Patrubány Miklós nemzetpolitikai előadása a székely népről

A kétórás előadás nagyon rossz hangminőségű felvétele ide kattintva tekinthető meg.
A két nappal a párizsi merényletek után megtartott előadás elején az egybegyűltek néma felállással adóztak az Egyiptom fölött felrobbantott orosz repülőgép kétszáznál több, a bukaresti diszkó-tűzben elhunyt ötvennél több, valamint a párizsi merényletek során életét vesztett százhúsz ártatlan áldozat emlékének, de szólt ez a néma felállás Irak amerikai katonai intervenciója egymilliónál több és a kívülről gerjesztett szíriai polgárháború többszázezer áldozatának is. A változatos, információ-gazdag előadás következtetése egyértelműen népként és a magyar nemzet elválaszthatatlan részeként határozta meg a székelységet, ami teljes mértékben egybecseng az új magyar nemzetmeghatározásban foglaltakkal (2.8.).

Túl azon, hogy a székelység népként való meghatározása megfelel a realitásnak, egyben elidegeníthetetlen jogot (ius cogens) is biztosít számára az önrendelkezéshez. A székely nép jogát az önrendelkezéshez az előadó az I. Székely – Magyar Világtalálkozó állásfoglalásával támasztotta alá, amelyet mellékelten teljes egészében közzétesszük. Az MVSZ elnökének nemzetpolitikai előadásai mindig a Himnusz és a Székely Himnusz közös eléneklésével kezdődnek és a Szózattal zárulnak. Ezúttal, tekintettel arra, hogy az egész előadás a székely népről szólt, elénekelték a régi Székely Himnuszt is. Ezt az 1350 körül keletkezett Mária-éneket Bartók Béla jegyezte le a Csíki-medencében.
Mellékletek:

Állásfoglalás
a székely nép önrendelkezési jogáról

Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó részvevői Zárónyilatkozatukban megállapították, tudomásul vették és megerősítették, hogy a székelység önálló népként határozza meg magát. Ahhoz, hogy ne kisebbségként, ne népcsoportként, hanem népként határozza meg magát, a székelységnek több számottevő körülmény erősíti meg jogát:

1. A székelység rendelkezik saját nyelvvel, amely a magyar nyelv.

2. A székelység a világ azon kevés népének egyike, amely ősidők óta folyamatosan saját írással, a székely rovásírással rendelkezik.

3. A székelység önálló és kiforrott jogrenddel rendelkezik, amely a sajátos örökösödési jogtól, a közösségek életét szabályozó jogon keresztül a saját alkotmányig, a Székely Constitutioig terjed. Az Európa egyik első számú jogállamának nevezhető Magyar Királyságon belül is, a székelység teljesen önálló, saját jogrend szerint élt, amely az állam jogrendjéhez a Comes Siculorum, a Székelyek grófjának jogintézményén keresztül kapcsolódott.

4. Az 1509-ben Székelyudvarhelyen elfogadott Székely Constitutio a világot két évszázaddal megelőzve, először foglalta törvénybe a személy sérthetetlenségét, mely szerint székely embert, hatályos bírói ítélet híján tilos fogva tartani. Ugyancsak szentesítette Székelyföld területén a szabad kereskedelmet. A székelyek lakta területet, a Székelyföldet jelentős jogkörökkel rendelkező székekre bontotta. A székelyek székek szerinti területi-jogi szerveződését a XXI. századi, integrálódó Európa a székiség, azaz a subszidiaritás elvében élteti tovább.

5. A székely nép ősnép. Különböző dokumentumaiban a székelyég ezredéve szkítának nevezi magát. A szkítákat az ókori görögök is ősnépnek nevezték. A székelység ősiségét elismerte és méltányolta a legújabb kori európai magyar államot megalapító Árpád-ház dinasztia is, amely minden székely embert születésénél fogva nemesnek nyilvánított, a Magyar Királyság egész területén.

6. A székelység ősidők óta saját maga által folyamatosan és máig többségben lakott területtel rendelkezik. A Székelyföld örök! konferencián több dolgozat egybecsengően vettette fel és bizonyította, hogy a székelység 8000 éve folyamatosan él saját területén, a Kárpát-medencében. A közelmúlt évtizedeiben lezajlott erőszakos román kolonizációs kísérletek ellenére a Székelyföldön, – egy Szlovénia nagyságát megközelítő területen – közel egymillió székely él, 86%-os többségben.

7. A székelység szabad emberek közössége, amely bizonyítottan képes volt önmagát megszervezni, saját életét önkormányzattal működtetni. Az isteni teremtés szándékával egybecsengően cselekszik a székelység, amikor népként fogalmazza meg magát, és amikor megfogalmazza önrendelkezési igényét.

Amint azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének több elfogadott dokumentuma is kinyilvánítja, a népeket elvitathatatlanul megilleti az önrendelkezési jog. A székely népnek, mint nemzetközi jogalanynak joga van saját nemzetközi státusát, népfogalmát önállóan definiálni, s ehhez kapcsolódó jogképességét kinyilvánítani.

Szeged –Vértó, 2010. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján

Ősi székely himnusz

Ó én édes jó Istenem,
Oltalmazóm, segedelmem,
Vándorlásban reménységem,
Ínségemben lágy kenyerem.

 Vándor fecske sebes szárnyát,
Vándorlegény vándorbotját
Vándor székely reménységét
Jézus, áldd meg Erdély földjét.
  

Vándor fecske hazatalál,
Édesanyja fészkére száll,
Hazajöttünk, megáldott a
Csíksomlyói Szűz Mária.

MVSZ Sajtószolgálat
feltöltés: 2015. 11. 25.