MAREVOSZ-lét-jog-közbiztonságot MAREVOSZ- nemzeti ellenállás

"Ha a normálisak, a becsületesek feladják a szélmalomnak tűnő harcot, akkor kik maradnak?
A gazemberek.
MAREVOSZ

marevosz logó latin és rovás!

A 3.UTAS NEMZETI CIVILEK RENDSZERVÁLTÓ SAROKPONTJAI

elolvasható itt megnéz>>>
Címlap
Hírek
MAREVOSZ:
(Rólunk, célok, kezdeményezések)

Történelmi alkotmány (Szent Korona eszmeiség, jogfytonosság)
EU és Globalizációs károkozások
Földvédelem
Otthonvédelem
Videók
Tulajdonosi tagozat
Archívum
Kapcsolat
írások
3. UTAS NEMZETI CIVILEK -- Brindza András rovata
Kőbányai Élő Közösség és Kanalas András
Dr. Drábik János videók
Tatár József
Vajta Dénes
multunk,hagyományunk Hagyományaink
Történelem
események
-MAREVOSZ ÖSSZEJÖVETEL február 21.-én csütörtökön 18 órától.
- „A második lépcsőfok a Szent Korona-tanhoz”a székesfehérvári hét vezér est vendége február 5.-én Vesztegán Miklós
-DECEMBER ELSELJÉN FÁKLYÁS TÜNTETÉS AZ ELLENÜNK FOLYÓ KULTÚRHARC OKÁN.
videók
- A TÁNCHÁZ ÜNNEPE 2019 (videó)
- A magyar himnusztól zengett a DAC aréna Szlovákiában (videó)
- Hagyaték - Magyarok törvénye az Aranybulla(videó)
- Molnár V. József - Magyar karácsony (videó)
- Regélő fehér Táltos dobcsoport: Égi törvény
- Miért nem megoldás a migráció támogatása? - Roy Beck szemléletes előadása a bevándorlás lényegéről!
- Az önrendelkező székely falu (videó)
- SZKÍTÁNAK LENNI - Kubínyi Tamás előadása (videó)

parnereink linkjei
Fejér Szövetség
Gazdatanácsok Szövetsége (Az eredeti)
Magyarok Világszövetsége
Krisztina hotel
Nemzeti hírháló

Wass Albert Emlékoldal
Koppány csoport
Otthonvédelmi tanács
Kutasi József blogja

A 3.UTAS NEMZETI CIVILEK RENDSZERVÁLTÓ SAROKPONTJAI, megnéz>>>
legfrisebb írások
-Tatár József véleménye a facebookra jellemző általában a konzervatívokat és rendszerkritikus oldalakat sújtó cenzuráról
-Az MVSZ az Európaparlamenti (EP) választás bojkottjára hív fel a Vesszen Trianon listát indító EMNP választásról való kizárása miatt.
-LMBTQ show lett a az egykoron nemzetek dalversenyeinek indult Euroviziós dalversenyből
- A székesfehérvári Hétvezér est vendége ápr.30.kedden Rajnai Miklós
-VILÁGBOTRÁNY LESZ: ÚGY NÉZ KI, HOGY A “NEMZETI” VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG NEM ENGEDI AZ EMNP-NEK AZ AJÁNLÁSOK ELLENŐRZÉSÉT!
- Botrány! Elkaszálták a Vesszen Trianon!-listát. Nem adják fel.
-MAREVOSZ ÖSSZEJÖVETEL május 2..-án csütörtökön 18 órától.
-A húsvét több mint vallási ünnep

Még több friss hír: megnéz>>>

marevosz, célok, kezdeményezések
Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége (MAREVOSZ) célja:
Értékrendváltáson alapuló valódi rendszerváltás keretében létrejövő kormányváltás.

-A Szent Korona eszmeiség 5 alapelve megnéz>>>
-A Magyar Szabadság Alkotmánya (rövid összefoglaló) megnéz>>>
-A XXI. századi nemzeti radikalizmus alapjai megnéz>>>
email címünk: marevosz2006@
gmail.com

Csatlakozási lehetőségek a MAREVOSZHOZ: megnéz>>>
:

Ajánljuk történelemmel, hagyományokkal és aktuális tőrténésekkel is foglakozó társoldalunk.

hírlevél,árpádsávos háttérrel
Iratkozzon fel átlag hetente küldött hírösszefoglaló szerű hírlevelünkre!

Küldjön levelet a marevosz2006@ gmail.hu címre hírlevelet kérek tárggyal vagy tartalommal!
Hírlevél

kiemelt téma árpádsávos háttérrel
1956 október 23.ka

-1956 valamint további forradalmaink, és szabadságharcaink üzenete: SZABADSÁG:
-Rácz Sándor: Kiállítás '56 - Sanyi bátyánk tárlatvezetésével!(videó)
-Lipták Béla: 1956. október 23.
-Az 1956os lyukas zászló
-Dr. Hegedűs Loránt: 1956 üdvtörténeti jelentőségű esemény volt
-2006 - videó az események 10 évfordulójára (videó)
-Rendhagyó emlékezés 1956. október 23-ára
-Pongrátz Gergely:Mit akartunk 1956.-ban?(videó)

facebook lógó
Még több friss anyagért tekintse meg regisztráció nélkül is megnézhető facebook oldalunk megnéz>>>


Oszd meg barátaddal is az oldalt!
Oldal olvasottsági számláló:
MAREVOSZ-valós hírek

Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ) - hírek összes

Tatár József: Birodalmi törekvések és célországok

2014
Megerősödő etnikai, vallási, ideológiai és gazdasági csoportok időről időre nagyon hasonló stratégiával próbálták érdekszférájukat a lehető legnagyobb területre kiterjeszteni. Ha ez a törekvés már országokon sőt kontinenseken ível át, azt már birodalomépítésnek nevezzük. Ma sincs ez másképp, most olyan birodalmi építkezés korát éljük, amelyben a pénzkibocsátást ellenőrző érdekcsoportok (céljaihoz kialakított gazdasági, pénzügyi manipulációkkal és háborús fenyegetéssel) törekednek világméretű politikai hatalomra. Az ok: a globális gazdasági és a spekulatív pénz uralmának intézményes kiterjesztése. Persze nem a pénztárcánkban lévő csereszközről van szó, hanem a manipuláció és spekuláció fegyveréről, a fedezet nélkül, semmiből előállított hitelpénzről. A bankok által jelként generált ezermilliárdok mögött nincs, vagy alig van a valódi érték, (2%), az is nagyrészt hitelkamat, és ezt a minimális valós anyagi bázist tornáznak tovább a bankok tőzsdei és egyéb manipulációkkal a csillagos égig. (98%) Az így kreált spekulatív jövedelem nem a természetes gazdasági körforgásba áramlik, hanem lekötött befektetésekbe (pl. ingatlanok), és multinacionális nagyvállatok (globális elosztórendszerek) kasszájában köt ki, de még inkább visszaforog a globális spekulációs körforgásba, egyre növelve a fedezetlen pénz mennyiségét, és ennek a folyamatnak a vége kellő bölcsesség híján csak a gazdasági összeomlás lehet. A birodalmak éppen ezért nem örökéletűek. Összeomlásukat előre jelezi pénzügyi rendszerük válsága, melyet egymást követő gazdasági krízisek, később helyi és regionális háborúk sora kísér. Egy világméretű konfliktus a spekulatív pénzpiac csődjének megjósolható következménye, és mostanában a jelekből ítélve nagyon rezeg a léc....

A jelenlegi spekulatív pénzpiacra épülő világgazdaság régóta küszködik rosszul működő pénzrendszerével, ezért mostanában a spekulációval felhalmozott, ezermilliárdokat, már nem a bizonytalan és hosszú távú befektetésekbe, hanem értékes területek, természeti erőforrások megszerzésére fordítják, konkrétan gátlástalan területszerző, gyarmatosító háborúkba bonyolódnak. Kívánatos célok a valódi értéket jelentő természeti kincsek, valamint olyan stratégiai termékek, és iparágak, amelyek az adott ország pénzügyi stabilitásának alapjai. Ezek megszerzéséhez eszközként felhasználnak hamisított, manipulált gazdasági jelentéseket és előrejelzéseket, a pénzpiacok szolgálatára felkészített és pénzelt gazdasági szakembereket és álértelmiséget, zsarolható korrupt helyi politikusokat, és a feketegazdaságot. Ilyen kimunkált infrastruktúra mellett nem csoda hogy a célország vagyona szabadon áramlik a külföldi érdekeltségű pénzintézetekbe, amelyek aztán a megszerzett vagyont gátlástalanul ki vonják az adott területről. Ezek a körök gazdasági kényszerből és hatalomvágyból egyre agresszívabban növelik érdekszférájukat, magyarán fáradhatatlanul gyarmatosítanak. A gyarmatosítás persze nem teljesen úgy zajlik, ahogy azt a történelemórákon tanultunk, mert a tanórákon inkább a fegyveres összecsapások története a hangsúlyos, az előzmények csak zárójelesek. Pedig a gyarmatosító háborúk legtöbb esetben csak bonyolult eseménysorozatok utolsó stációi. Ha jobban meg akarjuk érteni a jelenlegi folyamatokat, nem árt némi gazdasági, pénzügyi, társadalmi ismeretekkel is felvértezni magunkat.

A birodalmi törekvések elsőként a célországok gazdaságának ábrán látható négy alappilléreit veszik célba:

Helyi piac: a haza piac az adott országban megtermelt javak keresleti-kínálati terepe. Ha egy gazdaságból kivonják a tőkét, a kereslet-kínálat egyensúlya felborul, mert a fellépő pénzhiány miatt lecsökken a kereslet, ami arányosan visszaveti a termelést. A termelőkapacitás visszaesése elbocsátásokat, munkanélküliséget, vagyis további gazdasági és társadalmi problémákat generálna, ezért ha a belső piaci kereslet visszaesik, akkor a helyi termelők és gyártók termékeik számára kényszerűségből külső piacot kell keressenek. Szomorúan látjuk, hogy kiváló minőségű termékeink gazdasági kényszerűségből olyan piacra kerülnek, ahol értékelik a minőséget és van fizetőképes kereslet, a hazai piacon fellépő áruhiány hiány pótlására pedig külföldről olyan rosszabb minőségű, - sokszor harmadosztályú áruit - importálnak, amely az elszegényedett lakosságnak megfizethető,

Természeti források: (nyersanyagok, bányakincsek, olaj, vízenergia, maga a víz, stb…) Egy ország valós felbecsülhetetlen értékű kincsei amelyek kitermelése, feldolgozása és értékesítése nagy mértékben meghatározza az ott élő lakosság életszínvonalát. Ha ezeknek a természeti kincseknek az ellenőrzése kicsúszik az adott ország ellenőrzése alól, akkor annak az országnak a szuverenitása is megkérdőjeleződik.

Likvid monetáris rendszer: Bár ide sorolható a pénzügyeket szabályozó Nemzeti Bank tevékenysége (pl.: kezelhető mértékű infláció szabályozása, kamatvágás stb.) nem kizárólag a pénzügyi tevékenységet fed, ide tartozik a GDP pozitív termelési mérlegének fenntartása, a munka és a szolgáltatások értéke, és általában a társadalom általános gazdasági teljesítőképessége.

Termelés, feldolgozás:
Általánosságban az ország valós értékteremtés értjük ez alatt kiemelten a mezőgazdasági és ipari termelést és feldolgozást.

A birodalmi törekvéseknek tehát ez a négy pillér állja útját, egy ország gazdasági meghódításához ennek a négy alappillérnek a lebontása szükséges. A gazdasági offenzíva stratégiája nagyjából a következő: A célterületet alapos feltérképezése után, megkezdődik a gazdasági, politikai és katonai nyomásgyakorlás, majd amikor a hódítók "házon belülre" kerülnek, megkezdődik a célország természetes társadalmi, gazdasági berendezkedésének felszámolása. Ellenőrzés alá vonják pénzrendszerét, átveszik és felszámolják külső és belső piacait, termelő és feldolgozó iparát, természeti kincsei feletti ellenőrzést, majd végül a területen élő népet kulturálisan is megpróbálják elsorvasztani. Érdemes általánosságban áttekinteni, hogyan is zajlik egy ilyen hadjárat. Miután birodalmi törekvéseket szolgáló intézményrendszer felmérte az adott terület termelői és fogyasztói ágazatait, első lépcsőben felvásárolja a helyi bankokat. Miután a kereskedelmi pénzrendszer felett meg lett szerezve az ellenőrzés, a termelői és fogyasztói ágazatok kerülnek sorra. A privatizált bankokon keresztül kihelyezett hitelekkel ezeket az ágazatokat előbb megsarcolják, majd a likviditást garantáló fedezetet kiszivattyúzva megroppantják a gazdaságot. Mivel a kivont tőkét nem forgatják vissza a gazdaságba, tőkehiányt, (ezzel válságot) generálnak, majd a válságot kihasználva bekebelezik és megsemmisítik a helyi piacokat, majd azokat kizárólag a globalista érdekek szerint szervezik újjá. A tőkeszegény gazdaságba ezután olyan hiteleket pumpál, amelyek az uzsorarendszerből adódó adósságspirál miatt visszafizethetetlenek. Az eladósodás miatt a gazdaság leáll, a fizetőképesség gyengül, az infláció erősödik. Ekkor az ország újabb hitelekért folyamodik. Ha az ország eladósodottsága nem teszi lehetővé további hitelek felvételét, a megzsarolt, és korrumpált állam közreműködéssel uzsorakölcsönökkel eladósítják a lakosságot is.

Néhány gondolat a kölcsönről és az uzsoráról, amivel legelőször az államot kergették bele az adóságspirálba. Valamikor a kölcsönöket kétoldalú államközi egyezmények alapján országok, folyósították egymásnak ma viszont csak globális pénzügyi intézményektől (IMF, Világbank, mostanában EU) lehet pénzt hitelezni. Ez a hitel az uzsorán alapszik. Mi is az uzsora lényege és hatása (azon túl, hogy aljas dolog)? A tisztességes pénzmozgás megkönnyíti az eladó és a vevő egymásra találását, valamint a tranzakció gyors és korrekt lebonyolítását. Ezzel szemben az uzsora, termékekkel, fizetőeszközzel, és az idővel való manipuláció, amely nem a termelőnek, és a vevőnek kínál kölcsönös előnyöket, hanem a közvetítőknek kínál teljhatalmat. Uzsorás nem csak magánszemély cég, vagy bank lehet, hanem olykor maga az állam is, ha törvényekkel, és intézkedésekkel ezt a tevékenységet támogatja. (Magyarországon a devizahitelesek ügyében, lényegében erről van szó) A közvetítői tevékenység további fedezet nélküli (valós tevékenység nélküli) pénzt generál, és ha ez a tevékenység intézményes elfogadást nyer, akkor a lakosság életkörülményei hamarosan leromlanak, mert a gazdaság gerincét nem a valós értéket előállító stabilitást biztosító termelő munka, hanem a spekulációra (uzsorahitelekre) épülő bizonytalanság adja, amely egy gazdasági válság esetén tragikus következményekkel jár. Ez Magyarországon meg is történt. Saját bőrünkön is tapasztalhatjuk az ellenünk irányuló gazdasági hadműveletek eredményét, láthatjuk, hogy a spekulatív tőke honi vadászterületein mesterséges tőkehiány állandósul. Ennek jele, hogy a bankok azoknak adnak hitelt, akinek van pénzük (fedezetük) és nem azoknak, akik rászorulnak. Ennek következtében a banki uzsorakamatokból befolyó hatalmas mennyiségű haszon, nem forog vissza a gazdaságba. Jelentős részét a hitelezők kiviszik az országból, máshol fektetik be, miközben a magyar termelőgazdaság - a magyar kis-és középvállalkozók többsége - fuldoklik a pénzhiánytól. Pedig bőven volna mit tenni, mert parlagon hever szinte a teljes magyar termelőgazdaság. Van tehát hatalmas mennyiségű elvégzendő munka, van sok százezernyi munkaképes munkanélküli, van hazai nyersanyag bőségesen, viszont az ezeket összekötő, kellő mennyiségű, olcsó, tehát kamattal nem agyonterhelt pénz mindeddig nem áll rendelkezésre. Ezt csak egy valóban felelős állami berendezkedés, fogja megteremteni amely képes törvényekkel rendezni az állami pénzkibocsátást, és gátat szab annak az uzsorarendszernek, amely nem hagyja, hogy a helyi kis- és középvállalkozások megerősödjenek, ha már a bankoknak egyáltalán nem érdeke, hogy olyan hazai öntudatos középréteg alakuljon ki, amely a későbbi gazdasági és politikai ellenállás magva lehet. A helyi kis- és középvállalkozások tönkretétele tehát nem csak az adott térség természetes gazdasági növekedését veti vissza, hanem az egészséges társadalmi fejlődést, és érdekérvényesítést is. Minderről magunk is meggyőződhetünk, ha megállunk valamelyik városunk főterén és figyelmesen körülnézünk. Hivalkodó bankokat, multikat, és bezárt üres kisboltokat, kopott üzlethelységeket, leszegett fejű, reményüket vesztett embereket láthatunk.

A birodalmi törekvés komoly társadalmi megpróbáltatással is jár, hiszen a célországba kihelyezett adósságcsapdák, és tőkeszivattyúk (bankok, multik) hatása kivetítődik a közösség megtartó erejére, a helyi értelmiségre, és a jövőt, a fejlődést biztosító fiatal aktív népességre is, hiszen ezek a rétegek ismeri fel legelőbb a hódítási folyamat hosszú távú hatásait. A birodalmi törekvés ezeket társadalmi rétegeket próbálja először leválasztani a társadalomról oly módon, hogy vagy saját céljai szolgálatába állítja, vagy közvetett beavatkozással elüldözni az országból őket. Az értelmiség cselekvőképessége korlátozott, annak ellenére hogy tisztában vannak a várható társadalmi következményekkel. Bár tájékozottak, mégsem mernek szót emelni a birodalmi törekvések ellen, mivel főként a politikai berendezkedés által felügyelt közszférában érdekeltek függenek a mindenkori hatalom elvárásaitól és jóindulatától. Ezért tapasztalhatjuk részükről kritikus pillanatokban a tétovaságot és a semmitmondó döntéseket (lásd: Kúria devizahitelesekkel kapcsolatos döntései) Ennek oka, hogy legtöbbjük hozzáállását már nem a hazaszeretet, vagy a köz érdekeinek képviselete hanem a hatalmi elvárás, és az egzisztenciális kiszolgáltatottság határozza meg. A fiatal aktív népesség szellemi és alkotóereje teljében a családalapítás, vagyoni gyarapodásuk reményében minden adódó lehetőséget próbál megragadni, és ha az országban kialakult általános helyzet reménytelenné teszi az előrelépést, nem sok választásuk marad, mint gazdagabb országokban szerencsét próbálni. Ha a kivándorlás tömegessé válik, olyan háborús veszteséggel felérő népesség csökkenéssel járhat, aminek a következményei az adott társadalomra nézve katasztrofálisak. Ha a szellemi tőke megfélemlített és passzív, az aktív fiatal népesség jelentős része pedig elhagyja az országot, felborul a társadalmi, és gazdasági egyensúly, jelentősen csökken gazdasági körforgásban résztvevők aránya, csökken az adó és a járulékot befizetők száma, kevesebb pénz jut a közszférába, és a szociális területre. A kieső bevételeket az itthon maradó lakosságra próbálja terhelni az állam adók, és elvonások formájában, de ez csak addig lehetséges ameddig kritikussá nem válik közösség teherbíró képessége. Ha ez bekövetkezik, radikálisan visszavágják a közszféra kiadásait, a szociális kiadásokat, és a mélypont, amikor az állami nyugdíjrendszert is felül kell vizsgálni. A humán erőforrásai tekintélyes részét elveszítő társadalom itthon maradó, egyre nagyobb terhet hordozó tömegei a kilátástalanság és az egzisztenciális félelem miatt társadalmilag passzívvá válnak, érdekérvényesítési képességük végletesen legyengül, a társadalmi kohézió felbomlik, az emberek már nem a közösségi, hanem az egyéni túlélésért küzdenek, így teljesen kiszolgáltatottá válnak a politikai és gazdasági manipulációknak. Ha ez a helyzet bekövetkezik, akkor a globális pénzpiacok különösebb ellenállás nélkül rátehetik a kezüket a valódi értékekre, a természeti kincsekre, a termőföldre. Aki kicsit is nyitott szemmel jár a világban, láthatja, hogy itt tartunk most Mi. Ha fent részletezett csapdák jól működnek, (márpedig jól működnek) és nem szerveződik egy fajsúlyos ellenállás, akkor a globális befolyás megakadályozza az adott népet saját természetes gazdasági és politikai stabilitásának (hagyományain alapuló, társadalmi közmegegyezésen alapuló intézményrendszerének) megőrzésében.

Ha egy állam elveszíti négy legfontosabb alappillére feletti ellenőrzést, akkor az adott területen lévő népesség gazdasági tevékenysége felett is elveszíti az ellenőrzést. Láthatjuk, hogy a kormány sokszor jelentősen eltérő gazdasági teljesítményt, és előrejelzést produkál, mint a nemzetközi pénzpiacoknak dolgozó nemzetközi hitelminősítők, holott mindketten az ország GDP-re hivatkoznak. A Gross Domestic Product (GDP) az ország belső gazdasági környezetét hívatott értékelni.

A GDP olyan egyenleg, amely áttekintést ad egy ország gazdasági teljesítőképességéről, a lakosság életszínvonaláról, az egy év alatt előállított termékek összértékéről, valamint egyéb bevételekről. A GDP értéke bekerül a bankrendszerbe, ahol az ország költségvetése elosztja azt. Az állam ebből finanszírozza a kormányt, az államigazgatást, a közszférát a nyugdíjakat, az egészségügyet, a népjóléti szolgáltatásokat, az oktatási rendszert, a hadsereget, a rendőrséget, az infrastruktúrát stb. Ha a gazdaság teljesítőképessége megfelelő, és pénzügyi rendszer stabil, akkor fenntartható az egyensúly a GDP-t termelő és a fogyasztó ágazatok között. Ezt nevezik népjóléti rendszernek. Áldásai: magas szintű egészségügyi ellátás, magas szintű oktatás, a népet szolgáló rendőrség és hadsereg. Ha egy ország elveszíti a bankrendszere és gazdasága feletti ellenőrzést, akkor a GDP értékeket már nem az adott ország, hanem a nemzetközi pénzpiac határozza meg, saját értékbesorolása szerint. Ekkor az ország zsarolhatóvá válik, hiszen akinél a tőke, és a hatalom, annak az érték-megállapítása a mérvadó. Amennyiben a nemzetközi pénzpiac komolyabb ellenállást tapasztal a célország politikai vagy civil szférája részéről, zsarolásképpen kivonhatja a pénzt a gazdaságból, tönkreteheti az infrastruktúrát, és átrendezheti a politikai térképet. Ilyen helyzetben a célország politikai elitje az esetek döntő többségében véglegesen behódol, és nem állampolgárai érdekeit, hanem a pénzpiacok akaratát fogja képviselni. Ezt hívják gyarmati állapotnak. Tünetei: Elsorvad a közszféra, nem jut pénz az egészségügyre, a közjóléti szolgáltatásokra, nincs pénz a fejlesztésekre, nincs pénz az infrastruktúra fenntartására, ezért gyenge és korrupt a rendőrség, a hadsereg pedig csak mutatóban van. Ha egy nemzet ebbe az állapotába kerül, akkor képtelen megvédeni magát. Mondjuk ki, Magyarország elérkezett ebbe a stádiumba.

t.j.

forrás: tatarjozsef.bloglap.hu
feltöltve: 2014. 06. 27.
Hírek