MAREVOSZ-lét-jog-közbiztonságot MAREVOSZ- nemzeti ellenállás

"Ha a normálisak, a becsületesek feladják a szélmalomnak tűnő harcot, akkor kik maradnak?
A gazemberek.
MAREVOSZ

marevosz logó latin és rovás!

A 3.UTAS NEMZETI CIVILEK RENDSZERVÁLTÓ SAROKPONTJAI

elolvasható itt megnéz>>>
Címlap
Hírek
MAREVOSZ:
(Rólunk, célok, kezdeményezések)

Történelmi alkotmány (Szent Korona eszmeiség, jogfytonosság)
EU és Globalizációs károkozások
Földvédelem
Otthonvédelem
Videók
Tulajdonosi tagozat
Archívum
Kapcsolat
írások
3. UTAS NEMZETI CIVILEK -- Brindza András rovata
Kőbányai Élő Közösség és Kanalas András
Dr. Drábik János videók
Tatár József
Vajta Dénes
multunk,hagyományunk Hagyományaink
Történelem
események
-MAREVOSZ ÖSSZEJÖVETEL február 21.-én csütörtökön 18 órától.
- „A második lépcsőfok a Szent Korona-tanhoz”a székesfehérvári hét vezér est vendége február 5.-én Vesztegán Miklós
-DECEMBER ELSELJÉN FÁKLYÁS TÜNTETÉS AZ ELLENÜNK FOLYÓ KULTÚRHARC OKÁN.
videók
- A TÁNCHÁZ ÜNNEPE 2019 (videó)
- A magyar himnusztól zengett a DAC aréna Szlovákiában (videó)
- Hagyaték - Magyarok törvénye az Aranybulla(videó)
- Molnár V. József - Magyar karácsony (videó)
- Regélő fehér Táltos dobcsoport: Égi törvény
- Miért nem megoldás a migráció támogatása? - Roy Beck szemléletes előadása a bevándorlás lényegéről!
- Az önrendelkező székely falu (videó)
- SZKÍTÁNAK LENNI - Kubínyi Tamás előadása (videó)

parnereink linkjei
Fejér Szövetség
Gazdatanácsok Szövetsége (Az eredeti)
Magyarok Világszövetsége
Krisztina hotel
Nemzeti hírháló

Wass Albert Emlékoldal
Koppány csoport
Otthonvédelmi tanács
Kutasi József blogja

A 3.UTAS NEMZETI CIVILEK RENDSZERVÁLTÓ SAROKPONTJAI, megnéz>>>
legfrisebb írások
-Tatár József véleménye a facebookra jellemző általában a konzervatívokat és rendszerkritikus oldalakat sújtó cenzuráról
-Az MVSZ az Európaparlamenti (EP) választás bojkottjára hív fel a Vesszen Trianon listát indító EMNP választásról való kizárása miatt.
-LMBTQ show lett a az egykoron nemzetek dalversenyeinek indult Euroviziós dalversenyből
- A székesfehérvári Hétvezér est vendége ápr.30.kedden Rajnai Miklós
-VILÁGBOTRÁNY LESZ: ÚGY NÉZ KI, HOGY A “NEMZETI” VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG NEM ENGEDI AZ EMNP-NEK AZ AJÁNLÁSOK ELLENŐRZÉSÉT!
- Botrány! Elkaszálták a Vesszen Trianon!-listát. Nem adják fel.
-MAREVOSZ ÖSSZEJÖVETEL május 2..-án csütörtökön 18 órától.
-A húsvét több mint vallási ünnep

Még több friss hír: megnéz>>>

marevosz, célok, kezdeményezések
Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége (MAREVOSZ) célja:
Értékrendváltáson alapuló valódi rendszerváltás keretében létrejövő kormányváltás.

-A Szent Korona eszmeiség 5 alapelve megnéz>>>
-A Magyar Szabadság Alkotmánya (rövid összefoglaló) megnéz>>>
-A XXI. századi nemzeti radikalizmus alapjai megnéz>>>
email címünk: marevosz2006@
gmail.com

Csatlakozási lehetőségek a MAREVOSZHOZ: megnéz>>>
:

Ajánljuk történelemmel, hagyományokkal és aktuális tőrténésekkel is foglakozó társoldalunk.

hírlevél,árpádsávos háttérrel
Iratkozzon fel átlag hetente küldött hírösszefoglaló szerű hírlevelünkre!

Küldjön levelet a marevosz2006@ gmail.hu címre hírlevelet kérek tárggyal vagy tartalommal!
Hírlevél

kiemelt téma árpádsávos háttérrel
1956 október 23.ka

-1956 valamint további forradalmaink, és szabadságharcaink üzenete: SZABADSÁG:
-Rácz Sándor: Kiállítás '56 - Sanyi bátyánk tárlatvezetésével!(videó)
-Lipták Béla: 1956. október 23.
-Az 1956os lyukas zászló
-Dr. Hegedűs Loránt: 1956 üdvtörténeti jelentőségű esemény volt
-2006 - videó az események 10 évfordulójára (videó)
-Rendhagyó emlékezés 1956. október 23-ára
-Pongrátz Gergely:Mit akartunk 1956.-ban?(videó)

facebook lógó
Még több friss anyagért tekintse meg regisztráció nélkül is megnézhető facebook oldalunk megnéz>>>


Oszd meg barátaddal is az oldalt!
Oldal olvasottsági számláló:
MAREVOSZ-lét-jog-közbiztonságot

Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ) - Otthonvédelem összes

Tatár József szerint a devizahitelesek megmentése, továbbra is a civilekre hárul!

2014
A választási ciklus utolsó devizahiteles felvonásaként, az Alkotmánybíróság áthárította a felelősséget a következő országgyűlésre.

Az elmúlt négy év reményi ezzel szertefoszlottak, a devizahiteleseket nem mentette meg a nemzetinek mondott kormány 2/3-a. A devizahiteles probléma megoldása három hét múlva már más kormány felelőssége lesz, olyan kormányé, amely nem biztos, hogy 2/3-os többséget birtokában fog kormányozni. Csalódniuk kellett hát mindazoknak, akik 2010-ben azt hittek hogy fel lehet számolni a múlt terhes örökségét, felelősségre lehet vonni a szemkilövetőket, fel lehet számolni a csalást, a korrupciót, és a tudatosan felépített, százezreket tönkretevő, félrevezetésre épülő devizahiteles csalássorozatot..



Könyveket lehetne írni arról, hogy a leköszönő kormányban volt-e a nagyobb hiba, vagy az egész korhadt politikai intézményrendszer a felelős, A történészek dolga lesz kideríteni, hogy a 2006-os kormányzati terrorizmus után a megszaggatott köztársaságot az orbáni a 2/3-ad mentette-e meg az összeomlástól, vagy sem, mindenesetre nagy árat fizettünk az elmúlt 2 x 4 esztendőben is.

2010 júniusában, egy könyv előszavában ezt írtam:

....A magyar nemzet, a magyar társadalom helyzete drámai. Függetlenül attól, hogy az elkövetkező hónapok miként alakítják a napi politikát, továbbra is egy önrendelkezésében csorbított, megszállt, kifosztott ország, nemzettudatában megroppant nemzet áll szembe a globalista pénzdiktatúra, és az azt kiszolgáló párthatalom hódító törekvéseivel. Ne tévesszen meg bennünket az elkövetkező, populista retorika, a megnyerőnek tűnő politikai hangvétel. A lényeg ugyanis nem változik ..... A betegség marad a régi, csak a tüneteket orvosolják. Érthetőbben: immungyengítő intézkedésekkel akarják a legszélesebb társadalmi keresztmetszetben megvásárolni négy év korlátlan törvényalkotó monopóliumát. Éppen ezért mindent meg kell tennünk, hogy ne jöhessen létre társadalmi kontrollt mellőző puha diktatúra....

Az élet sajnos igazolta a prognózist, az erős támogatottságú kormány nem a felhalmozódott problémák megoldását tartotta elsődlegesnek, hanem saját hatalmának bebiztosítására koncentrált, mindössze látszatintézkedésekkel, kommunikációs trükkökkel próbált időt nyerni, miközben a problémák csak tovább mélyültek.

A devizahiteles társadalom problémájának kezelése tanulság erre.

Röviden tekintsük át a kormány ez irányú intézkedéseit: 2011. szeptember 29 - 2012 március 1. között egy új jogszabály lehetőséget adott a fennálló tartozás egy összegben történő visszafizetésére. Ez volt a végtörlesztés, de ezt jobbára csak a tehetősebbek tudták igénybe venni. A PSZÁF 2012. március 1-i adatai szerint a deviza jelzáloghitel állomány 18,2 százalékát végtörlesztette, mintegy 160 ezer adós, ami azt jelenti, hogy ebben az időszakban 880.000 devizahitelről kell beszélni, amely 2,5 - 3millió embert érintett. (kezesek, adóstársak, családtagok)
2011. december 15-én jött a Nemzeti Eszközkezelő. A kormány a bankokkal történő megállapodása szerint A Nemzeti Eszközkezelő megvásárolhatja azokat az ingatlanokat, amelyek nem kellenek a bankoknak. Az Eszközkezelő az adós szociális rászorultságához, valamint számos egyéb feltételekhez kötötte az ingatlan megvásárlását. (szerződés kelte, (2009 előtti) az ingatlan értéke, hogy a kölcsön összege hogy aránylik a forgalmi értékhez, bejelentett cím stb.)

Az állam által megvásárolt lakást a korábbi (immár kisemmizett) adós visszabérelheti,de a a banknak befizetett milliók elvesztek, és a károsult bérlő maradt saját ingatlanában, mindössze "kegyelemtető" maradt a feje felett, a tönkretett életéért cserébe.

Hogy milyen súlyos a helyzet, az a számokból is kiderül: 2013 végéig 15 ezer lakást ajánlottak fel a Nemzeti Eszközkezelőnek, 2014 végéig 25 ezerre bővülhet ez a szám.

2012 márciusától egy másik kezdeményezésre, az árfolyamgátra több szakaszban volt lehetőség. Úgy hirdették, hogy az árfolyam rögzítése esetén a devizahitelesek fizetési terhei egy átmeneti - maximum 60 hónapos - időszakban nem érzékelhetők, de azt követően a devizahitelt azonban újra az aktuális piaci árfolyamon kell tovább törleszteni. A megfizetett és a tényleges piaci árfolyam közötti különbözet, egy külön gyűjtőszámlán halmozódik fel, amit max 60 hónap után többletteherként fizetni kell.

Megkötött árfolyamgát I. és II. szerződés 173 144 db volt 2013 december végén, ugyanakkor a gyűjtőszámla hitel állomány 2013 év végére elérte a 13 623 millió Ft-ot. (forrás: MNB)

Az Ócsai lakópark 2012 október - 2014 között épült, és a bajba jutott devizahiteles családok 0,0005 százalékának szánt menedéket – gyakorlatilag egy puszta kellős közepén. A költségvetés 6 milliárd forintot szórt el a szociálisnak mondott lakóparkra, négyzetméterár 522 ezer forintnál járt, miközben Ócsa belterületén 140-150 ezer forint az átlag.

Érdemes figyelni, milyen a devizahiteles mentőcsomagok társadalmi megítélése.
Az ócsai lakópark ötletének 16 százalékos támogatása volt, és a válaszadók 71 százaléka vélte úgy, hogy árfolyamgát önmagában nem elegendő a nem teljesítő hitelesek fizetőképességének helyreállítására. A válaszokból látszik, hogy a magyarok többsége nem tartja eredményesnek az eddigi mentőcsomagokat, és politikai időhúzásnak tekinti a kormányzati intézkedéseket.

Az állam által felkínált lehetőségek természetesen elfogadhatatlanok voltak azok számára, akik előtt nyilvánvalóvá vált, hogy egy világra szóló, tudatosan felépített csalás áldozatai és az állam asszisztál a kifosztásukhoz. Számtalan devizakárosult beadványa került a bíróságok elé, de a jogalkalmazás szinte kizárólag a bankoknak adott igazat, mindaddig, amíg a probléma ki nem került az utcára, és az egymásba érő tüntetések, a botrányos kilakoltatások, a tucat számra előállított otthonvédők nem hívták fel a figyelmet azokra az elkent ügyekre, amelyek bizonyítani tudnák sok százezer ember igazát.

Fussunk végig milyen intézkedések születtek a főbb jogi fórumokon:

2013. július 4. Kúria döntés, az árfolyamrés kérdésében. A döntés lényege, hogy az árfolyamrés költség, a szerződésnek ezt külön, kifejezetten is tartalmaznia kellett volna. A Kúria kimondta, hogy az árfolyamrés 1 százalék, és ha ezzel módosítja a bank a szerződést, akkor visszamenőleg is érvényes lesz, érvényben marad.

2013. december 16. A Kúria Jogegységi döntése. Elvileg a Kúria azzal a céllal akart jogegységi döntést hozni, hogy megteremtse a jogbiztonságot a devizahiteles pereket illetően. Ezzel szemben a Kúria jogegységi döntése alapján a bíróságoknak olyan mértékben kellene belenyúlniuk a bankok szerződéseibe, amely teljesen összezavarná a bankok és a fogyasztó közti jogviszonyt, és a jogviszonyok összezavarása csak elodázza a devizahitelesek problémájának megoldását.

Az mindenesetre nyilvánvalóvá vált, hogy a Kúria nem hajlandó betölteni azt a szerepét, amit az igazságszolgáltatásnak egy jogállamban be kellene töltenie. a Kúria minden igyekezete azon van, hogy kibújjon ezen alkotmányos feladatának az elvégzése alól, és megpróbálja áthárítani az igazságszolgáltatási tevékenységét a kormányra.

2014. 02. 19. Európa Unió Bírósága. Itt már kissé más szelek fújtak, a főtanácsnok álláspontja szerint az árfolyamrés költség, az OTP Jelzálogbank Zrt. a szerződéskötéskor nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, a szerződések utólagos bírói kiegészítése az árfolyamrés értékével, ellentétes az európai joggal, a szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. Ha az Európai Unió Bírósága elfogadja a főtanácsnok álláspontját, akkor a Kúriának meg kell vizsgálnia, hogy az OTP Jelzálogbank által megfogalmazott szerződési feltétel alapján a fogyasztónak módjában állt-e megérteni, hogy az árfolyamrés költség. Amennyiben a Kúria úgy ítéli meg, hogy az OTP Jelzálogbank szerződési feltételéből ez nem derül ki, akkor a szerződési feltételt tisztességtelennek nyilváníthatja, és elrendelheti az MNB középárfolyam egységes alkalmazását.

2014. 03. 18. A választási ciklus utolsó devizahiteles felvonásaként, az Alkotmánybíróság áthárította a felelősséget a következő országgyűlésre.

Összefoglalva: A kormány jól felépített akár 2 évig is elnyúló időhúzással- Európai Bíróság, aztán a Kúria, majd az Ab utána ismét az Európai Bíróság és Kúria - elérte azt, hogy az érdemi döntést elodázta, és a nem túl önálló, legkevésbé sem következetes bíróságokat még jobban összezavarja. A bíróságok - tisztelet a kivételnek - már egyértelműnek látszó ügyekben sem hajlandóak állást foglalni, ami teljes bizonytalanságot okoz a jogi megoldásban gondolkodó devizahitelesek között.

A jelenlegi kormányzó párt azonnal kihasználta az AB döntést követő helyzetet, előállt egy menetrendszerű ígérettel: Ha kormányon marad, teljes egészében kivezeti a piacról a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitel-szerződéseket. Hogy miképpen, az még bizonytalan de mindenkire kiterjesztett árfolyamgát szerű megoldás várható. AB - mostani döntésével - három dologhoz engedné a kormányt hozzányúlni: az árfolyamréshez, amiről hónapok múlva dönt az Európai Bíróság, majd ez alapján a Kúria. Valamikor dönthet majd az egyoldalú kamatemelésekről, amellyel kapcsolatban a Kúria szintén az Európai Bíróság döntésére vár amely ítélethirdetése után a Kúria kiegészítheti december 16-án hozott határozatát az árfolyamréssel és az egyoldalú banki kamatemelésekkel kapcsolatos jogegységi döntéssel, ....alig pár hónapot (?) kell csak várni addig. Amiben már most dönthetne a kormány, az az árfolyamváltozások kérdése, de ezt mondjuk úgy elsumákolták...

Igaza van annak aki ezt írta:

...." Három éve dobálják a mentőöveket a devizahiteleseknek, csak éppen a fuldoklók nem tudják elkapni azokat. A süllyedők csaknem kétezer milliárdjával részben ingatlanok úsznak majd el, részben a bankok tőkéje csökken, függetlenül az Alkotmánybíróság, a Kúria vagy az Európai Bíróság döntésétől..."

És most beszéljünk azokról, akiket szemrebbenés nélkül az út szélén hagytak: Amíg az elmúlt évek, hónapok látszólagos intézkedései zajlottak, a pénzintézetek (2011. október 1. óta) összesen 33 599 lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre, csak 2014 első negyedévében 4783 hitelfedezetként szolgáló lakást. 2104 első negyedévben 118 595 jelzáloggal terhelt lakóingatlan esetében állt fenn több mint 90 napos fizetési késedelem.
ez közel 500.000 honfitársunkat érinti közvetve vagy közvetlenül.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy nehezebb helyzetbe kerültek a devizahitelesek, mint 4 esztendeje voltak. Mi lehet tehát a kiút?

A devizahitelesek számára egyetlen kiút az egységes érdekképviselet. Úgy gondolom, hogy a kép a választások után letisztul, és összeáll - mert össze kell állnia - egy ütőképes devizahiteles érdekképviseletnek.

Az elmúlt 2 évben a devizahiteles érdekképviseletek és érdekképviselők többségének hatékonyságát nagyban befolyásolta egyrészt a kizárólagos jogi megoldás felé törekvés, illetve politikai pozíciók megszerzésének igénye. A mostani csend egyértelműen az országgyűlési választásokra való készülődés eredménye, az egykori civil aktivisták jelentős részének energiáját ugyanis leköti frissen választott pártjuk választási kampánya. 3 hét múlva levonhatjuk a következtetést, hogy hasznos volt-e az elmúlt nagyon értékes pár hónapot alárendelni a kampánynak, vagy sem.

Mindenesetre a választásokat követően így is, úgy is új időszak kezdődik, amikor is felszerveződhet egy egységes, céltudatos devizahiteles érdekvédelem. Már csak azért is, mert a parlamenti - hatékony - megjelenésre kevés esélyt látok.

Gondolkodjunk el a lehetőségeken. Amennyiben a devizahiteleseket képviselő pártok valamelyike - meglepetésre átlépi az 5% - os parlamenti küszöböt - bejut a törvényhozásba, akkor sincs nagy változás, mert hiszen kormányt nem tud alakítani, kormányzati szerepkörbe is csak akkor juthatna, ha koalíciót köt azon pártok valamelyikével, amelyeket a devizahitelezés tragédiája miatt felelősség terhel, vagy - szintén meglepetésre - olyan új kormányzó pártokkal, akiket mindeddig határozottan elutasított.

Ha ellenzéki szerepkörbe kerül az a bizonyos - képzeletbeli - devizahiteles párt, akkor annak érdekérvényesítő képessége hasonló lenne mint az elmúlt ciklus parlamenti ciklus ellenzékéé, vagyis minimális. Marad tehát a civil érdekérvényesítés.

Mégpedig egy érzékeny, jól felépített érdekérvényesítés, amely figyelembe veszi a probléma minden árnyalatát. 800.000 devizahiteles (árfolyamgátasokkal együtt) küzd szabad felhasználású hitellel, autóhitellel, lakáshitellel, ezen kívül is helyzetük meglehetősen sokféle, ami nehezíti (de nem teszi reménytelenné) az egységes kiállást. Össze kell hangolni a húrokat. A legnépesebb réteg még fizeti, - vagy épphogy fizetni tudja - a részleteket, bár tudják, látják, hogy csúnyán átverték Őket, csendesebbek, kevésbé aktívak az érdekvédelemben, leginkább önmaguk erejében, tudásában hisznek. Van aki fizetési nehézségekkel küzd, esetleg nem tud fizetni, (kb. 30%-a a devizahiteleseknek) de akad még pénze ügyvédekre, ezért bízva a jogi szakértelemben mérsékelten aktív, és várja a jó híreket.

Azoknak a többsége, akinek az ügye a követeléskezelőnél, végrehajtónál van, csalódott a jogállamiságban, hatványozottan érzékeli, hogy a kormány időhúzó intézkedései hogyan járultak hozzá ellehetetlenülésükhöz. Ez a csoport a legaktívabb, gyorsítanák az eseményeket, mert nem akarnak családjukkal együtt földönfutóvá válni. Szomorú módon azok a becsapottak, akik a lét peremére szorultak, akik sem törlesztő részletet, sem ügyvédet nem tudnak fizetni, a legreményvesztettebbek, sokan a csodára várnak, arra hogy talán történik valami. Ettől a rétegtől elfordult az állam, számukra csak szociális terhet jelent ez a tömeg. A pénzintézetek számára értéktelenek, mert hitelképtelenek. Az ügyvédek nem foglalkoznak velük, mert nincs pénzük. Ennek a cserben hagyott 120.000 családnak a reménytelenség marad, és a radikalizmus, vagyis elszánt otthonvédők, aki az utolsó pillanatban el tudják riasztani a végrehajtóval érkező rendőröket.

Az eladósodás különböző fázisai meghatározzák meg emberek világszemléletét, tettrekészségét, és a mostoha körülmények egyre inkább a radikális megoldás felé hajtanak több százezer magyart.

Összegzés képen azt mondhatom: Eltelt 4 év, és a devizahitelesek helyzete rosszabb mint valaha. Egységes, hatékony, egész országra kiterjedő, érdekképviselet nincs, a jogállamiságban csalódtunk, a Kúria, az AB, az Európai Bíróság újabb labirintusokat hozott létre, amelynek kedvezményezettje a bankrendszer kormányzat, a Nemzeti Bank saját érdekei szerint manipulál, ezért fel kell szerveződjön egy hatékony civil érdekképviselet amelynek gerincét tekintélyes, nem megosztó, erkölcsileg hiteles, egyéni érdekektől mentes, a devizahitelesekért tenni akaró jogvédők, ügyvédek, jogászok adják.

Tatár József
Otthonvédelmi Tanács - Rendszerváltó Fórum
feltöltve: 2014. 03. 29