Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ) - hírek összes

Tatár József : Illiberális állam nemzeti értékrendű civil szemmel

2014
A liberális állam alaptézisei: az egyén korlátlan szabadságának biztosítása, a szabadpiaci verseny, az állam szerepének minimalizálása. A liberális állam elvileg hatalmi ágak kölcsönös korlátozásának, a nyilvánosság elvének és az információk áramlásának elvére épül, de ha a lényegi alapvetéseket kivetítjük a valóságra, láthatjuk, hogy Magyarországon soha nem valósult meg a liberális állam, ezért le sem lehet cserélni. Az egyéni szabadságjogokat az egymás követő kormányok világnézeti beállítottságuk, politikai szándékaik szerint korlátozták, a hatalmi ágakat nem szétválasztották, hanem éppenséggel összemosták, a nyilvánosság szabadsága pedig azt jelenti, hogy a "jófiú" kap nyilvánosságot, aki "rosszfiú" nem..

Az információ szabad áramlása szintén ezen az alapon működik. Magyarország azóta illiberális állam, mióta a kétpárti politikai kurzust megroppantotta 2006 október 23-a majd 2010-ig tartó korszak a kormányok számára a csőd felismerésének korszaka, a 2014-ig tartó időszak pedig a kinyilatkoztatás ideje.

A nemzeti értékeket szem előtt tartó civil közösségek, már az 1990-es évek közepén figyelmeztettek, hogy az Európa Unió liberális szemlélete hová vezet, ezért már a csatlakozás előtt megtettük a rosszalló észrevételeinket, nem úgy, mint a ma befolyással bíró politikai elit. Az Európai Unió neoliberális szellemiségű alkotmánya meghatározta az irányt, miszerint az EU egységes piac, amely egységesített jogrendszer révén, biztosítja a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Ez szemlélet a nemzetközi pénzvilág érdekeit fejezi ki, az állampolgárokat viszont egyáltalán nem segíti az ezzel járó mindennapos problémák megoldásában. Ezt bizonyítja az a tény, hogy azokban a tagállamokban, ahol erről népszavazást tartottak, a lakosság nem is szavazta azt meg, mert a hétköznapi elvárás szerint a jólét az emberi lét teljes dimenzióját öleli fel, és nem szűkíthető le egyoldalúan a nyereség-veszteség viszonyra. Az emberek számára a testi-lelki egészség, a külső és belső biztonság, a teljes emberi kibontakozáshoz szükséges családi élet, erkölcsi értékek, biztos munka, hivatás, a kielégítő jövedelem a legfontosabb és csak ezután következik a mozgás szabadsága, és csak utána a tőke szabad áramlása...

Magyarországon tehát nem alakult ki sem a liberális, sem a jóléti állam, a közösségi és egyéni szabadságjogok nem teljesedtek ki, az önkormányzatiság pártbefolyás alá került, a jólét csökkent, amit bizonyít a fiatalok tömeges kivándorlása, és a demográfiai visszaesés. A gazdasági okokból kivándorlók nem a liberalizmus mellett vagy ellen tették le a voksot, hanem egyszerűen saját országukban nem voltak adottak az életkezdési a feltételek, mert a mindenkori kormányok eladósították, aránytalanul adóztatták, ha egyáltalán munkát tudtak találni. Ha liberalizmusról beszélünk, nézzük inkább az Európa Uniót, amelynek célja a tagállamok meggyengítése, majd a USA mintájára formálódó Európai Egyesült Államok létrehozása. Az EU ennek érdekében manipulál, ha kell szankcionál, ha kell támogatja azokat a politikai irányvonalakat, amelyek céljaiban segítenek, erre pedig rengeteg pénz áll rendelkezésre. Ilyen formán vannak személyek, pártok, "civil" szervezetek amelyek a liberális érdekszféra kedvezményezettjei, akik állammal ellenőrző kontrollszerep helyett az állam külső elvárások szerinti támadását vállalják fel részben hitvallásból, részben anyagi támogatásért cserébe. Ezzel párhuzamosan szerveződtek fel a kormányzat politikájához lojális, szereplésükből hasznot remélő, olykor közpénzből támogatott személyek, pártok, "civil" szervezetek, amelyek meg éppen a kormányzat politikai megrendelésre civilek. Ezek az így vagy úgy szerveződő álcivil mozgalmak önállóságukat feladó szervilizmusukkal feladták a jogállamságot, és teret engedtek illiberális államnak, amely talán némileg sikeresebb lehet, de gyökeres politikai átalakulás nélkül, független pénzügyi alapok, kiegyensúlyozott gazdasági és politikai kapcsolatok híján az állam ugyanannak a liberális rendszernek a része marad, amelyben most vergődik.

A kormány olvasatában a legveszélyesebb politikai ellenzék immár a kívülről támogatott "civil háló" számunkra - a független civilek számára - egyaránt a kívülről és belülről támogatott szervezetek tevékenysége, mert felvállalt villámhárító szerepükkel és túlpolitizált véleményükkel egyszerűen akadályozzák a társadalmi nyilvánosság kiszélesedését, gátolják a valós problémákat érintő őszinte, megoldásra törekvő társadalmi párbeszédet, és betonozzák be a torzan működő képviseleti demokráciát. Ha az egyre torzuló képviseleti demokrácia mellett nem fejlődik ki az egészséges közvetlen demokrácia és részvételi demokrácia, akkor a tradíciók mentén önszerveződő modern civil társadalom helyett, egy szolgáltató, marionettként mozgatott "civil" szektor válik dominánsá, ami éltető ereje az illiberális "demokráciára" épülő államnak. Az illiberális állam autokratizmusánál fogva, a civil társadalmi kontroll teljes felszámolására törekszik, és bár formailag demokratikus jegyeket hordoz, a képviseleti demokrácia már egy szűk réteg totális hatalmát jelenti, lényegében egy többségi felhatalmazásra hivatkozó politikai autokrácia.

Magyarországon a formálódó illiberális állam, nem a liberális állammal áll szemben hanem a jogállammal. A jogállam a közhatalom jognak alávetettsége, avagy a jog uralma alá rendelt állam. Az alkotmányos jogállam főbb alapelvei: a hatalom megosztásának, a hatalmi ágak elválasztásának és egyensúlyának elve, a hatalom erőszakos megszerzésének és kizárólagos gyakorlásának tilalma, a többpártrendszerű szabad választásokon nyugvó népképviselet, a közvetlen népképviseleti formák (népszavazás, petíciós tevékenység) gyarapodása, az alkotmányban foglalt elvek, alapjogok és egyéb rendelkezések érvényesülésén őrködő, megsértésüket megszüntető alkotmánybíráskodás, a közigazgatás törvényes működését garantáló közigazgatási bíráskodás, a bírói függetlenség, az önkormányzatiság, a nemzetközi egyezményekben is rögzített emberi és állampolgári jogok. Az illiberális állam fogalmát Orbán Viktor mondandójában az egyéni szabadságjogok közösségi szabadságjogokká való fejlődéseként értelmezi, így fogalmaz:

..." Vagyis a magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell. Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam..."

A mondatot úgy értelmezem, hogy a miniszterelnök szerint a magyar társadalom nemzeti közösségként széthullott, és egy új nemzetformáló programmal egy új autokratikus államnak kell a magyarokat visszasegíteni arra a útra, amit az illiberális állam helyesnek gondol. Nevezhetjük ezt egyfajta a liberális nyomásgyakorlás elleni "hadi intézkedésnek" amely elveti a kudarcot vallott, erőszakos modernizáció által félrecsúszott nyugati társadalomfejlődési és gazdasági modellt, helyette egy sajátos magyar irányt keres, amely egyfajta bezárkózással, visszalépéssel, újragondolással jár, amely a jogállamiság helyett, többségi felhatalmazásra hivatkozó tekintélyelvű politikai autokrácia jellemez.

A váltás várható volt, mert a globalizációt kísérő informatikai forradalom teljesen új társadalmi kihívásokkal jelentkezik, és az uniformizáló globális hatások átlényegítik az államot és a gyenge társadalmakat pár évtizeden belül a külső hatások egyszerűen elsorvasztják. A magyar társadalom liberális értékeket valló generációinak a programszerű közösségformálás már most sokkot jelent, szemben azokkal, akik a tradíciók követői, de a kérdés már nem a jobb és baloldali szembenállásról, hanem a modernizáció és a tradíció természetes integrációjáról, a magyar társadalom egészséges fejlődéséről, a technikai, informatikai fejlődés hatásainak társadalmi beépüléséről, az állam és a határok nélküli világ kihívásairól szól.

kelt: 2014.07.30
Tatár József

Orbán Viktor tusványosi beszédének lényege:

Magyarországon a XX. században három nagy rendszerváltás volt, az I. világháború végén, a II. világháború végén, 1990-ben, és most, a 2008-as neoliberális nyugati pénzügyi válság óta egy hasonló súlyú változás zajlik. A világban létező erőcsoportok, szövetségek közötti verseny ennek hatására egy új elemmel egészül ki, mégpedig azzal, hogy miként lehet egy nemzetet, egy közösséget nemzetközileg versenyképessé tenni. Mi magyarok is megpróbáljuk megtalálni azt a közösségszervezési formát, amely a magyar államot, versenyképessé teszi. A liberális demokrácia a következő évtizedekben nem lesz versenyképes, mert nem képes jelentősen megváltozni, ezért a liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel és annak megértésével szakítanunk kell, az új irány egy munkaalapú állam korszaka, amely nem liberális természetű, és amelynek a lényege a fentről lefelé építkező gazdasági modell helyett egy középről növekvő gazdasági modell. Egy demokrácia nem szükségképpen liberális, az hogy valami nem liberális, még lehet demokrácia. A liberális társadalomszervezés kiindulópontja a két ember közötti viszony, amiben mindent szabad megcselekednünk, ami a másik szabadságát nem sérti, de nem világos, hogy mikortól sérti valami az én szabadságomat. Azt tapasztaltuk, hogy ezt az erősebb döntötte el, aki gyengébb, azt letapossák. Erre javasoljuk mi azt, hogy ne ez legyen a társadalom szervezőelve, hogy amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, te se tedd azt másokkal. Ezt az elvet megpróbáljuk a magyar közgondolkodásban, az oktatási rendszerben, személyes példáinkkal erre az eszmei alapra helyezni. A magyar nemzet nem egyének halmaza, hanem közösség, amelyet szervezni, erősíteni, sőt építeni kell. Az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam, amely nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, de nem teszi azt az államszerveződés központi elemévé, hanem nemzeti megközelítést tartalmaz. A liberális demokrácia nem volt képes arra kötelezni a mindenkori kormányok hogy munkájukkal a nemzeti érdekeket szolgálja. Nem védte meg a liberális demokrácia a közösségi vagyont, nem védte meg az országot az eladósodástól, nem védte meg a családokat az adósrabszolgaságtól, a devizahitel rendszerétől. Most azt várják el a magyar polgárok, hogy a magyar vezetők találják meg, dolgozzák ki, azt az új magyar államszerveződést, amely a liberális állam és a liberális demokrácia korszaka után – persze a kereszténység, a szabadság, az emberi jogok értékeit tiszteletben tartva – ismét versenyképessé teszi a magyar közösséget. Hivatásos politikusok és civilek viszonya: Az államot erre fölhatalmazott és megválasztott vezetőknek kell megszervezni és irányítani, és az államélet peremén ott vannak a civil szervezetek. A civil szféra olyan személy, illetve olyan közösség, amely önkéntesen, alulról szerveződik, saját pénzügyi lábán áll. Az a magyarországi civil világ, - amelyik a nyilvánosság előtt rendszeresen szerepel - fizetett politikai aktivistákból áll, ráadásul külföldiek által fizetett politikai aktivistákból. Ha újjá akarjuk szervezni a liberális állam helyett a nemzeti államunkat, akkor látni kell azt, hogy nem civilek, lépnek fel a kormány ellen, hanem fizetett politikai aktivisták, akik külföldi érdekeket próbálnak Magyarországon érvényesíteni.
forrás: tatarjozsef.bloglap.hu
feltöltve: 2014. 08. 17

Hírek

"Ha a normálisak, a becsületesek feladják a szélmalomnak tűnő harcot, akkor kik maradnak?
A gazemberek.
MAREVOSZ

A 3.UTAS NEMZETI CIVILEK RENDSZERVÁLTÓ SAROKPONTJAI

orosz-ukrán konflikus. covid19 , Rendszerváltás/Nemzegyűlés, Háttérhatalom,

Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ) - hírek összes

Tatár József : Illiberális állam nemzeti értékrendű civil szemmel

"Ha a normálisak, a becsületesek feladják a szélmalomnak tűnő harcot, akkor kik maradnak? A gazemberek. MAREVOSZ

A 3.UTAS NEMZETI CIVILEK RENDSZERVÁLTÓ SAROKPONTJAI

orosz-ukrán konflikus. covid19 , Rendszerváltás/Nemzegyűlés, Háttérhatalom,

Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ) - hírek összes

Tatár József : Illiberális állam nemzeti értékrendű civil szemmel

"Ha a normálisak, a becsületesek feladják a szélmalomnak tűnő harcot, akkor kik maradnak?
A gazemberek.
MAREVOSZ