MAREVOSZ-lét-jog-közbiztonságot MAREVOSZ- nemzeti ellenállás

"Ha a normálisak, a becsületesek feladják a szélmalomnak tűnő harcot, akkor kik maradnak?
A gazemberek.
MAREVOSZ

marevosz logó latin és rovás!

A 3.UTAS NEMZETI CIVILEK RENDSZERVÁLTÓ SAROKPONTJAI

elolvasható itt megnéz>>>
Címlap
Kezdeményezések/Hírek
MAREVOSZ:
(Rólunk, célok, kezdeményezések)

Történelmi alkotmány (Szent Korona eszmeiség, jogfytonosság)
EU és Globalizációs károkozások
Földvédelem
Otthonvédelem
Videók
Tulajdonosi tagozat
Archívum
Kapcsolat
írások
3. UTAS NEMZETI CIVILEK -- Brindza András rovata
Bóna Mária Ilona
Kőbányai Élő Közösség és Kanalas András
Dr. Drábik János videók
Tatár József
Vajta Dénes
multunk,hagyományunk Hagyományaink
Történelem
események
-DEMONSTRÁCIÓ AZ ÖNRENDELKEZÉSÉRT-2022 febr. 12. szombat 12 óra Oktogon 13 órától vonulás a Kossuth térre
-Országos összevont demonstráció! január 15én Bpen a kényszeroltások ellen.
-Meghívó január 4. 17 óra on line előadás a nemzetegysítésről
videók
- Tatár József és Bódis Csaba beszélgetése a jelen helyzetről(videó)
- Aktualításokról Bódis Csaba és Tatár József(videó)
- Tatár József és Bódis Csaba beszélgetése az aktuális helyzetről és a lehetőségeinkről. 2022 február 8.
- 2022. 02.12 NEMZETI CIVILEK EGY RÉSDZÉNEK ÚJABB TÜNTETÉSE A DEMOKRÁCIÁNAK HAZUDOTT POLITIKAI ÉS COVID DIKTATÚRA ELLEN, VALAMINT A VALÓDI RENDSZERVÁLTÁSÉRT!! Videókkal.
- Rendszerváltók egy részének a koviddiktatúra ellen.22.02.12
- Összefoglalás a rendszerváltók civilek január 15-i demonstrációról.(videó
- Drábik János szerint kezd kicsúszni az irányítás a háttérhatalom kezéből.(videó)
- Bóna Mária Ilona: Karácsonyi ünnepkőr népszokásai 5. rész: REGŐSÉNEK, REGÖLÉS

parnereink linkjei
Fejér Szövetség
Gazdatanácsok Szövetsége (Az eredeti)
Magyarok Világszövetsége
Krisztina hotel
Nemzeti hírháló

Wass Albert Emlékoldal
Koppány csoport
Otthonvédelmi tanács
Kutasi József blogja
Kimelt témák:

orosz-ukrán konflikus. covid19 , Rendszerváltás/Nemzegyűlés, Háttérhatalom,

legrisebb írások
- Király B. Izabella szerint a magyarságba még van nemzettudta,csak ezzel visszaélnek.
- Brindza András figyelmeztetése a 89es jogrendszert visszahozni szándékozóknak.
- A koszovói helyzet bármelyik percben fegyveres konfliktussá nőheti ki magát. Figyelmezet Tatát József.
- A Szent Korona tan alapjai (video)
- Tatár József: Propagandaháború
- Az Ukrán háború kapcsán Tatár József a civil áldozatokról ír.
- NYUGODJ BÉKÉBEN JÓSKA BARÁTOM-BAJTÁRSUNK (képek,+megemlékezés)! -MOLNÁR V. JÓZSEF, A MAGYARSÁG EGYIK LEGKIVÁLÓBBJA, élt 92 évet!
- Már a 48-as12 pontot is hamisítják

Még több friss hír: megnéz>>>


marevosz, célok, kezdeményezések
Alapelvek -A Szent Korona eszmeiség 5 alapelve megnéz>>>
A 3.UTAS NEMZETI CIVILEK RENDSZERVÁLTÓ SAROKPONTJAI elolvasható itt megnéz>>>
-A történelmi alkotmány(rövid összefoglaló) megnéz>>>
-A XXI. századi nemzeti radikalizmus alapjai megnéz>>>
A VÁLSÁGOKOZÓ PÉNZURALMI GLOBALIZMUS, VALAMINT AZ ÉLET ÚTJÁT TARTALMAZÓ 3. ÚT TÖMÖR MEGHATÁROZÁSA, + A KIÚT! email címünk: marevosz2006@
gmail.com

Csatlakozási lehetőségek a MAREVOSZHOZ: megnéz>>>
:
hírlevél,árpádsávos háttérrel
Iratkozzon fel átlag hetente küldött hírösszefoglaló szerű hírlevelünkre!

Küldjön levelet a marevosz2006@ gmail.hu címre hírlevelet kérek tárggyal vagy tartalommal!
Hírlevél

kiemelt téma árpádsávos háttérrel
covid19 ,
Rendszerváltás / Nemzegyűlés,
Háttérhatalom,

-1956 valamint további forradalmaink, és szabadságharcaink üzenete: SZABADSÁG:
-Rácz Sándor: Kiállítás '56 - Sanyi bátyánk tárlatvezetésével!(videó)
-Lipták Béla: 1956. október 23.
-Az 1956os lyukas zászló
-Dr. Hegedűs Loránt: 1956 üdvtörténeti jelentőségű esemény volt
-2006 - videó az események 10 évfordulójára (videó)
-Rendhagyó emlékezés 1956. október 23-ára
-Pongrátz Gergely:Mit akartunk 1956.-ban?(videó)

Még több friss anyagért tekintse meg regisztráció nélkül is megnézhető facebook oldalunk megnéz>>>


Oszd meg barátaddal is az oldalt!
Oldal olvasottsági számláló:
MAREVOSZ-l�t-jog-k�zbiztons�got

Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ)-

történelem:

Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ) székely magyar rovásban
videók székely- magyar rovásban

Bíró Csaba: Hunok – háború a Balkánon

2018-04-06 23:50:22
Az alábbi a kurultájon megjelent cikk (lsd itt: http://kurultaj.hu/2018/03/a-hunok-balkani-haborui-a-keletromai-birodalom-adoztatasa/ a hunok kevésbé ismert háborújáról, a balkáni hadjáratokról, a Keletrómai Birodalom elleni harcokról szól. Az írás röviden bemutatja a Keletrómai Birodalom folyamatos adóztatásának hátterét, és a hunok balkáni hadjáratait, emellett nem titkolt célja-írja a kurultaj.hu- hogy a köztudatba beivódott tévképzeteken változtasson.

A hunok Balambér vezetésével a 370-es években lépik át a Volga folyót. Viharos gyorsasággal győzik le az alánokat, előbb a keleti, majd a nyugati gótok birodalmát döntik meg. Alig egy évtized alatt erős birodalmat építenek ki, amely Ázsiától a Kárpátokig húzódott. Az eurázsiai sztyepprendszer minden népét uralmuk alá hajtották, vagy legyőzték vagy pedig önként csatlakoztak a hun törzsszövetséghez. A villámgyors és félelmetesen erős hun támadás hatalmas méretű népvándorlást idézett elő Európában. A keleti germán és a különböző iráni eredetű állattartó népek fejvesztett menekülésbe kezdek (már akik nem csatlakoztak a Hun Birodalomhoz), és elözönlötték egész Európát.
nepvandorlas

A hunok új európai birodalmuk megszilárdítása után az első tapogatózó támadást 395-ben, akkor indították a Római Birodalom ellen, amikor a két birodalomfél polgárháborús helyzetbe sodródott. A 400-as évek elején Uldin nagyfejedelem alatt is feszült lett a viszony a Kelet-rómaiakkal, több alkalommal betörtek a hunok a Balkán félszigetre. A hun külpolitika ebben az időszakban a nyugat-rómaiakkal szövetséges viszonyt alakított ki. A Nyugat-Római Birodalom élethalál harcát folytatta a gótokkal és a különböző germán törzsekkel. A hunok érdeke azt diktálta, hogy a harcoló felek közül egyik se erősödjön meg, ezért a gyengébbik fél mellé álltak. A rómaiakkal történő szövetkezést azzal is magyarázzák, hogy a nyugati gótokat a hunok szökött alattvalóknak tartották, így Alarich gót fejedelem és a rómaiak közötti háborúban az utóbbiak mellé álltak. Azonban a kelet-rómaiakkal inkább feszült viszony állt fenn, Uldin nem nézte jó szemmel a keleti-birodalom erősödését, hiszen ezzel veszélyeztetve voltak a Dunától északra elfoglalt hun területek. A nagyfejedelem 400 és 410 között számos támadást indított a Balkánra, hasonlóképpen a keletrómaiak is többször nyomultak észak felé, vissza – visszafoglalni elveszett területeiket, illetve próbálták a határsávot minél északabbra kitolni.

hunok a balkanon 2

A Balkánra támadó hunok – Angus McBride festménye

Az első igazán nagy támadássorozatot 422-ben indították meg a hunok. Valószínűleg ezután a hadjárat után kezdi el fizetni a Kelet-római Birodalom évi rendszeres 350 libra arany adóját a hunoknak. A 420-30-as évek balkáni háborúiról kevés forrás számol be részletesen, de a gyér adatokból is viszonylag pontosan kihámozható a háborúskodás oka. A keletrómaiak a birodalmukat fenyegető hun nagyhatalmat számtalan eszközzel próbálták gyengíteni.

A hunok és a behódolt népek - Angus McBride elképzelése szerint

A hunok és a behódolt népek – Angus McBride elképzelése szerint

Ezek közé tartozott, hogy a hunoknak alávetett népeket a hírszerzőikkel folyamatosan lázították, és a békésebb időszakokban hun területekről toborozták zsoldosaikat a keletrómai hadseregbe. Ez utóbbi tevékenységüket Rua (Ruga) megtiltotta, azonban a 430-as évek elején történt titkos agitáció túl jól sikerült, kitűnően bemutatva a később elhíresült “bizánci politikát”. A keletrómaiak lázadást szítottak a Hun Birodalom déli határánál, az Al-Dunánál élő törzsek között. Az amilzurok, itimarok, tonsurok és boiskok átálltak a keletrómaiakhoz. Ruát felháborította a bizánci agitáció és rögtön átcsapott seregével Trákiába, de egyben tiltakozó követet is küldött Konstantinápolyba. A követjárás közben, 434-ben váratlanul meghalt a nagy hun uralkodó. Ebben az időben került hun fennhatóság alá a Duna bal partja után Pannónia tartomány is, és került át a Hun Birodalom székhelye a Kárpát-medence szívébe. Itt épült ki a birodalom új királyi orduja, valahol a Nagy Alföld területén. A fennmaradt források szerint  Rua szabályozta a déli irányú kereskedelmet, határvárosokat jelölt ki a keletrómaiakkal való áruforgalom lebonyolítására. Ez utóbbi adat is jól mutatja, hogy a hunokról kialakult képet, mely szerint színtisztán pusztító – barbár harcosok lettek volna, némileg korrigálni kell.

A Rua által megkezdett 434. évi tárgyalásokat végül utódai, Atilla és bátyja Bleda (Buda) fejezte be. A békeszerződés megkötésére a keletrómaiak magas rangú küldöttséget küldtek, remélték, ezzel a gesztussal engedményeket érhetnek el az új hun fővezetésnél. Az előkelő küldöttséget Plinthas volt consul és tábornok illetve Epigenes questor vezette a Duna és a Morava folyók egyesülésénél Margus városával szemben álló Constantia erőd falai alá. A Bizánci történetíróktól tudjuk, hogy Bleda és Atilla lóháton ülve fogadták a keletrómai küldöttséget (akik kénytelenek voltak szintén lóra szállni a tárgyaláshoz). A 435-ben megkötött “margusi béke” (vagy constantiai szerződés) tulajdonképpen egy hun békediktátum volt.

A margusi béke kivonata:

A keletrómaiak nem tárgyalhatnak és nem köthetnek szövetséget hun fennhatóság alatt álló illetve hunokkal háborúzó népekkel.

A keletrómaiakkal a kijelölt határ menti városokban lehet csak lebonyolítani az áruforgalmat. Mindkét fél kötelezte magát a nyilvános piacok tiszteletben tartására.

A keletrómaiak hun alattvalókat, illetve hunoktól szökött hadifoglyokat nem fogadhattak be. Kötelesek voltak kiadni a legutóbbi lázadásban résztvevőket a hunoknak.

8 solidus/ fő áron kiválthatták a keletrómai hadifoglyokat a hozzátartozóik.

A Keletrómai Birodalom által eddig fizetett 350 font arany évi adót 700 fontra emelték. (700 font az 50400 solidus arany volt, ami nagyjából 230 kg arany súlya.)

.

      A szerződés kikötései súlyos feltételek voltak a keletrómaiakra nézve. Nemcsak a megemelt évi 700 fontnyi adó miatt, hanem mert gyakorlatilag lezárták a keletrómaiak északi határait a hunok. Innentől fogva a zsoldosseregükbe sem toborozhattak utánpótlást az északi barbár területek lakosságából. Megszüntették a konstantinápolyi ügynökök (akik sokszor kereskedőként járták a vidéket, információt szereztek, lázították a hun alattvaló népeket) szabad utazását és ezzel az intrikáikat a Dunától északra.

atilla kincse

A hunoknak fizetett adó – II. Theodosius Konstantinápolyban kibocsátott pénzérméi

.

440-443. évi balkáni háború

A hun vezetésnek fő célkitűzése, hogy a keleti és a nyugati római birodalmakat egymástól eltávolítsa, ne alakulhasson a hun birodalom környezetében olyan erő, amely hathatósan tudna fellépni a birodalmuk ellen. Atilla és Buda is követte elődeik politikáját, nyugattal szövetséges, kelettel jobbára ellenséges viszonyban álltak. Mint fentebb bemutattuk a hunok kezdetekben komolyan támogatták a nyugat védekező háborúit a különböző germán népek ellen, azonban 439-től az észak-afrikai Vandál Királyság (szintén germán nép) Karthágó elfoglalása után, inváziót indított a Nyugat-római Birodalom ellen. A vandál flotta Szicíliát és Rómához tartozó szigeteket támadta, erre az eseményre már a keleti testvér birodalom is reagált. II. Theodosius óriási flottával sietett a nyugatiak segítségére és jelentős számú segédhadat küldött Szicíliába. Erre az időszakra szorosabbá vált a keleti és nyugati római birodalmak viszonya, hiszen II. Theodosius még szorosabbra vonta az amúgy is meglevő családi kapcsolatait III. Valentinianussal a nyugati császárral. (II. Theodosius pártfogoltja Valentinianus, aki a keleti uralkodó lányát feleségül vette.) A két birodalom összefogásának veszélye, illetve a vandál támadás kínálta alkalom kihasználása, cselekvésre ösztönözte a hun fővezetést. Itt kell megjegyeznünk, hogy néhány történész arra a következtetésre jutott, hogy a hun diplomácia folyamatos kapcsolatot tartott fenn a Vandál Királysággal.

 AttilaBirodalma

A 440-443-as években lezajlott balkáni háborút a fenti események indították el, azonban a háború közvetlen okaiként több cselekményt is fel lehetetne sorolni. Béke idején a Kelet-római Birodalommal igen élénk kereskedelmi kapcsolat folyt, azonban napirenden voltak a határmenti incidensek. A háború kitörésében volt alkalma mindkét félnek a másikat hibáztatni. Konstantinápoly vádolta a hunokat a határmenti vásárvároson való rajtaütéssel. A hunok a bizánci toborzások és lázítások folytatását rótták fel a keletrómaiaknak, illetve egy sírrablási esetet, melyben Margus püspökét vádolták avval, hogy Duna északi partjára átkelve kifosztotta és megszentségtelenítette a hun királyi sírokat. A kölcsönös követjárás eredménytelen maradt, a hun támadás nagy erőkkel megindult, Buda csapatai áttörték a dunai limest. Margus bevétele után Singidunum (azaz Nándorfehérvár a mai Belgrád) következett és Sirmium (Szávaszentdemeter /Sremska Mitrovica/). 442-ben Naissus (Nis) ostrománál fennmaradt a hun ostromtechnika leírása. Priscos kivonatolója leírja, hogy Naissus mellett a hun sereg hidat vert a folyó két partja között, majd a körülzárt várost az ostromeszközeikkel megostromolták. A hunok folyamatosan nyílzáporral árasztották el a falakat, lehetetlenné téve a komoly védekezést, majd az ostromgépekkel ütött réseken keresztül, és létrákon átmászva megrohamozták a várost. Naissus várának lerombolása után a hun hadak bevették Serdicat (Szófia), a trákiai Philippopolist (Plovdiv), és Arcadiopolist. A hun fősereg már Konstantinápolyt veszélyeztette. Sok történész kisebbíteni próbálja a hunok hadierényeit, mondván az elfoglalt városokban csak a miliciák védekeztek, a keletrómai fősereg a vandálok ellen harcolt. Azonban 442 végére a hun támadás miatt Konstantinápoly visszarendelte a keleti fősereget, majd a Gallipoli félszigeten meg is ütközött egymással a két nagyhatalom. A chersonnesosi csatában először csapott össze a római birodalom nagy nyíltszíni csatában a hunokkal, akik a híres hadvezér, Aspar vezette keletrómai hadsereget tönkreverték.

Atilla Kapu a II. Ősök Napján - Kertai Zalán festménye alapján

Atilla Kapu a II. Ősök Napján – Kertai Zalán festménye alapján

Buda és Atilla hadjárata óriási sikernek bizonyult, a legfőbb eredmény a dunai limes áttörése és megsemmisítése volt. A nagy erődöket lerombolták és elfoglalták a Száva vonalát is, Pannonia Secunda tartomány egészében a hunok birtokába került. A béketárgyalásokat Anatolius senator vezette a keletrómaiak részéről. 443-ban kötötték meg az “Anatolius első békéje” néven ismert szerződést. Az anatoliusi béke súlyos kötelezettségeket és terheket rótt Konstantinápolyra.

Az évi adót 700-ról 2100 font aranyra (azaz a háromszorosára) emelték.szikáncsi-aranykincs

A harcok alatt elmaradt tributumot egy összegben követelték a hunok, így egyszerre 6000 font (majdnem 2 tonna, 1962 kg!) aranyat kaptak meg.

A római hadifoglyok kiváltásának összegét 6-ról 12 solidusra emelték.

A rómaiak kötelezettséget vállaltak a hun szökevények kiadatására, valamint arra, hogy a hun földről menekülőket nem fogadják be a jövőben.

Ezt az óriási mennyiségű éves adót Konstantinápoly egészen 450-ig fizette, akkorra Atilla figyelme már teljes egészében a nyugati római birodalom felé fordult. 447-ben még Atilla indított el egy újabb balkáni hadjáratot, melyben szintén Konstantinápoly falai alá jutottak seregei, majd a krónikák szerint mintegy 70 várost dúltak fel a Thermophülai szorosig. A 448-tól elinduló béketárgyalások során járt Priszkosz rétor Atilla udvarában, a keletrómai titkár ebben az időszakban kezdte írni 8 kötetes művét a korszak eseményeiről. Az évekig elhúzódó béketárgyalások lényegi változást nem hoztak a kelet-rómaiak adóztatatásában, azonban 450-re Atilla már a Róma elleni háborúra készült, így a Keletrómai birodalommal -elkerülve a kétfrontos hadviselést- békésebbé vált viszonya.

Bíró Csaba

atilla_kiraly

Than Mór: Attila lakomája

rovat: Történelem
Ezeket olvasta már?
Pozsonyi csata animációs videón!
A június 20.-i Catalaunumi csata emlékére I..rész
FIX TV | Enigma - Kik finanszírozták Hitlert? | 2015.02.24.
A június 20.-i Catalaunumi csata emlékére II..rész
POZSONY 907. Diadalnapi ünnepség a Hősök terén 2015. július 7-én, kedden.
Grandpierre Atilla - A Kárpát-medence hamisított történelme(videó)
Dr. Hegedűs Loránt: 1956 üdvtörténeti jelentőségű esemény volt
Magyarnak Lenni-Felvillanó Emlékképek I-II.(Kozsdi T.)

Add a Facebook-hoz facebook megosztás

8 1 2