Boldog Új esztendőt kíván a 2017es évre a MAREVOSZ

Az alábbi összeállítással kívűánunk sikerekben Gazdag Boldog új Esztendőt a 2017es évre, minden igaz jó magyar ember számára!
Ne feledjétek:
"Őrizzük meg a szokásainkat, maradjunk hűek kultúránkhoz, mert akkor erősödik a nemzetünk."
ugyanakkor
"Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek."(Kassai Lajos)

Továbbá
"A gonosz diadalához csak annyi kell, hogy a jók tétlenek maradjanak."
de ne féljetek mert
"ami nem öl meg az megerősít"
Áldás: A MAREVOSZ nevében Füsti Gábor MAREVOSZ hírszolgálat.

Áldott legyen a szív, mely hordozott,
És áldott legyen a kéz, mely felnevelt,
Legyen áldott eddigi utad,
És áldott legyen egész életed.

Legyen áldott Benned a Fény,
Hogy másoknak is fénye lehess.
Legyen áldott a Nap sugara,
És melegítse fel szívedet.

Hogy lehess enyhet adó forrás
A szeretetedre szomjazóknak,
És legyen áldott támasz karod
A segítségre szorulóknak.

Legyen áldott gyógyír szavad
Minden hozzád fordulónak,
Legyen áldást hozó kezed
Azoknak, kik érte nyúlnak.

Áldott legyen a mosolyod,
Légy vigasz a szenvedőknek.
Légy te áldott találkozás
Minden téged keresőnek.

Legyen áldott immár
Minden hibád, bűnöd, vétked.
Hiszen, ki megbocsátja,
Végtelenül szeret téged!

Őrizzen hát ez az áldás,
Fájdalomban, szenvedésben,
Örömödben, bánatodban,
Bűnök közti kísértésben.

Őrizze meg tisztaságod,
Őrizze meg kedvességed.
Őrizzen meg önmagadnak,
És a Téged szeretőknek.

Wass Albert: Pogány újévi köszöntő

Hej emberek! Markomban sűrű
fekete vérrel telt kupa!
Ezzel köszönt rátok egy rongyos,
világgá űzött árva kobzos
utolsó Koppány-unoka!
Borra nem telt. Így hát kupámat
megtöltöttem bús magyar vérrel.
Hozzátok szólok emberek!
Héj, testvéreim, emberek
öt világrészen szerte-széjjel!
Ím alvadt vérrel telt kupámat
e rút világon végigöntöm
s magyar vér mellett, ahogy illik,
az újesztendőt ősi módra
zord táltos-szóval fölköszöntöm!
Babonát mondok, szörnyű átkot!
Vad mágiát, mely megfogan:
megátkozom azt, aki vigad!
Ki bort iszik, asszonyt ölel,
békében él és boldogan!
Mert jaj, véres nép ma az én népem!
Ordas vadak tépik a testét!
S kik elfordulnak tőle, hogy ne lássák:
átok marja ki két szemük világát
s pusztuljanak, ha gyászát elfeledték!
Méreggé változzék a bor minden pohárban
és tébolyult sikollyá a kacaj!
És szörnyű vész és halálhörgés légyen
és minden földi otthon porrá égjen
és minden céda ember benne égjen,
ki tudni arról semmit nem akar:
hogy miként pusztul börtönben, kínban, vérben,
egy részvétlen világ közepében,
magára hagyott népem, a magyar!

(Új Hungária, 1949. december 30.)

Wass Albert