Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ) - Otthonvédelem összes

Tatár J.: Ne hagyjuk, hogy az érintetteket és a civil érdekvédőket kirekesszék a döntéshozatalból!

2013
A Kúria döntése után eltelt két hétben figyeljük a kormányzati reakciókat. (most kell igazán ébernek lenni!!…) Tatár József kitűnő cikke!.

A Kúria döntése után eltelt két hétben figyeljük a kormányzati reakciókat. (most kell igazán ébernek lenni!!…)

Június 25-én a PITEE által beadott keresetben, (amely az OTP-vel szemben az árfolyamrés kérdését feszegette) a Kúria nem mert dönteni, aminek következtében a megnyugtató ítéletet váró devizahitelesek tüntetőleg végigvonultak a városon, és az Oktogonnál összecsaptak a rendőrséggel.

Július 4-re halasztott ítélethirdetés úgy alakult, hogy a Kúria közbenső ítéletével a perbeli kölcsönszerződést érvényessé nyilvánította akként, hogy a deviza eladási és vételi árfolyamok eltérését a szerződés részét képező költségnek minősítette, melynek mértékét 1 %-ban rögzítette. A Kúria egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy a kétnemű árfolyamok alkalmazása a fogyasztó szempontjából költség. A kétnemű árfolyamok alkalmazása szükségszerűen többletkiadást eredményez a fogyasztóknak, ezért azt költségként a szerződésnek is pontosan tartalmaznia kell.

A Kúria ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a szerződésnek az árfolyamrés, mint költség feltüntetésének hiányából eredő semmissége jogkövetkezményét a Hpt. 213. §-a nem szabályozza, ezért ebben a körben a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kellett alkalmazni. A Kúria utalt arra, hogy a vizsgált jogszabályok célja a fogyasztók védelme, ezért azok értelmezése során abból kellett kiindulni, hogy a bankokhoz képest kevesebb információval, tudással rendelkező fél számára a szerződésből egyértelműen megállapítható legyen a vállalt kötelezettségeinek terjedelme, azok mértékét az alperesi bankok csak az egyoldalú szerződésmódosítás szabályait betartva módosíthassák.

A Kúria előtt összegyűlt devizahitelesek a szerződések semmisségének egyértelmű kimondását várták, - tekintettel arra, hogy a másodfokú ítélet is döntött – felháborodásukban a miniszterelnök házához vonultak. A Kúria döntése bár részben kimondta a szerződések semmisségét, az ítélet nem volt egyértelmű és tiszta azok számára, akik kevésbé járatosak a jogban. Az viszont bebizonyosodott, hogy a jogszolgáltatás Magyarországon ezer sebtől vérzik.

Július 5-én érdekesen reagált a miniszterelnök: Orbán Viktor szerint a nem az a fő kérdés, hogy mennyi az eladási és vételi ár közötti különbség a kérdés, hanem az, hogy hibás termék volt-e ez a konstrukció, és ha igen, hogyan válhatott általánossá. Hozzátette: „Százezrek vettek fel Magyarországon ilyen hitelt, a tőkerészt már rég kifizették, a kamatokat még ma is nyögik, de úgy tűnik, az igazságszolgáltatás ezzel nem tud mit kezdeni. Más országokban ennél jóval kevésbé hibás termékek miatt is született már súlyos elmarasztaló ítélet, ehhez képest nálunk a PSZÁF – amely egyébként az állam része, a dolga pedig a lakosság védelme lenne – tehetetlennek látszik.”

Július 11-én Doubravszky György a pénzügyi jogok biztosa kezdeményezte, hogy a bíróságoknak és a végrehajtóknak hivatalból figyelmeztetniük kellene az adósokat, ha kérhetik a szerződésük semmisségének kimondását. Ez akkor fordulhat elő például, ha a szerződésben a költségek felsorolása között nem szerepel külön tételként az árfolyamrés, amennyiben javaslatának helyt adnak, időlegesen leállhatnak a végrehajtások és a kilakoltatások.

Július 16-án – kedden- arról beszélt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, hogy a kormányzat keresi a megoldást arra, hogyan lehet jogszabállyal módosítani a devizahitelesek szerződésein.

Július 17-én – szerdán- Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a Magyar Bankszövetséggel folyamatos az egyeztetés, és a tárgyalások érintik a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezők körét is. A devizahitelesek szerződéseinek módosításáról.

Július 18-i hír: Jövő szerdai ülésén tárgyal a kormány a devizahitel-szerződések átírásának lehetőségeiről. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) lehetővé teszi, hogy a parlament jogszabállyal módosítsa a szerződések tartalmát – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Az árfolyam-különbözet megosztása vagy akár teljes elengedése is szóba kerülhet azon megoldások között, amelyeket a devizahitelesek további megsegítése érdekében dolgozna ki a kormány a közeljövőben. A megoldási javaslatok között szóba jött egy árfolyamgáthoz hasonló rögzített árfolyam bevezetése, vagy az árfolyam-különbözetből adódó többletköltségek mérséklése, esetleg teljes elengedése. Információk szerint az illetékes minisztériumban már vizsgálják, hogy a szerződéskötéskor fennállt körülmények alapvető megváltozására hivatkozva hogyan lehetne jogszabállyal átírni a bankokkal kötött szerződést. Ilyen szerződésmódosítást indokoló körülmény elsősorban az árfolyam-különbözet, hiszen nem róható fel az ügyfélnek, ha rajta kívül álló ok, például az árfolyam elszaladása miatt válik képtelenné tartozása fizetésére. A Polgári törvénykönyv is ismeri és ismerte már korábban is a clausula rebus sic stantibus elvét, amely azt mondja ki, hogy a szerződéses jogviszonyt a körülményekben beállt lényeges változás esetén – ha ez valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti – a bíróság is módosíthatja. 1991-ben az akkori Alkotmánybíróság hozott egy határozatot, aminek az volt a lényege, hogy ha hosszú évekig fennálló szerződéses jogviszony van – mint a devizaadósok és a pénzintézetek között –, amelynél jelentős gazdasági vagy pénzügyi társadalmi változások (jelen esetben ez a 2008-as októberi válság) következtében vagy a jelentős infláció miatt megváltozik a szerződő felek helyzete és kötelezettségei, akkor az állam beavatkozhat törvényalkotói jogánál fogva. Hangsúlyozták: a hatályos Ptk. lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés jogszabállyal módosítsa szerződések tartalmát. A jogalkotó ugyanis jogosult a fennálló és tartós szerződési jogviszonyokat módosítani, ha valamely körülmény szerződéskötés után beállt változása folytán a megállapodás változatlan tartalmú fenntartása valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A beavatkozás feltétele, hogy „a körülményváltozás túlmegy a normális változás kockázatán, és nem volt ésszerűen előre látható, továbbá hogy a vagyis a körülményváltozás társadalmi méretű legyen, és a szerződések nagy tömegét érinti”.

A kialakult helyzetben az első és legfontosabb elvárt kormányzati intézkedés: a vitatott kilakoltatások és végrehajtások azonnali leállítása, különös tekintettel a kialakult helyzetre!
Ezenkívül: Ne a fejünk felett döntsenek a sorsunkról, az egyeztető tárgyalásokba be kell vonni a devizahitelesek megbízott képviselőit!

Tatár József
Otthonvédelmi Tanács
szóvivő
Kapcsolódó: Lépett a pénzügyi biztos. a végrehajtások felfüggesztése jöhet? megnéz>>>
A kuria döntése után (videók az otthonvédeők 07.04ei harcáról) megnéz>>>
A Kúria döntése az adósoknak is kedvez. Vendég: Falus Zsolt Ferenc - 2013.07.05 (echo tv videó)megnéz>>>
Ítéletet hirdetett a kúria 07 04.én devizahitel ügyben (videók, reakciók)! megnéz>>>
feltőltve: 2013. 07. 20

"Ha a normálisak, a becsületesek feladják a szélmalomnak tűnő harcot, akkor kik maradnak?
A gazemberek.
MAREVOSZ

A 3.UTAS NEMZETI CIVILEK RENDSZERVÁLTÓ SAROKPONTJAI

orosz-ukrán konflikus. covid19 , Rendszerváltás/Nemzegyűlés, Háttérhatalom,

Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ) - Otthonvédelem összes

Tatár J.: Ne hagyjuk, hogy az érintetteket és a civil érdekvédőket kirekesszék a döntéshozatalból!

"Ha a normálisak, a becsületesek feladják a szélmalomnak tűnő harcot, akkor kik maradnak? A gazemberek. MAREVOSZ

A 3.UTAS NEMZETI CIVILEK RENDSZERVÁLTÓ SAROKPONTJAI

orosz-ukrán konflikus. covid19 , Rendszerváltás/Nemzegyűlés, Háttérhatalom,

Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ) - Otthonvédelem összes

Tatár J.: Ne hagyjuk, hogy az érintetteket és a civil érdekvédőket kirekesszék a döntéshozatalból!

"Ha a normálisak, a becsületesek feladják a szélmalomnak tűnő harcot, akkor kik maradnak?
A gazemberek.
MAREVOSZ