Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ)- Kezdeményezések /hírek

Pedig civil szervezetek Európa-szerte sokat kritizálták a CETA-t. Túl azon, hogy a CETA is aláásná az elővigyázatosság elvét, ránk szabadítaná az engedéllyel nem rendelkező génmódosított élelmiszereket. Ezen felül, mivel a CETA része lenne az Európai Bizottság által a TTIP-be is javasolt Befektetési Bírósági Rendszer (ICS), kanadai cégek – akár a Monsanto ottani leányvállalata – simán beperelhetik azokat az európai tagállamokat, amelyek állampolgáraik egészsége vagy környezetünk védelme érdekében meghoznak bizonyos jogszabályokat, intézkedéseket, amelyek viszont hátráltatják e cégek profitszerző céljait.

Ráadásul, miként arra már Ungár Péter tavaly felhívta rá a figyelmet, akkor is beperelhetnek egyes EU-tagállamokat a kanadai cégek, ha esetleg az az ország nem is ratifikálta a CETA-t. És hogy ez nem csupán egy a CETA-t ellenzők fantazmagóriája, megerősíti EU kanadai nagykövete, Marie-Anne Coninsx is, aki januárban azt mondta a kanadai sajtónak, hogy az egyezmény már akkor ideiglenesen hatályba lépne, ha arra rábólintott az Európai Parlament.

A CETA idén februárban közzétett, jogi átfésülésen átesett 1600 oldalnyi szövegének 30.7 cikkelyének 3 (a) pontja erről konkrétan így fogalmaz:

„Ez az egyezmény az azt követő hónap első napján ideiglenesen életbe lép, miután a felek közölték egymással, hogy a saját megfelelő eljárásaikat befejezték.”

A 30.8. cikkely 4. pontja pedig az a rész, amelyből az derült ki, hogy a kanadai cégek három éven belül akkor is perelhetnek, ha egy tagállam vétója miatt mégsem lépne hatályba a CETA: