-magyar nevek tömegében.” (…)

Anonymus több helyen céloz rá, hogy a parasztok más nyelven beszéltek, mint a hódító magyar törzsek. Amikor pl. Bors „sok parasztságot összegyűjtvén, a Boldva vize mellett várat építe, melyet ’azon nép’ Borsodnak nevez” ebből következik, hogy Anonymus szerint ez a nép „más” nyelvű volt, mint hódítói: a Borsod szó pedig csakis magyar eredetű lehet.

Az Anonymus Gestájában említett, magyar elnevezésű folyónevek közül egyetlen egyről sem bizonyították még be, hogy azelőtt „másképpen” hívták volna őket! De ez nem is valószínű, mert hiszen a X. század előtti forrásokból ismert Duna, Tisza, Maros, Szamos, Körös, Temes, Olt, Zala, Rába, Balaton, stb. vizeink is megőrizték régi nevüket, bár partjaikon a történelemből is ismert dák, kelta, illyr, római, szarmata, germán, hun, avar, bolgár, szláv, oláh és magyar uralom váltakozott. A letűnt időkben a sovinizmus korántsem utazott a régi víznevek kiirtására. (70. old.)

Árpádkori okleveleink még ma sincsenek teljes számmal kiadva. A legtöbb oklevelet azonban már közli a Wenzel-féle Árpádkori új okmánytár 12 vaskos kötete. Ezekből, vagy a Kovács Nándor által készített betűrendes Indexből legalább 3-4000 víznevet lehetne kiszedni. A sok névből a könnyebb áttekinthetőség végett csak a legrégibben említetteket, tehát csak a tatárjárás előttieket és azokból is csupán a jelentékenyebbeket válogattam ki.

Figyeljük meg nemcsak a tömegével előforduló magyar földrajzi neveket már Árpád bevonulása előtti időkben, hanem szenteljünk figyelmet a nem magyar füllel és magyar írással megörökített, néha felismerhetetlenségig torzított, idegenek által leírt nevekre is. Ennek nagy hasznát láthatjuk majd a római történészek által feljegyzett szittya-magyar nevek megfejtésénél.”

Anonymus magyar földrajzi nevei

 Víznevek

Abád rév portus Oba
Almás folyó fluvius Almas
Balaton fluvius Bolutun
Bodrog folyó fluvius Budrug
Bodrog melléke partes Budrug
Böge (Bega) partes Beguey
Csesztreg folyó fluvius Seztureg
Eger folyó fluvius Egur
Fertő mocsár stagnum Ferteu
Hejő folyó Heuyou
Hernád folyó Honrad
Jószás folyó fluvius Jouxas
Kapus folyó fluvius Copus
Kelepataka Kelepotaca
Kórógy ér fluvius Couroug
Körös folyó Cris
Körtvélytó Curtueltou
Maros folyó fluvius morus
Nyárád vize fluvius Naragy
Omsó-ér fluvius humusouer
Ostoros vize fluvius Ystoros
Rákos patak fluviusRacus
Sajó folyó Souyou, Souiou
Sár víz Saru
Soroksár víz ultra Surucusar
Szamos folyó fluvius Zomus
Tekerő vize fluvius Tekereu
Temes folyó fluvius Temes, Temus
Tormos patak rivulus Turmos
Tur vize fluvius Turu
Vág folyó fluvius Wag
Vajas Duna-ág fluvius Uoyos

 Egyéb földrajzi nevek

Bihar vár Byhor
Bodajk hegy Bodoctu
Bolhád hegy Bulhadu
Bolondos vár Blundus
Borsod vár Castrum Borsod
Bars vár Castrum Borsu
Budavár Buduuar
Diód falu Gyoyg
Emőd falu Emeud
Erdély országrész Erdeuleu
Esküllő falu Exculeti
Gömör vár Gumur
Győr (gyűrű) vár Geuru

(Egyéb földrajzi nevek folytatása:)
Gyümölcsény erdő silva Gemelsen
Havas erdő silva Houos
Himes udvar (Tokaj) Hymes uduor
Keve vára castrum Keue
Komárom vára Camarum
Meszes kapu in porta mezesina
Nyír erdő a silvis Nyir
Pákozd hegy montem Pacoztu
Sárvár (Ecsedi-lápon) Saruuar infra paludes
Sátorhalom(Sátorhegy) Saturholmu
Szeghalom falu Zeguholmu
Szekcső falu Zecuseu
Székelyek Siculi
Szepes erdő siléve Zepus
Szerencs hegy Zeremsu
Szerep mocsár Iutum Zerep
Szer locum Scerij
Szihalom montem Zenuholmu
Tarras falu Torhus
Tetőtlen halom Teteuetlen
Torbágy erdő silva Turobag
Tursok (törzsök)erdő silva tursoc
Ungvár Hunguar
Várad (Bars)vár castellum Uarod
Vértes erdő silva Uertus
Zaránd megye Comitatum de Zarand
Zilah város Ziloc
Zobor (Szopor) hegy Zubur
Zombor (Zsomboly) Zumbor

 Tatárjárás előtti latin okleveleink magyar víznevei

 Víznév      Évszám      Jelentése


Ag Duna 1201 Dunaág
Aldoucuth 1212 Áldókút
Alma 1183
Aranas 1176 Aranyos
Arpas 1036, 1086
Balatin 1036 Balaton
Belsar 1231 Belsár
Berekzow (Lycosholm mellett) 1231
Berethe 1227
Berkyou 1235 Berettyó
Berkest alias Hydus-potok, fuit in
Berekzo 1231 Berkesd
Bodrog, Bodrug 1093
Budrog, Budrig 1067
Boga Toufeu 1227 B. Tófő
Bozyas foka 1173 Bodzás foka
Boyzastou 1173 Bodzás tó
Chergou 1218
Churgó 1219 Csurgó
Chuespotok 1212 Kövespatak
Copos, Copus 1231 Kapos
Cuher 1232 Kűér
Cuthsar eri 1214 Kútsár ere
Dedpotoka 1200
Didvag 1217 Dudvág
Donathava 1228 Dunatava
Dunazel 1223 Dunaszél
Éhes 1067
Egur 1057 Eger
Egruspothoka 1231 Egres
Egris 1231 Egres
Egrog 1171 Egregy
Eleu teu 1223 Elő tó
Ereus ag 1231
Eurem 1093 Örvény
Eurmenes 1219 Örvényes
Feyrthou 1224 Fehértó
Fekete sar 1216
Fekete viz 1231 Másképp: Monyorós
Fekete rhe 1211 Fekete rév
Ferteu 1211 Fertő
Ferghes er 1228 Ferges ér
Fihed heri 1214
Fizeg, Fizig 1086 Füzegy
Folutoa 1231 Falutava
Fuk 1228 Fok
Garmas potoka1210
Gastuna 800 Gesztenye
Gemulsinus 1214 Gyümölcsénes
Gerne vize 1219
Gungus 1217 Gyöngyös
Hagymas 1093
Halogos 1161
Halap 1231
Hango 1211
Harangud 1211
Her 1221 Ér

 

Hydus 1231 Hidas
Holt wag 1223
Hornad 1231 Hernád
Homuser 1067
Homuspotok 1231
Hucseos 1211
Homorou potok 1210
Keurs, Keurus 1171 Kőrös
Kyris 1086
Koaspotok 1231 Kováspatak
Kuken-egur-
pothok 1206 Kökény éger
Kuyar 1135 Kőárok
Lapus 1231 Lápos
Lapus feu 1224 Láposfő
Lenozou 1239 Lenaszó
Ludos er 1239 Ludas
Medes Pothok 1219 Meggyes
Myler, Miler tou 1237 Mélyér tó
Mocher 1231
Mogoroud 1237 Mogyoród
Monorous 1231 Mogyorós
Moris 1219 Maros
Morzol 1234 Marcal
Nados 1213 Nádas
Noger 1239 Nagyér
Alma 1231 Alma
Peles 1231 (Hodos-ba)
Piscaros to 1232 Piskáros tó
Pwk er 1228 Pok ér
Queureus 1211 Kőrös
Quamlou uolgu 1086 Komló völgy
Racpotok 1216 Rák
Saar 1067 Sár
Saard, Saartou 1217 Sártó
Saharret 1228 Sárrét
Sajo, Syov 1230 Sajó
Soyov 1237
Sartue 1067 Sártő
Sarus 1231 Sáros
Seeg 1239 Szeg, v. Szék
Seilvas feu 1231 Szilvásfő
Sebes 1137
Secues 1211
Soust 1219 Sósd
Tenerhere 1236
Wagkuz 1237 Vágköz
Weguhomoc 1194
Wios 1173 Vajas
Wirthis 1146 Vértes
Wyzes fener 1239 Fenyér
Woyos, Voios 1194 Vajas
Urkuta 1093
Icurtou 1214 Ökörtó
Zabadhegh 1093 völgy
Zakadath 1231 Szakadát
Zyndpathaka 1176 Szind
Zomus 1231 Szamos
          Megjegyzendő, hogy ha a magyar nyelvű köznép csak Árpáddal jött volna hazánkba, akkor nem volnának magyar dűlőnevek legkorábbi okleveleinkben. Márpedig vannak szép számmal. Szent István oklevelei közül az 1000. évi görög nyelvű veszprém-völgyi, az 1001. évi pannonhalmi, 1002. évi veszprémi (Hurhida stb. adományozás), 1009. évi pécsi és 1015. évi pécsváradi latin nyelvű oklevelekben szép számú magyar helynév van. Persze nagy kár, hogy éppen legrégibb okleveleink nem eredetiben, hanem egy részük 100, más részük 3-400 évvel későbbi másolataiban maradt fenn. De az 1055. évi tihanyi alapítólevél eredeti, és abban is akad több magyar dűlőnév. Így: Segisti, azaz Segesdi tó, Fuk=Fok, Kues-kut=Köveskut, Zilu-kut=Szilkut, Mortis=Martos, Sumig=Somogy, stb.

1071/1217-ből Fizegi=Füzegy, Meler=Mélyér, Aranas=Aranyos, Cris, Kyris=Kőrös, 1090-ből Budrig=Boidrog, Eurim=Örvény vízneveket olvastunk. (71-72. old.)

Hasonló eredményre jut a magyarság Kárpát-medencei jelenlétével kapcsolatban Erdély őslakosságának vizsgálata során is.

Kik voltak Erdély őslakói?

Ennek az ügynek koronatanúi a folyónevek. Már pedig a Tiszától keletre eső tájak víznevei úgy Anonymusnál, mint Ortvay Árpádkori kétkötetes víznévgyűjteményében, úgyszintén a történelem folyamán kialakult és ma is használatban levő, a magyar, erdélyi szász és oláh nyelvben közösen meghonosodott víznevek vitathatatlanul magyar eredetre, magyar őslakosságra vallanak.

Anonymus víznevei: Tisza, Szamos, Almás, Kapus, Sár, Omsó ér, Körös, Jószás, Tekerő ér, Tur, Kórógy, Maros, Csesztreg, Böge, Temes, Föveny rév. E 16 névből 9 félreérthetetlenül magyar értelmű. De az -s képzős szavak egyike sem lehet más. A 16 név közül egyébként mai napig egyről sem tudták bebizonyítani, hogy más, idegen nyelven volna valami jelentésük.

Ortvay XI-XIII. századi víznévgyűjteményéből elsősorban a jellegzetesen magyar -s melléknévképzős végződésű, aztán az egyéb világos értelmű neveket közlöm. Könnyebb áttekinthetőség céljából megyék szerint csoportosítottam őket.

Alsó-Fehér megyében: Maros, Nádas-patak, Poklos, Sárd, Tó, Udvarág, Bocsárd.

Arad megyében: Száraz ár. Ugyanitt egyetlenegy, újabban előkerült oklevélben, 1203-ban: Kőrös, Sáros, Hölgyes (t.i. Menyétes), Hodos, Ér, Fok, Kengyel víz.

Beszterce Naszód megyében: Gyepes, Kőrös, Medgyes, Somos, Hévjó, Berekjó, ma Berettyó, Tekerő, Szakál ér, Szil ér, Omsó ér.

Brassó megyében: Tömös, Barca, Olt.

Fogaras megyében: Árpás, Eger.

Hunyad megyében: Nádos-patak, Feredű gyógy.

Kis- és Nagy-Küküllő megyében: Hévíz, Küküllő.

Kolozs megyében: Almás, Aranyos-foka, Darvas-tó, Nyulas, Nádas, Sebes, Szamos, Aszujó séd, Borzasztó mocsár.

Krassó-Szörény megyében: Temes.

Maros-Torda megyében: Szakál.

Szatmár megyében: Hidas, Erőság, Füzes, Hodos, Kékes, Kovás, Lápos, Berkesd, Berekszó, ma Burszó, az 1236-ban említett Fentős erdő mellett, Bika patak, Fertő, Fekete víz, másképp Monyorós, Sár, Somos. Egy újabban előkerült oklevélben 1181-ből a Szamos mellett: Sebes-patak, Tur, Ered, Sár és Kerektó.

Szilágy megyében: Almás, Egres, Egregy, Szilágy.

Szolnok-Doboka megyében: Egres, Gyékényes, Lápos, Szamos, Sajó, Mélyséd.

Temes megyében: Temes, Harangod, Bega.

Torda-Aranyos megyében: Aranyos, Örményes.

Ugocsa megyében: Homus patak.

Erdélyben nem csak a fent elsorolt víznevek magyar eredetűek. Hogy csak egy néhánnyal pótoljam meg: ott folydogál a Vargyas, Homoród, Nyárád, a másik Almás, Szartos, Pogánis, Karas, Berény, Gyógy, Székás, Hideg, Hortobágy, Gyéres, Ludas, másik Kapus, Görgény, Bodza is.

A Trianon óta elszakított országrészen még legalább vagy ezer magyar víznevet lehetne elsorolni.

A szászok által használt folyónevek túlnyomó többsége szintén magyar elnevezés. Német neve csakis a Nagyszeben és Brassó melletti kisebb patakoknak van. Eszerint:

magyar nevű 20

német nevű 4

oláh nevű 1

szláv nevű 2

ismeretlen nevű 4

A nagyobb folyónevek közül egynek sincs oláh neve, hanem ők is ugyanazokat az elnevezéseket használják, mint a magyarok és szászok.

A lakosság elsőbbségének tanúi, a folyónevek tehát a magyar ősibbség bizonyosságát vallják.

***

Majd Dabas Rezsőtől, az Őrvidék népének temetői fejfáiról közölt névtömeggel a Burgenland álarc nélkül c. könyvéből, 276-283. old.:

BOLDOGASSZONY, Moson vm.

A Fertőt körülvevő kisalföldi síkság és a hozzátartozó Hanság harmadik legnépesebb helysége. Az Esterházy herceg által újjáépített, lenyűgöző kegytemplom Trianon előtt messze vidék búcsújáró helye volt, eredetileg az Árpád-kor óta. A puszták városiasodó központját ma is jelentős számú magyar lakja. A letűnt magyar nemzedékeket 146 név (45 névcsoportban) képviseli a temetőben: Bagyi, Balogh (3), Barta (4), Borbély (2), Boross (2), Bors (2), Csáfor, Cser (6), Csuka, Czucz, Ezsöl, Fehér (2), Foki (3), Folyi, Fördös, Gaál (4), Gál (5), Gáll, Gonda (2), Gujás, Györik (4), Hideghety, Horváth (24), Kéri (2), Kiss, Koczor (3), Locsmándy, Lörincz (3), Magyar, Mészáros (3), Nagy (6), Németh Ferencz, Nyikos, Papp, Pápai, Paál (3), Pál, Püspöki (6), Rigó (4), Rosta (3), Savanyó (2), Sipos, Sipöcz (2), Szabó (5), Fr. Leo Szigethy OFM, Szigeti (4), Thury (3), Tóth, Varga (10), Vég, Végh (2). Három Unger nevű is előfordul.

(…)

FELSŐŐR, Vas vm

Három keresztény temetője közül (…)

Névsoruk (az előfordulási szám zárójelben) fényt vet a Felső Őrség központjának XIX-XX. századi magyarjaira: Adorján (8), Asboth (6), Bakó, Bakos, pákai Bakos (3), Balázs, Bálint, Balla (7), Balogh (4), Bárdossy, Bárdossy-Bakos, Barna, Bársony, Beke, Benedek (3), Benkő (10), Bertha (10), Binnyei, Bitskey, Bogád (3), Bognár (2), Böcskör (3), Böröcz (2), Csekey (3), Csitkey, Csoknyai, Erdődi, Erdély (5), Ernő (2), Farkas (3), Fehér, Fuith (6), Fülöp (3), Gaál (38), Galba, Gálosi, Gróf (8), Gyaky, Györög, Gyulai, Hadadi (2), Horváth (16), Hörcsök (4), Huszár (5), Huszti, Illés (3), Imre (3), Kajtár (3), Kalmár, Károly, Károlyi, Kázmér, Kelemen (3), Kemény (3), Kincs (2), Kiss (3), Kovács,Kozma, Kutasi, Lakatos (3), Laky (2), Lázár, Lónyai (3), Lukács, Martos, Mohai, Molnár (5), Moritz, Morocz, Nádas, Nardai, Németh (9), Paál (3), Pál, Palánk (3), Pathy (2), Perlaki (5), Pirnai (2), Pongrácz, Rába (11), Rácz (3), Radóczy, Ruzsa, Sárközi (2), Selymes (6), Seper (16), Simon, Szabó, Szabo von Kisgeszén, Szalay (3), Szele (2), Szilágyi (2), Tóth (10), Tölly, Űrmös, Vámos, Varga (3), Virág, Vörös (9), Zarka (12), Zámbó (19). A 141 magyar feliratos síremlék közül néhány még a megyeszékhely (Szombathely) műhelyeiben készült.

(…)

Jóllehet, ebben a temetőben a német nevűek vannak többségben, alábbi névsorunk számottevő magyar hittestvér mellett tanúskodik: Ács, Adorján (2), Balogh (3), Benkő (5), Bosnyák, Böcskör (2), Bunyai, Csitkey (3), Farkas (8), Fülöp, Gall (6), Gáll, Gully. Hegedűs, Horváth (10), Imre (5), Imrek (3), Jány, Janzsó, Koczor, Kozma (2), Kövér (2), Kubinyi, Magassy, Magyarosy, Miklós, Németh (4), Pál (6), Palló (2), Pongrácz (2), Rátz, Saághy, Salamon (2), Sándor, Seper (4), Seregély, Simon (3), Szabó (3), Szalay (4), Thék (2), Tóth (4), Tölly (6), Varga, Zámbó (7).

(…)

Íme, a magyar nevek: Adorján (sok), Albert, Arany, Bajcsy, Balázs, Balikó, Beke, Benedek, Benkő (sok), Böcskör (Bötskör) (sok), Börötzky (Böröczki), Burján Csiszár, Csitkey, Dezse, Dóczy, lászlófalvi Eördögh, Farkas, Fejér, Fülöp (sok), Gaál (Gál, Gáll), Galambos, Gángol (Gángoly), Gáspár, Gróf, Gueth, György, Haramia, Hartyáni, Hegedűs (Hegedüsch) (sok), Horváth, Hörcsök (Hörcsöki), Hubay, Ihász, Imre (sok), Imrek, Kajdocsi (Kajdocsy), Kapitány, Kardos, Kántor, Kázmér, Kecskés, Kelemen, Kéthelyi, Koós, Kovács, Kozma, Küli, Laky, Miklós (sok), Molnár, Németh, Osváth, Palányi, Papp, Pathy, Pál (Páll), Péntek, Pongrátcz (sok), Ruzsa, Seper (sok), Siskó, Somogyi, Soós, Szabad, Szabados, Szabó (sok), Szalay, Szarka, Szepessy, Sziklai, Szimon, Takács, Tóth, Tölly (sok), Varga, Vági, Vörösmarty, Zarka, Zámbó (sok), Zsámár. Az Aranytól Vörösmartyig előforduló ősmagyar nevek hathatós szószólói népünk pinkavölgyi történelmi jogai mellett.

(…)

FELSŐPULYA, Sopron vm

A középpulyaihoz hasonló fekvésű és akácosoktól körülvett temetőben is a magyar nevű, illetve felírású síremlékek vannak túlsúlyban. Az alábbi nevek többszörösét kell számításba vennünk, mivel nagyon gyakori némelyek ismétlése: Bátsmegyey, Boda, Bodza, Boros, Bősze, Fekete, Fördős, (Ilos, Guczógi, Horváth, Kálmán, Karácsonyi, Katona, Kemény, Kis, Koó, Kovács, Körmendy, Kulcsár, Lakatos, Lendvay, Magyar, Mészáros, Mikesch, Molnár, válkai Molnár, Nagy, Pápai, Pintér, Poór, Rohonczy, Sárdy, Sári, Sulyok, Szabó, Szalai, Szombathelyi, Szőke, Szöllősi, Tóth, Tuczai, Turczai, Várady, Vass.

(…)

FÉLTORONY, Moson vm

Ilyen előzmények után szinte természetes, hogy a község temetője is visszavezet a magyar múltba és jelenbe, halottainak etnikai hovatartozásával. A mintegy száz magyar nevű 18 névcsoporthoz tartozik: Ács (2), Csokay (9), Enkelyi (3), Gaál, Gálos (4), Gyűrű (2), Horváth (8), Kiss (31), Kovács (3), Locsmándy (3), Meszlényi (3), Nagy (2), Németh (3), Pozsgai (2), Szabó (6), Szigeti, Thury (11),Vadas (3). És hogy teljes legyen a több mint évezredes magyar uralom hatása, a 15 UNGER nevűről sem szabad megfeledkeznünk.

(…)

KISJOBBÁGYI, Vas vm

Kicsiny lutheránus temetőjének halottjai 98 %-ban magyarnevűek, mégis az erőszakos germánosítás jeleként mindössze húsz sírkőre véstek magyar feliratot. Magyar nevek: Bogád (38), Bogáth (7), Holló, Imre (2),Imrek, Pathy (11), Pulay, Németh, Shomogyi, Thék (22),Tóth (3).

KISMARTON, Sopron vm

A gondosan karbantartott, rangos katolikus temetőben tagadhatatlan a magyar múlt, amelynek tanúi magyar nevükkel cáfolják meg a betolakodó germánok hazugságait. A kőbe vésett magyar neveket itt soroljuk fel: Bak, Balogh-Kovács, Béres, Bogáti, Bognár, Brada, Bükhely (több), Csatay, Csányi, Csecs, Csiszér, Csizmadia, Dénes, Dezső, Edöcs, Egyed, Elek, von Eürdögh (1903-1977), Farkas (több), Fördös, Fuith, Fügi, Fülöp (több), Gyöngyös, Havasi, Haytó, Horváth (sok),Högyészy, Icsey, Illés, Karcos (több), Kelemen, Király (több), Kisfaludy,Kiss (több), Kocsis (Kotsis), Komlós, Köteles (4),Lengyel (6), Majtényi, Máthé, Merényi (több), Molnár (több), Nagy (sok), Németh (sok), Nyéki, Palásti, Parlagi, Pintér, Ráth (több), Répay, Ruzsa, Sallai, Stitő, Szabó, Szalay, Száva, Szente, Szilárd, Takáts, Tombor, Tomor, Tóth (sok), Varga, Végh (sok).

Természetes az, hogy a nagyon számos kis falvak temetőiben található magyar neveket nem közölhettük.

*****

Munkánk következő részében a Tolna-megyei Tamási kisközség és környékének évezredekre visszamenő történetét ismertetjük. A Tamási születésű Könnyű László: Tamási Monográfiája címmel időrendi történeti áttekintést ad, 47-51. old.

 TAMÁSI TÖRTÉNETÉNEK IDŐRENDI ÁTTEKINTÉSE

Kb. Kr.e.100,000-50,000 Tamásitól délre a Sághegyi löszben a jégkorszaki ember tűzhelyét és rénszarvasa fogait találták.

Kb. Kr.e. 30,000 Kőkorszakbeli települések: Miklósvár, Pári, Kónyi, Regöly, Szakály. A Tamásiban talált talpcsöves edény a szekszárdi múzeumban látható.

Kb. Kr.e. 2,000 A kányai halottas kocsiurna

K b. Kr.e. 1,700 Bronzkorszakbeli mészbetétes edények, bronztárgyak a tamási Vár
hegyről.

Kb. Kr.e. 1,000 Halstatti Vaskorból a henyei földvár

Kb. Kr.e. 800 2 dorombosi földvár

Kb. Kr.e. 500 Kelták Tamásiban

Kb. Kr.e. 300 Illyrek a Kapos-völgyben

Kb. Kr.e. 10 Rómaiak Tamásiban

Kr.u. II. század Római út, villák, szobrok

409 Kelet-Pannóniát elfoglalják a hunok.

560 Avarok Tamásiban.

896 Az Árpád-törzs letelepedése Tamásiban.

998 Koppány lázadása.

1000 Szt. István templomépítési rendelete. Tolna megye szervezése.

1241-42 A tatárjárás hullámai.

1250 1250 körül királyi rendeletre felépül a tamási vár.

1315 Oklevél említi a tamási várat.

1332-35 Pápai adólajstrom szerint Jakab tamási plébános adót fizetett. Róbert Károly király Kányai Fülöpnek adja a tamási várat.

1339 Róbert Károly Héder János bán családját az ausztriai határról Tamásiba telepítette.

1348 A Tamássyak (Koppány) Szántót elcserélték Kánya, Tengőd, Ősiért.

1358 Kont nádor a Tamássyaknak ítéli Bors- (később Magyar-)kért.

1387 Zsigmond király a szolgálatába lépő Tamássyaknak adományozza Ireg (Szemcsé)-t.

1418 Tamássy János volt királyi fő-ajtónálló mester halála.

1425-29 Ozorán dolgozó Masolino olasz festőről írt regény említi Tamásit.

1431 Tamássy László elkíséri Zsigmondot Rómába a császárkoronázásra.

1440 I. Ulászló király a tamási birtokot Csapi Ákosnak és Kisvárdai Miklósnak adta.

1441 Tamássy Henrik börtönben. Tamássy László levele Töttös Lászlónak.

1442 Tamássy Henrik I. Ulászló hűségére tér.

1443.1.25. Örökösödési szerződés Héderváry Lőrinc nádor családjával.

1444.XI.10. Tamássy Henrik elesett a várnai csatában.

1521 Héderváry Ferenc tamási birtokát II. Lajos király elkobozza.

1525 Héderváry Ferenc, Werbőczy István segítségével visszakapja Tamásit.

1531 Werbőczy István örökli a Héderváry-birtokot.

1541 Werbőczy Imre örökli apja tamási várát.

1542 A máig is meglevő, gótikus Szt. Rozália kápolna építése.

1544 Ahmed budai török pasa elfoglalja a tamási várat.

1622 A török által megszállt tamási várat II. Ferdinánd Esterházy Miklós nádornak adja.

1686 Bádeni Lajos őrgróf egyesült kir. serege felszabadítja Tamásit a töröktől.

1696 Kamarai összeírás: 40 magyar jobbágy és 7 zsellér család maradt.

1698 200 új telepes, jobbára szerbek beköltözése.

1703-11 Kurucok-labancok küzdelme Tolnában.

1708-10 Balogh Ádám brigadéros a tamási vár parancsnoka.

1719-20 Újraépítik a tamási templomot és plébániát.

1719-25 A valószínűleg győri származású Győri Mátyás volt az esperes-plébános.

1725-26 Szily István plébános

1727-31 Fonyó Sándor volt a tamási plébános.

1731-34 Pettes István plébános

1734-50 Fodor István plébános

1734-40 A mai templom építése. Barokk műemlék.

1742 Ekkor kezdte működését Fodor István plébános. Gróf Berényi Zsigmond pécsi püspök bérmál. Tamási lélekszáma 1450, a tanulók száma 30.

1750-62 Szente János kapta a tamási plébániát.

1753 A járási főszolgabírói lakás és hivatal építése a kvártélyházzal.

1758 Henyei kápolna építése a Szt. Kereszt tiszteletére (Szept. 14. körmenet).

1762-68 Andrássy László plébános

1768-74 Szányi Ferenc plébános (később rozsnyói püspök) a főoltárkép festetője.

1770 Tamási mezővárosi privilégiumot kapott. 734 Ft-ért bebádogozták a templomtornyot.

1772 Esterházy Miklós herceg látogatása. A Vadkert kezdete.

1774 1.2. Hajnali 4 órakor kisebb földrengés rongálta meg Tamásit. A templomot újra zsindelyezték.

1774-1805 Német Pál esperes-plébános megírta a plébánia történetét. A mai plébánia építése. A templom kőkerítése.

1776 Egy pesti mester a pécsi főoltár mintájára elkészíti a templom mai főoltárát és szószékét 650 Ft-ért. A herceg elrendeli a romos tamási vár lebontását. Köveiből épül az új vadászkastély és a nagyvendéglő. A vár harangját a templom harangjába olvasztották.

1777 A herceg adományozta földön kezdik a mai katolikus temetőt.

1778.VI.19. D.u. 3 órakor tűz következtében a Felvégen leégett 153 ház, köztük a plébánia és a kántorház is.

1780.III.31. A Felvégen újabb 48 ház égett le, bennük 2 gyermek is.

1780.VIII.15. A tamási búcsú napján villám csapott a boltház kéményébe, és agyonvágta Juhász Boriska szolgálót, aki azt előző éjjel megálmodta, de kinevették.

1783.IV.22. Hajnali 3-kor ismét földrengés volt. Lezuhant a templom keresztje. Gróf Esterházy Pál pécsi püspök bérmált. Lélekszám: 1910. Hozzákezdtek a miklósvári kastély építéséhez és a tamási út hársfákkal való beültetéséhez.

1786 A kastély munkálatainak bevégzése.

1788 13 pári sváb család (130 lélek) telepítése Miklósvárra.

1789 Temető nyitása a miklósváriak részére. A tamási templom szentélyének átépítése a mai formájára.

1791 A rácvölgyi erdészház építése a szekszárdi út keleti oldalán.

1795 Ismeretlen mester festette a templom mennyezeti freskóit. A főoltár mellé két 50 fontos gyertyát állítottak.

1797 A vadkerti téglakerítés építésének kezdete. Hársfák ültetése a kastélytól a Vadkertig.

1799 Tamási 753 forintért vásártartási privilégiumot kapott.

1801 Budán harangokat öntöttek a tamási templom részére. (A legnagyobb 12 mázsa és 23 font, a második 7 mázsa és 55 font és a harmadik 4 mázsa és I0 font volt.)

1801 Újrazsindelyezték a templom tetejét.

1805-43 Bregovics Pál esperes-plébános alatt a tamási iskolának 200 tanulója volt.

1806 A Szűz Mária szobor felállítása a piactéren. (Az 1950-es években a templomkertbe szállították át). Új normál iskola építése 493 forintért az iskolamester udvarán. A dombóvári és ozorai utak fásítása.

1807 Kísérlet a Koppány szabályozására.

1809.III.9. Megyegyűlés a miklósvári kastélyban a Napoleon elleni hadjárat ügyében.

1810.I.14 Az országos földrengés következtében a torony elvált a templom épületétől. A templomot megjavítják. Atoronyba órát helyeznek. A templom padlóját, ajtófélfáit márvánnyal borítják. A plébánia a hercegtől félurbáriális szabad sessiot kap. Farkas Pál jegyző kézirata Tamási történetéről.

1811.V.18. Király József pécsi püspök bérmál Tamásiban. Lélekszám: 2602.

1817 A miklósvári kastélyra emeletet húznak, s így 30 vendégszoba áll a vendégek rendelkezésére.

1817 A plébánia fényesen ünnepli a templom újjáépítésének 100. évfordulóját.

1820.V.24. József nádor látogatása. Zichy Ferenc vezetésével gyűlés a Koppány szabályozása ügyében.

1828 Több tűz volt a faluban. A templom újrafedése. Br. Szepesy Ignác pécsi püspök bérmál Tamásiban. Lélekszám: 2753. Tanuló: 200.

1829 A nádtetős házak miatt ismét tüzek voltak Tamásiban. Viszont a szőlőhegy 14,000 akó bort termett. Bőven volt gabona is. Állatállomány: 945 marha, 591 ló, 666 sertés.

1830 Tamásihoz tartozik Halomtelek, Adorján és Henye; Fornád, Kosba, Kecsege és 1810 óta Szemcse (109 lélek). Tamási 1524 forint hadi adót fizetett. Helyi adója 1751 forint volt. Szabad a nádvágás. A lakosok szabadon árulhatták a bort Szt. Mihály napjától Szt. Györgyig. Megkezdték a Koppány-Kapos szabályozását. Lélekszám: 2800. Ebből katolikus: 2765, evangélikus:7, református: 11, zsidó: 17. A katolikus iskolában a tanulók száma: 200. Tamási mezőváros területe: 1643 sessio (7908 kat.hold). A városban volt 321 ház, 8 utca. Lakóinak többsége földműves. Volt 68 iparos és több kereskedő, orvos és 2 borbély. Öt országos vására volt.

1843 Sieghwarth Ignác a tamási plébános.

1848.III.15. A nemzetőrség megalapítása. Kapitány: Sieghwarth Ignác plébános.

X. 7. A tamási nemzetőrök részvétele a horvátok lefegyverzésében Ozoránál.

1849 Sieghwarth Ignác plebános üldözése. A betyárvilág kezdete a tamási erdőben.

1851 Újjáépítették a mester (igazgató-kántortanító) házát.

1860 Bérbe adták az eladósodott hercegi birtokot.

1869 Tamási járási székhely lesz.

1878-1890 Sissovits János plébános

1880 A zágrábi földrengés megrepesztette a templom mennyezetén a freskókat.

1890-98 Németh Ferenc plébános

1896 Előbb a Dombovár-veszprémi, majd a Tamási-keszőhidegkuti vasútvonal megnyitása.

1874 Megalakult a Tamási Önkéntes Tűzoltó Testület.

1898-1931 Mozolányi István prépost-plébános

1900 Földműves osztály mellett kialakul az iparos-kereskedő-tisztviselő réteg.

1902 A herceg új házakat építtet a leégett miklósvári házak helyett.

1905 Az ozorai aratósztrájk átterjed Tamásiba is.

1914-18 Az első világháborúban a tamási katonák súlyos vesztesége.

1918 őszén Forradalom: rablások, gyújtogatások Tamásiban.

1919 tavasz A dombóvári vöröskatonák bevonulása. 8 ellenálló kivégzése.

1919 aug. A fehér (nemzeti) katonák bevonulása. 16 vörös kivégzése.

1922 A háborúba beadott harang újraöntése.

1925 A Hősök szobrának felállítása. A templom tatarozása.

1925 A Vas Gereben polgári iskola megnyitása.

1926 A henyei községi iskola megnyitása. Állandó mozi indulása. Vándorszínészek, vándorcirkuszosok Tamásiban. Dencz Ákos a tamási kerület országgyűlési képviselője.

1927 Az új községháza megnyitása.

1928 Országos Falukiállítás Tamásiban. Kulturfilm a tamási népviseletről.

1928-31 Papp István vikárius

1930-32 A Koppány újra szabályozása. Kubikusok Tamásiban. A tamási határ tagosítása. Autóbusz-járat indulása előbb Szekszárd, majd Siófok felé.

1931-67 Papp István plébános működése.

1934-38 Könnyű László verseskönyveit a Jeruzsálem nyomda adja ki. Tagja a szekszárdi Vas Gereben Körnek. Munkatársa a Tolna-megyei Újságnak. A Vas Gereben Kör tamási előadásán szaval verseiből. Makroy Lajos legitimista a kerület képviselője.

1936-38 Olaszy Sándor átfesti a katolikus templom oltárképeit.

1938 A villanyvilágítás bevezetése.

1939 A rácvölgyi állami iskola megnyitása. Nyilas képviselő választása.

1940 A gazdasági iskola megnyitása.

1944.XII. 2. Az oroszok elfoglalják Tamásit. Új közigazgatás, földosztás. A lakosság építés céljára széthordja a Vadkert téglakerítését.

1946-47-48 Az általános iskola bevezetése. A gimnázium megnyitása. Az iskolák államosítása.

1949-63 Kardos Ferenc tanácselnök, a közös gazdálkodás bevezetése.

1950 Tamási kaszárnyát kap. A tanácsi közigazgatás elindítása.

1959-60 A kolhoz (szövetkezeti) rendszer befejezése. A tamási állami gazdaság felállítása.

1960 Tamási iparvállalatokat kap: rádiócső-gyár, gépelektromos karbantartó, kenyérgyár stb. új középületek: műszaki bolt, Nemzeti Bank Fiók, Járási Tanácsház, Állami Borpince, Öreg Otthon. Épültek továbbá emeletes bérházak, társasházak és új magánépületek is. Tamási Lovasnapok.

1964-70 Sárdi István tanácselnök

1967-68 Pataki István plébános

1968-75 Gyimesi László plébános

1964-69 Az általános iskola épületeinek modernizálása.

1970 A Várhegyi park és kilátó felavatása.

1971-77 Gyimothy Ödön tanácselnök működése. Oltóanyag-, Tápszergyár, Vegyépszer, gyárak indulása.

1973 A Termálfürdő megnyitása.

1974 A Tamási Képtár megnyitása.

1975 Szebényi Sándor plébános működésének kezdete.

1974 Tamási Népművészeti Napok rendezése.

1977 Tamási Zeneiskola felállítása.

1978 Dr. Mózes György tanácselnök működésének kezdete. A tamási Öregotthon megnyitása. Az új Járási Könyvtár beköltözése.

1979 A Tamási Képtár felavatása.

 Nyugat történelemtanítása a IX. században visszaérkező magyarságot barbárnak ismerteti. Pedig manapság, hála a nagyszámú amatőr kutatónak, sokszorosan bizonyított, hogy Európában a 896. évi második honvisszafoglalásunk idejében (Árpád népe) – egyedül megelőzve a görögöket is, – például csak nekünk volt a magyar hangunkra (foném) létrehozott saját írásunk (a székely-magyar rovásírás). A nyugati tudós akadémiák és a Római Katolikus Egyház még mindig pogánynak nevezik őseinket. E vádaskodásra dr. Nagy Sándor adja meg az elhallgatott, de cáfolhatatlan válaszát, a már említett, A magyar nép kialakulásának története c. könyvének A magyar nyelv szláv rokonsága c. XXXV. fejezet 256-267. oldalain és a Halotti beszéd XXXVI. fejezet 268-278. oldalain. Nagy Sándor e hitelt érdemlő, meglepő írásában, még könyvének írásakor, a Halotti Beszéd „homu” (hamu) szavát a sumér ősnyelvből eredezteti. A carbon 14 elemzés kijavított eredménye, dr. Baráth Tibor megfejtése, dr. Borbola János az egyiptomi hieroglifák magyar nyelv segítségével való megfejtése és tanítása, ugyanígy a megfejthetetlennek vélt „Linearis A” írás megfejtése Mellár Mihály által, és az etruszk írás: annak alapján Kúr Géza, Zászlós Zsóka György és Mario Alinei által az etruszk-magyar rokonság meghirdetése – mindezek alapján megállapítható lett: a korábban feltételezett, mezopotámiai kirajzás iránya fordított volt, mint azt előzőleg tudni véltük. A Kárpát-medencéből történt Közel-keletre.

folytatás: 2. rész megnéz>>>

forrás: http://magyarmegmaradasert.hu/ megnéz>>>
feltöltve: 2015. 12. 29.
MAREVOSZ
A MAREVOSZ rovat legfrisebb bejegyzései:
Brindza András figyelmeztetése a 89es jogrendszert visszahozni szándékozóknak.
A Szent Korona tan alapjai (video)
Tatár József: Propagandaháború
Az Ukrán háború kapcsán Tatár József a civil áldozatokról ír.
Már a 48-as12 pontot is hamisítják
A Rendszerváltó Fórum álláspontja a 2022. 021. 12 és 14.között tartott Vajdahahunyadvári eseményről.
2022. 02.12 NEMZETI CIVILEK EGY RÉSDZÉNEK ÚJABB TÜNTETÉSE A DEMOKRÁCIÁNAK HAZUDOTT POLITIKAI ÉS COVID DIKTATÚRA ELLEN, VALAMINT A VALÓDI RENDSZERVÁLTÁSÉRT!! Videókkal.
Rendszerváltók egy részének a koviddiktatúra ellen.22.02.12

Add a Facebook-hoz facebook megosztás

Korábbi és összes cikk a MAREVOSZ rovatba megnéz>>>

8 1 2