MAREVOSZ-lét-jog-közbiztonságot MAREVOSZ- nemzeti ellenállás

"Ha a normálisak, a becsületesek feladják a szélmalomnak tűnő harcot, akkor kik maradnak?
A gazemberek.
MAREVOSZ

marevosz logó latin és rovás!

A 3.UTAS NEMZETI CIVILEK RENDSZERVÁLTÓ SAROKPONTJAI

elolvasható itt megnéz>>>
Címlap
Kezdeményezések/Hírek
MAREVOSZ:
(Rólunk, célok, kezdeményezések)

Történelmi alkotmány (Szent Korona eszmeiség, jogfytonosság)
EU és Globalizációs károkozások
Földvédelem
Otthonvédelem
Videók
Tulajdonosi tagozat
Archívum
Kapcsolat
írások
3. UTAS NEMZETI CIVILEK -- Brindza András rovata
Bóna Mária Ilona
Kőbányai Élő Közösség és Kanalas András
Dr. Drábik János videók
Tatár József
Vajta Dénes
multunk,hagyományunk Hagyományaink
Történelem
események
-DEMONSTRÁCIÓ AZ ÖNRENDELKEZÉSÉRT-2022 febr. 12. szombat 12 óra Oktogon 13 órától vonulás a Kossuth térre
-Országos összevont demonstráció! január 15én Bpen a kényszeroltások ellen.
-Meghívó január 4. 17 óra on line előadás a nemzetegysítésről
videók
- Tatár József és Bódis Csaba beszélgetése a jelen helyzetről(videó)
- Aktualításokról Bódis Csaba és Tatár József(videó)
- Tatár József és Bódis Csaba beszélgetése az aktuális helyzetről és a lehetőségeinkről. 2022 február 8.
- 2022. 02.12 NEMZETI CIVILEK EGY RÉSDZÉNEK ÚJABB TÜNTETÉSE A DEMOKRÁCIÁNAK HAZUDOTT POLITIKAI ÉS COVID DIKTATÚRA ELLEN, VALAMINT A VALÓDI RENDSZERVÁLTÁSÉRT!! Videókkal.
- Rendszerváltók egy részének a koviddiktatúra ellen.22.02.12
- Összefoglalás a rendszerváltók civilek január 15-i demonstrációról.(videó
- Drábik János szerint kezd kicsúszni az irányítás a háttérhatalom kezéből.(videó)
- Bóna Mária Ilona: Karácsonyi ünnepkőr népszokásai 5. rész: REGŐSÉNEK, REGÖLÉS

parnereink linkjei
Fejér Szövetség
Gazdatanácsok Szövetsége (Az eredeti)
Magyarok Világszövetsége
Krisztina hotel
Nemzeti hírháló

Wass Albert Emlékoldal
Koppány csoport
Otthonvédelmi tanács
Kutasi József blogja
Kimelt témák:

orosz-ukrán konflikus. covid19 , Rendszerváltás/Nemzegyűlés, Háttérhatalom,

legrisebb írások
- Király B. Izabella szerint a magyarságba még van nemzettudta,csak ezzel visszaélnek.
- Brindza András figyelmeztetése a 89es jogrendszert visszahozni szándékozóknak.
- A koszovói helyzet bármelyik percben fegyveres konfliktussá nőheti ki magát. Figyelmezet Tatát József.
- A Szent Korona tan alapjai (video)
- Tatár József: Propagandaháború
- Az Ukrán háború kapcsán Tatár József a civil áldozatokról ír.
- NYUGODJ BÉKÉBEN JÓSKA BARÁTOM-BAJTÁRSUNK (képek,+megemlékezés)! -MOLNÁR V. JÓZSEF, A MAGYARSÁG EGYIK LEGKIVÁLÓBBJA, élt 92 évet!
- Már a 48-as12 pontot is hamisítják

Még több friss hír: megnéz>>>


marevosz, célok, kezdeményezések
Alapelvek -A Szent Korona eszmeiség 5 alapelve megnéz>>>
A 3.UTAS NEMZETI CIVILEK RENDSZERVÁLTÓ SAROKPONTJAI elolvasható itt megnéz>>>
-A történelmi alkotmány(rövid összefoglaló) megnéz>>>
-A XXI. századi nemzeti radikalizmus alapjai megnéz>>>
A VÁLSÁGOKOZÓ PÉNZURALMI GLOBALIZMUS, VALAMINT AZ ÉLET ÚTJÁT TARTALMAZÓ 3. ÚT TÖMÖR MEGHATÁROZÁSA, + A KIÚT! email címünk: marevosz2006@
gmail.com

Csatlakozási lehetőségek a MAREVOSZHOZ: megnéz>>>
:
hírlevél,árpádsávos háttérrel
Iratkozzon fel átlag hetente küldött hírösszefoglaló szerű hírlevelünkre!

Küldjön levelet a marevosz2006@ gmail.hu címre hírlevelet kérek tárggyal vagy tartalommal!
Hírlevél

kiemelt téma árpádsávos háttérrel
covid19 ,
Rendszerváltás / Nemzegyűlés,
Háttérhatalom,

-1956 valamint további forradalmaink, és szabadságharcaink üzenete: SZABADSÁG:
-Rácz Sándor: Kiállítás '56 - Sanyi bátyánk tárlatvezetésével!(videó)
-Lipták Béla: 1956. október 23.
-Az 1956os lyukas zászló
-Dr. Hegedűs Loránt: 1956 üdvtörténeti jelentőségű esemény volt
-2006 - videó az események 10 évfordulójára (videó)
-Rendhagyó emlékezés 1956. október 23-ára
-Pongrátz Gergely:Mit akartunk 1956.-ban?(videó)

Még több friss anyagért tekintse meg regisztráció nélkül is megnézhető facebook oldalunk megnéz>>>


Oszd meg barátaddal is az oldalt!
Oldal olvasottsági számláló:
MAREVOSZ-lét-jog-közbiztonságot

Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ) - Otthonvédelem összes

Az Otthonvédelmi Tanács közleménye a 12.hó 13.-ai Devizahiteles Kerekasztalról.<

2013
A devizahiteles társadalom számára nagy fontossággal bír a Kúria december 16-ára várt jogegységi határozata. A devizahiteleseket képviselő civil érdekvédelmi szervezetek - többek között a jogegységi határozat kérdésében is, - december 13-án ülést ismét ülést tartottak..


Az immár 5. Devizahiteles Kerekasztalon ismét fontos, meghatározó kérdések kerültek szóba, egyúttal stratégiai irányok is megmutatkoztak az elkövetkező hetek, hónapok civil együttműködésével kapcsolatosan. Néhány információ a Devizahiteles Kerekasztalról.

A Devizahiteles Kerekasztal közel egy éves múltra visszatekintő fórum, ahol civil otthonvédő szervezetek igyekeznek háromoldalú párbeszédet kialakítani a jelenlegi parlamenti pártokkal, valamint a Bankszövetséggel.

A DEHIK célja kezdetek óta nem más, mint a devizakárosultakat tömörítő érdekképviseletek álláspontját közvetlenül tolmácsolni a parlamenti pártok, valamint a kormány döntéshozóinak, illetve annak a bankszektornak amely egyedülálló privilégiumokat élvez a magyar államon belül (is). A civil szervezetek annak ellenére törekedtek az egyeztetésre, hogy a JOBBIK kivételével valamennyi párt tüntetőleg távol maradt az érintettekkel való párbeszédtől.

A Devizahiteles Kerekasztal civil szervezetei számára kiváló lehetőség, hogy a párbeszéd lehetőségére a Képviselői Irodaház tárgyalója ad helyet, néhány méterre azoknak a pártoknak és képviselőknek az irodáitól, akiknek politikai akaratától függ a megoldás. Meg kell jegyezni, hogy a közelség ellenére ezek a pártok, és képviselők - a JOBBIK kivételével - még a leghalványabb érdeklődés szintjén sem kívánnak részt venni a DEHIK munkájában. Ennek az oka nyílván egyfajta félelem a valóságtól, a kitörni készülő társadalmi elégedetlenségtől, tekintettel arra, hogy a DEHIK-et életre hívó civil otthonvédők 2012 áprilisától látványos akciók tucatjaival (több mint 200 demonstráció alig másfél év alatt) igyekeztek , igyekeznek megakadályozni azokat a kilakoltatásokat, amelyek - mint utóbb a Kúria július 4.i állásfoglalása is igazolta - törvénysértéseken alapultak. Ezeket a törvénysértéseket a képviselők, - első sorban a kormánypárti képviselők - törvénymódosítással megakadályozhatják - ha akarják. Nem tették, és leginkább ez generálta az egyre durvuló utcai megmozdulásokat, érthető tehát a visszahúzódó magatartásuk. Fontos megjegyezni, hogy a fizikai kiállást felvállaló utcai szerepvállalás annak a következménye, hogy egyrészt a vitatott végrehajtások és kilakoltatások száma ugrásszerűen megnőtt, másrészt a jogalkalmazás, a bírói gyakorlat automatikusan a pénzintézeteknek kedvezett. A jogállamiságba vetett hit - nem csoda - sokakban megingott, szertefoszlott a kormányba vetett bizalom. A devizahitelesek helyzete tarthatatlanná vált, a civil otthonvédők tevékenysége hamarosan országos otthonmentő akciósorozattá terebélyesedett. Az egyre nagyobb port felverő, mindennapos konfrontációk immár az országos médiák figyelmét is felkeltették.

A médiafigyelem nem csak a kormányt késztette látszatintézkedésekre, hanem a civilek egy részét is szorosabb együttműködésre sarkallta, már csak azért is, mert a devizahiteleseket képviselő érdekvédelmi szervezetek egy része - amely szélmalomharcot folytatott a jogszolgáltatás labirintusában, veszélyforrásnak érezte az utcai szerepvállalást, és ezt a kérdést tisztázni kellett. Más - régebben szerveződő - érdekvédő szervezetek politikai céljaikat látták veszélyeztetve a radikalizálódó csoportok tevékenysége miatt. A másik oldalon a politikai pártokat és a bankokat viszont felkészületlenül érte az indulatok hirtelen elszabadulása. Az első reakcióik érezhető zavart, félelmet tükröztek.

Az utcai megmozdulások jelentőségét a parlamenti pártok közül a JOBBIK ismerte fel leggyorsabban, akinek frakcióvezető helyettese - Z. Kárpát Dániel - egyértelműen kiállt az azonnali megoldást követelők képviseletében, a parlamentben és a parlamenten kívül is. A kialakult helyzet tehát szükségessé tette egy olyan kerekasztal megszervezését, amelyen a különböző felfogású civil szervezetek immár meghatározó tényezőként tudnak szerepelni a devizahiteles kérdés megoldásában. Miután a JOBBIK vállalta fel elsőnek, hogy a devizahiteles civil mozgalmakat partnerként kezeli, a Devizahiteles Kerekasztalhoz meghívta az összes parlamenti pártot. Létjogosultságot nyert tehát a Devizahiteles Kerekasztal . Az első kerekasztalon minden jelentősebb civil szervezet és jogvédő jelen volt, a parlamenti pártok - ismét csak a JOBBIK kivételével - elmaradtak, ami tovább fokozta az indulatokat, és a feszültséget. A legutóbbi egyeztetés - az 5. DEHIK - azt mutatta, hogy a devizahitelesek érdekeit képviselő otthonvédők szakmailag, erkölcsileg szervezetileg olyan erőt képviselnek, amely megkerülhetetlen a devizahiteles kérdés megoldásában.

A Devizahiteles Kerekasztal kezdeményezte, hogy a jövőben minden devizahitel-károsult soron kívül és térítésmentesen perelhesse be a bankját. Sajnos egyelőre még csak a civil akarat kívánja előremozdítani a devizahitelesek ügyét pozitív irányba, amihez a jobbikos képviselők próbálják ehhez jobbító szándékaikat adni - mondta Z. Kárpát Dániel a devizahiteles kerekasztal pénteki ülése után. A kerekasztal mai ülésére Vona Gábor az összes parlamenti pártot, a Bankszövetséget és a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselőit is meghívta, ám sajnálatos módon ismét csak a jobbikos képviselők csatlakoztak. Az Otthonvédelmi Tanáccsal és a társult szervezetekkel együtt több mint húsz olyan civil szerveződés ül a kerekasztalnál, amelyek a jelenlegi politikumnál sokkal mélyebben merültek el a devizahiteles kérdéskörbe. Aktuális, napi tapasztalatokat és megoldási javaslatokat tudnak megosztani, így a Jobbik számára megtiszteltetés, hogy ezt a szakmai muníciót megkapja - mondta Z. Kárpát Dániel.

A DEHIK három konkrét állásfoglalást is megfogalmazott az ülést követően:

1. Senkinek ne kelljen fizetnie fizetnie, ha perre megy a hitelintézetével szemben. Hogy ezt az illetéktörvényt módosításával, vagy másfajta úton valósítjuk meg, a következő napokban fog kiderülni. A cél az, hogy az emberek mentesüljenek azon terhek alól, amelyek miatt ma nem tudnak perre menni a hitelt nyújtó bankokkal szemben. A képviselő emlékeztetett: itt a soronkívüliség és az illetékmentesség különböző formáinak bebetonozására fog kísérletet tenni a Jobbik.

2. A devizahiteles kerekasztal képviselői elhatározták a konkrét, személyes nyomásgyakorlás formáit az országgyűlési képviselőket illetően. - Ezzel kapcsolatban Z. Kárpát Dániel elmondta: hétfőn a hitelkárosultak összefoglaló szakmai anyagát majd mindegyik országgyűlési képviselője megkaphatta, aki hajlandó volt azt átvenni - A továbbiakban az Otthonvédelmi Tanács és a devizahiteles kerekasztal szervezetei személyesen fogják megkeresni a képviselőket, hogy elszámoltassák őket, hogy mit tettek és mit nem tettek a saját választóik érdekében.

3. A jövő hétfői napon - amikor a Kúriától mindenki egy fajsúlyos, átütő döntést vár el - a kerekasztal tagjai és a Jobbik utcára vonul, fizikai jelenlétével is megtisztelvén azt az eseményt, amely jelzésértékű arra nézve, hogy Magyarország polgárai bízhatnak-e a hatalom különböző ágaiban. Ha bizonyosodik, hogy nem, akkor a Jobbik által sokat emlegetett három csatatér közül a politikum, a jogi front és az utcai front közül egyértelműen az utóbbi kerül előtérbe - tette hozzá.

Tatár József, az Otthonvédelmi Tanács szóvivője szerint szándékos politikai és gazdasági bűncselekmények sora vezetett el odáig, hogy közel ötmillió embert érintő nemzetbiztonsági kockázattá vált a devizahitelesek ügye. Tatár szerint szomorú, hogy a politika nem karolja fel az ügyüket, holott a devizahitelesek helyzete még a balkáni országokban is jobb, így Horvátországban, Szerbiában és Romániában is, ahol a politika mélyen belenyúlt ebbe a kérdésbe.

Póka László, a Nem Adom a Házam Mozgalom vezetője szerint a legfontosabb az, hogy nyomást gyakoroljunk a döntéshozókra és az, hogy a károsultak végre kiálljanak az igazukért.

Bene Gábor, a Magyarok Szövetségének képviseletében megállapította: az állam nem teljesíti a kötelezettségét, a polgárok képviseletét. Jelenleg egy idegen jogrend uralma van Magyarországon. Bene szerint rá kell mutatni, hogy az alapokkal van gond, a magánosító állammal. Szerinte nincsen világválság, ez csak egy mesterségesen gerjesztett pénzügyi manipuláció. A kormány szerinte nem tudta megakadályozni egy ilyen nyilvános bűncselekmény-sorozatot. Emlékeztetett: az utolsó három év azért is volt drámai, mert már 3000 körüli az öngyilkosok száma.

Mint az 5. DEHIK is bizonyítja, végre kialakulni látszik egy olyan valódi civil erő magja, amely az elmúlt 23 év során nem tudott kialakulni.

Tatár József
Otthonvédelmi Tanács szóvivő

Utóirat:

A jogállamiság védelme nagyon úgy tűnik, egyre inkább ezekre a civil közösségekre fog hárulni hiszen a devizahiteles kérdés nem más mint a magyar jogállamiság szakítópróbája. Ennek alátámasztására érdemes csatolni egy vezető hírportál a Kúria jogegységi határozatát előzetesen elemző megdöbbentő publicisztikáját.

A jogállamiságot sértő részeket megjelöltem. (!!!!)

.... Hétfőre ér véget a devizahitelek jogegységi határozatával kapcsolatos szakmai háttérmunka a Kúrián – értesült az Index több, egymástól független forrásból. Ez ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy döntés is lesz az ügyben, mondták forrásaink. A kormány eddig azt ígérte, hogy ennek ismeretében menti majd meg a bajba került adósokat.
A Kúria hétfőn egy órakor tart sajtótájékoztatót – tudta meg a Reuters. Azt azonban még nem tudni, hogy a jogegységi határozatot mutatják-e be, vagy valami mást jelentenek majd be.
Az óvatosság indokolt: ...

(!) egy felelőtlen döntés könnyen nagyon nehéz helyzetbe hozhatna pár nagybankot, ami a magyar gazdaságnak nagyon nem lenne jó.(!)

Nehezen feloldható helyzetbe hajtotta magát a kormány a nyári kommunikációjával.

(!) Már akkor sejteni lehetett, hogy megoldhatatlan a helyzet, amikor Navracsics Tibor igazságügyi miniszter egy júliusi tévéműsorban váratlanul – talán véletlenül – bejelentette, hogy a kormány a devizahitelesek megmentésére készül.(!)

A kormány azóta időhúzó ígérgetésbe kezdett, amit egy ideje csak azzal tudott tovább húzni, hogy a devizahitel-szerződések körüli jogi bizonytalanságra hivatkozott – közben pedig elfogadott egy olyan megoldást, ami évekkel korábban sokkal többet segített volna.
De most már közeleg az igazság órája, hétfőn ugyanis összeül a Kúria, és akár meg is hozhatja azt a jogegységi döntést, ami rendet teremt a sok egymásnak ellentmondó bírósági ítélet között. Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy döntés még nem feltétlenül lesz, csupán az ügyben végzett Kúrián belüli szakmai háttérmunka fejeződhet be.

(!) Bár a döntés még nem ismert, úgy tudjuk, több banknál érezhető az aggodalom. Egy meggondolatlan döntésből szélsőséges esetben akár az is lehet, hogy az összes devizahitel- szerződés elveszti érvényességét, aminek kemény átgyűrűző hatásai lennének (!)

(!) A bírók is a valóságban élnek (!)

(!!!!!) Azt már az azóta az MNB-be beolvasztott pénzügyi felügyelet, a PSZÁF megírta a Kúriának nyáron egy szakértői véleményben, hogy a devizahiteles perek a bankrendszer egészét veszélyeztetik. Ha ugyanis utólag érvénytelenítenék a devizahitel-szerződéseket, akkor a bankoknak hirtelen le kellene írniuk az összes háztartásnak nyújtott devizahitelt, különböző árfolyamokat számításba véve 1400-4000 milliárd forintot. Ez a magyar bankrendszer teljes saját tőkéjének 55-155 százaléka. Így aránylik egymáshoz a bankok tőkéje és az összes devizahitel (aminek csak a fele-harmada a háztartásoknak adott kölcsön, de az bőven meghaladja a bankok tőkéjét (!!!)

(!) A Kúriának elvileg a hatályos jogrendszeren kívül semmit nem szabadna figyelembe vennie. De ez egyáltalán nem életszerű. (!)

(!!!!) Ha a legfelsőbb bíróság döntése nyomán egyszerre semmis lenne az összes devizahitel-szerződés, akkor a bankok egy pillanat alatt elvesztenék eszközeik egy jókora részét. Hatalmas mennyiségű tőkét kellene pótolniuk az eddig is vonakodó, nagyrészt külföldi tulajdonosoknak, ráadásul egy olyan ágazatban, ahol a szabályozás változása (az óriási bankadó és a tranzakciós illeték) miatt eleve brutálisan visszaesett a jövedelmezőség. Egyszóval egy pillanat alatt komoly pénzügyi káosz ereszkedne az országra, és ezzel a bíróság környékén is tisztában vannak. (!!!!!)
Egy ilyen döntés hatásaként kialakult bizonytalanságban biztosra vehető, hogy meredek forintgyengülés jönne, a magyar állampapírhozamok megint gyors emelkedésbe kezdenének, az ország adósságainak a finanszírozása nagyon megdrágulna. Ebben az esetben újra az IMF segítségét kellene kérnünk, mert az ország piaci alapú finanszírozása vagy csak nagyon megdrágulna, vagy akár le is állna. A folyamatnak nyilván kemény politikai következményei lennének, a jövő évi választás eredményét az alig kiszámítható események döntenék el.

(!!!!!) A Kúria mérlegelési folyamatára rálátó forrástól úgy hallottuk, hogy a bírák tisztában is vannak ezzel a felelősséggel; éppen ezért halogatták eddig ők is a devizahitel-szerződések ügyében hozandó jogegységi döntést. Ezért – forrásaink szerint – most sem várható egy olyan jogegységi határozat, ami megsemmisítené a devizahitel-szerződéseket úgy általában. Ezen törik a fejüket a bírák (!!!!!)

Az indítványból kiderül, hogy a következő kérdésekre keresi a választ az eljárásban a Kúria:
Forint vagy deviza a devizaalapú kölcsön? Érvényesek-e ezek a szerződések általában? (Ütköznek-e általában jogszabályba, felmerül-e, hogy önmagukban tisztességtelenek, van-e bennük „akarati hiba”, tehát megtévesztés?) Hogyan kellett tájékoztatnia a fogyasztót a banknak, és mi a következménye, ha ezt nem tette? Milyen lehetőségei vannak a bíróságoknak a jogsérelmek orvoslására?
Mik a szerződések érvénytelenségének törvényi jogkövetkezményei? (Tehát mikor tehető érvényessé, mikor rendelhető el az eredeti állapot visszaállítása?) Érvénytelen-e az egész szerződés vagy a szerződés egy része, ha van egy lehetséges érvénytelenségi ok? Ha csak részlegesen, akkor abból hogyan vonhatóak le a jogkövetkezmények? Hogyan látható át eléggé az egyoldalú szerződésmódosítás feltétele?

Banki forrásaink különböző várakozásokkal állnak a hétfői nap elé. Vannak, akik szerint akár hétfőn a végső döntés is megszülethet, mások úgy tudják, hogy csak a döntés előkészítésének egy szakasza zárulhat le.
Bármi legyen is a végeredmény, könnyen elképzelhető, hogy csak újabb kérdéseket vet majd fel.

(!!!) Ha a jogegységi határozat azt próbálja meg körüljárni, mely esetekben volt tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosítás a bankok részéről, akkor utólag egyenként ellenőrizni kellene a hitelintézeti törvénybe foglalt oklistát. Ez viszont több forrásunk szerint technikailag szinte lehetetlen.(!!!!)

Nehéz lenne ezt jól kommunikálni
A bírói döntés körüli aggodalmakat növeli, hogy a bankrendszer az anyabankok szintjén is kihívásokkal küzd: az EU-s szabályozás a rossz eszközöktől való megszabadulás miatt általában is a kelet-európai érdekeltségek leépítése mellett hat – Ukrajnában a nyugati bankok kivonulása már látszik is.

(!!!!!) A banki aggodalmak így arról is szólnak, hogy egy esetleges, váratlanul nagy terhet jelentő bírósági ítélet piaci kommunikációja – összekapcsolva a régiós trendekkel és az anyabankok helyzetével – egyes bankok esetében már a betétesekben is félelmet, bizonytalanságot keltene.
A kormánynak is van mit meggondolnia (!!!!)
Tétovázik a kormány is, amire könnyen magyarázatot találunk, ha átnézzük az adatokat. A devizahiteles ügy politikai jelentősége az idő múlásával egyre kisebb.

(!!!) Devizahitelesből egyre kevesebb van, de a tartozásuk még mindig nagyon nagy: az összes hitelkategóriában nagyobb a devizások átlagos tartozása, mint a forintosoké. Igaz, a devizahitelesek adósságának forintban számolt értékére folyamatosan hatással van a forint-svájci frank árfolyam – leginkább a forint válságban tapasztalt mélyrepülése miatt lettek ilyen nagyok a tartozások.
Az is fontos lehet, hogy a nagy tartozás ellenére nem csak a devizahitelesek vannak bajban. Bár náluk tényleg több a nem fizető adós, azért a jellemzően magasabb kamatokkal törlesztő forinthiteleseket sem kell irigyelni. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél például a legfrissebb adat szerint a hitelállomány ugyanakkora része volt nem fizető a forinthiteleknél, mint a devizahiteleknél. A politikai okokból valamiért kiemelten kezelt lakáshiteleknél sem olyan nagy a különbség.

Varga Mihály és a többi kormánypárti megszólaló többször is alapelvként beszéltek arról, hogy a devizahitelesek végső soron nem járhatnak jobban, mintha ugyanakkor forinthitelt vettek volna fel. Ez teljesen érthető és indokolt, hiszen a devizahitelek a kockázat mellett azt lehetőséget is hordozták és hordozzák, hogy a kamatkülönbség miatt sokan jobban jártak, és akár járhatnak is, mintha forint hitelt vettek volna fel. De ez a kormányzat kommunikációnak nehézséget jelent, hiszen ezt az egyensúlyt szem előtt tartva az átlagos devizahitelest alig kell jobban fizetniük.

A kormány közelmúltbeli tevékenysége a területen, ami a devizahiteleseket legújabb mentőcsomagjának lebegtetésére korlátozódott nagyjából nyár óta, egyértelműen érezhető hatással volt a hitelesek viselkedésére. Ha a devizaadós mindenhol arról hall, hogy őt hamarosan ki fogják menteni a bankok karmai közül, joggal érezheti úgy, hogy balek, ha tovább fizet.

Ez meg is látszik a statisztikán: miközben az egy hónapon belül csúszó adósok száma csökkent (ami talán visszaigazolja, hogy lassan javulnak a makrogazdasági viszonyok), mégis egyre többen vannak azok, akik már sok ideje nem fizetnek. Egy jelentős részük azért, mert a beígért mentőcsomagra számít.

Feltöltve: 2013. 12. 14.

8 1 2