Az alkotmányosság helyreállításáról ( dr.Halász József )

Az Országgyűlés által 2011. április 25-én elfogadott Alaptörvény a Történeti Alkotmány szerint jogfolytonosságát helyreállította, hiszen annak szellemét közvetíti (legfontosabbak:megosztottság, felülről vezérlés, idegenek hatalomgyakorlásának lehetővé tétele), még akkor is, ha igaz a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kiadott „Közigazgatási Szakvizsga”jegyzete 1, amely szerint ez az Alaptörvény „vegyes rendszerű alkotmány”. 

Az Alkotmány és az Alaptörvény összemosása természetesen indokolt, mivel a tényleges iránymutatást leplezni kell, hiszen ezt a Lisszaboni Szerződés 2 fogalmazza meg (2005-benmegbukott elődjének nem véletlenül volt a neve „Európai Alkotmány 3”). 

Aki tehát a Történeti Alkotmány jogfolytonosságának helyreállítását határozza meg azalkotmányosság helyreállításaként, az nyitott kaput dönget. 

Ezért az alkotmányosság jogfolytonosságának visszaállítása egyértelműen csak a Történelmi Alkotmányra vonatkozhat. 

A hatályos Alaptörvény az alkotmányossággal kapcsolatos tevékenységeket – az általános és különös szabályok különböző értelmezhetősége miatt – nem egyértelműen ítéli meg. A B) cikk (4) bekezdése megengedi a közvetlen hatalomgyakorlást – elsősorban népszavazással -, viszont a 8. cikk (3) bekezdésének a./ albekezdése kizárja a népszavazásköréből az „Alaptörvény módosítására vonatkozó kérdéseket”.Ide tartozó fordulat az Alaptörvény C) cikkének (2) bekezdése, amely az ellenállási és  ellentmondási jog (ius resistendi et contradicendi) érvényesítését teszi lehetővé erőszakos hatalomgyakorlás esetén 4. 

1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Szakvizsga jegyzet - megnéz>>> 

2 Lisszaboni szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződésmódosításáról - megnéz>>> 

3 Az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződés -megnéz>>> 

4 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) hivatkozott cikkei -megnéz>>>

(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
(2) Magyarország államformája köztársaság. 
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. C) cikk

(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

Az erőszakos fogalom meghatározása nem szerepel sem az Alaptörvényben, sem az alkotmányosság megváltoztatását büntetni rendelő Btk. cikkekben, ahol ugyancsak szerepelez a kifejezés 5. Ebből adódóan az „erőszak” értelmezése az „általánosságban elfogadott”kategóriába tartozik. Ez a nyugati civilizáció jogalkalmazási gyakorlatában a „ha akarom vemhes, 

---------------------------------------------------------------------------

(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult ésköteles fellépni. 

(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult. 

Országos népszavazás8. cikk 

(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el.  A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országosnépszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésrekötelező. 

(2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. 

(3) Nem lehet országos népszavazást tartani 

a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről; 

b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről,járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról; 

c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európaiparlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; 

e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről; 

f) az Országgyűlés feloszlásáról; 

g) képviselő-testület feloszlatásáról;h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmihelyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról; 

i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről; 

j) közkegyelem gyakorlásáról. 

(4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, éseredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonosválaszt adott. 

5 Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása 

254. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.(2) Aki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évigterjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(3) Nem büntethető az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt, akinek önkéntes elállása következtében a bűncselekmény folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza.

Az alkotmányos rend elleni szervezkedés  

255. § (1) Aki olyan szervezetet hoz létre vagy vezet, amelynek célja, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott szervezetben részt vesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(3) Nem büntethető az alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt, akinek önkéntes elállása következtében aszervezkedés folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza. 

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről -megnéz>>>

-----------------------------------------------------------------------------------------

ha akarom, nem vemhes” értelmezést jelenti, amire az elmúlt huszonöt évben isszámos példa mutat. 

Ezt azért kellett kiemelnem, mert az alkotmányosság helyreállításának megvan a jogilehetősége, de azzal úgy kell élni, hogy a jelenlegi jogrendszer szerint támadhatatlan legyen. 

Ennek egyetlen lehetőségét látom: az ősi civilizáció Szent Korona Értékrendjévelközvetített Történelmi Alkotmány társadalomszervezési módszerével létre kell hozniegy választási (nem politikai!) pártot, amely indul a következő országgyűlési választáson. Ennek forgatókönyvét tartalmazza a megnéz>>> alatti anyag, amit az április 11-i, „Alkotmányos Egység!” c. konferenciára készítettem. (Ennek az anyagnak a teljes - eszmei alapot kifejtő és bizonyító - változata: megnéz>>>). 

Elfogadtam Geri Tibor előzetes felkérését egy előadás tartására a konferencián. Ígéretealapján várom a hivatalos meghívást. 

Kelt Szegeden, 2015. Kikelet havának 5. napján. 
Halász József