Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ) - hírek összes

Tarár József A jövő: közvetlen demokrácia, részvételi demokrácia

2014
Aki a elmúlt napok után is továbbra is pártokban, választásokban, intézményi képviseletben látja az üdvözítő megoldást, hát lelke rajta.. Járja továbbra is a szélesebb utat, válassza ki legközelebb is a számára legmegfelelőbb szekértábort, és 4-5 évente húzza be rájuk az x-et, majd rágja a körmét, kedvenc pártjáért aggódva.

Megszokott kép négy évente, és meg sem fordul a többség fejében, hogy lehetne másképpen, van alternatíva. Az, hogy ezekről a lehetőségekről keveset tudunk, a jelenlegi politikai rendszer "érdeme"..

Azok, akik a ma megszokott képviseleti rendszert látják üdvözítőnek, azok a közvetett, demokráciára szavaztak, szavaznak. Magyarországon egyrészt ennek volt - néha jó, néha kevésbé jó - hagyománya, másrészt 1989 óta egyetlen alternatívaként ezt a verziót erőltetik a közvetett demokrácia közvetlen haszonélvezői. A mai politikusok. Ebben a rendszerben választott képviselők hozzák meg a közügyekkel kapcsolatos - pártérdekek szerinti - döntéseket. A módszer tökéletes működtetéséhez mindössze háttérbe kell szorítani az önálló állampolgári kezdeményezéseket, ha ez nem megy, be kell vonni a pártpolitikába és semlegesíteni az aktív, tenni akaró polgárokat, de a legfontosabb: Mindenáron fenn kell tartani a politikai analfabetizmust. A módszer egyre tökéletesebb működését bizonyítja a minapi parlamenti választás.

A képviseleti demokrácia torzulásában az emberek által választott képviselők, nem a választóikhoz, hanem a jelölő pártokhoz és pártvezetőkhöz lojálisak, az emberek pedig nem egy számukra hiteles jelöltet keresnek a szavazólapon hanem egy pártlogót. Ennek következtében pártszimpátia alapján töredezik szét a társadalom, és az emberek az általános problémák megoldására sem találják meg az egymáshoz vezető utat. A politikai és világnézeti elkötelezettség felülírja a társadalmi szolidaritást, és ez azt jelenti hogy nagy bajba kerültünk. Ezt a problémát bármekkora is, fel kell oldani.
Jó hír, hogy vannak még alternatívák, létezik olyan hogy közvetlen részvételen alapuló demokrácia, ahol a közösség minden tagja személyesen vehet részt a közügyek eldöntésében népgyűlésen, vagy a népszavazással. Persze a módszer csak akkor működik, ha lépések történnek a politikai analfabetizmus felszámolására, magyarán tájékozódunk, tanulunk a jó példákból, különben: ... „ a közvetlen demokrácia gyorsan és végzetesen elbukna tudatlanság és a hozzá nem értés zátonyán” .

Pedig a közvetlen demokrácia kiválóan működik ám! Svájcban.

Svájcban a népszavazás intézménye kiterjed a költségvetés kérdéseire, beleértve az adókat és a kiadásokat, ezért a szélesebb körű közvetlen demokráciával rendelkező kantonoknak nagyobb a gazdasági teljesítménye, gazdaságosan bánnak az adóbevételekkel és kisebb a közösség eladósodása is. Ennek következtében magasabb az állampolgári elégedettségi szint , javul a közösségek megtartó ereje, ezért a polgárok a közösségi döntéseket igazságosnak tartják. Mindennek utána lehet nézni, mi több, ki lehet kérni Svájcban élő ismerőseink ez irányú tapasztalatait!

De van más demokratikus alternatíva is! A részvételi demokrácia lényege, hogy a közösség tagjai sajátos vitafolyamatot hoznak létre. A megbeszélő testület tagjai a közügyben érdekelt felek képviselőiből, szakértőkből, helyi lakosokból, természetvédőkből, gazdaságilag érdekelteket személyekből, szabályozó szerv megbízottjaiból, támogatókból és ellenzőkből áll. A közösség meghatározza a megtárgyalandó változatokat, kiválasztja az állampolgári tanács tagjait és a moderátor személyét, majd létrehozzák az állampolgári tanácsot. A kiválasztott emberek rendszerint kisebb-nagyobb csoportokban, majd együtt üléseznek, hogy az téma különböző nézőpontjairól minél világosabb összképet kapjanak. Ezt követően nyilvános vitában, előzetesen jóváhagyott keretek között keresik a megoldást. A moderált vitafolyamatban mindenki egyenlő esélyeket kap, a záródokumentumba pedig mindenki ajánlása belekerül. A folyamat létjogosultsága nyilván attól függ, miként valósítják meg az érintettek az ajánlásokat.

Ez így elég konkrét, de az átlagos politikai ismeretekkel rendelkező magyar rálegyint, mondván utópia, nálunk, ilyen soha nem lesz. Nem bizony, mert van. Abán, Székesfehérvár mellett. A választott képviselők, és az önkormányzati intézmények számára lehetővé tették, hogy adott kérdésekben, egyeztetés és együttműködés rendszerében a lakosság teljes részvétele mellett valósuljanak meg lakókörnyezetükhöz kapcsolódó fejlesztési projektek. A cél az, hogy a döntések ne a képviselők, választottak gyűlésein szülessenek, hanem hogy a társadalomban és a civil szervezetekben is folyamatosan érvényesülhessen a részvételi és a bázisdemokrácia. Ez megnehezíti a döntéshozó klikkek kialakulását, gyengíti a lobbicsoportok befolyását és a hatalmi erők visszaélési lehetőségeit."

Amint látjuk, vannak olyan oázisok, ahol a jövő már nem a pártokról, nem a vezéri attitűdökről, nem a csalhatatlanságba vetett hitről, nem a megosztó világnézeti elkülönülésről, hanem a közös problémák közös megoldásáról szól. Ezt a változást nem kell erőltetni, egyszerűen erre tart a világ és nekünk nem szabad lemaradnunk. Az elmúlt évek látványosabb közéleti sikerei döntő részt ott történtek, ahol közös célok érdekében a legszélesebb körben működött a társadalmi szolidaritás, ahol pedig nem sikerült úrrá lenni a megosztottságon, ott a politikai maffia diktálja a szabályokat.

Izland esetét talán ismerik sokan, néhány évvel ezelőtt összeomlott a bankrendszer, magával rántva a közvetett demokráciát gyakorló politikai elitet. A válságot a tetterős civilekre épülő társadalmi szolidaritás nagyon gyorsan megfékezte, olyannyira (devizahitelesek figyelem!) hogy az izlandi kormány pár napja bejelentette, hogy állami költségvetésből felszámolja a jelzálog alapú lakáshiteleket. A 100 ezer érintett igénylőnként maximum 4 millió korona (7 millió forint) összegben lesz támogatva, (Izland lakossága 300.000 fő) már májusban jelentkezhetnek a lakáshitelesek az adósság-elengedési programba. és mindezt egy bankcsőd után alig fél évtizeddel.

Gnarr, Reykjavík - a válság napjaiban - 4 éve megválasztott - és igen népszerű - polgármestere így beszél a tapasztalatokról:

...Válság idején az emberek keresik azt, ami működik. Nincs idejük kipróbálni olyan dolgokat, amik nem működnek. ... Az embereket már nem érdeklik a pártok. a '70-es években az emberek 40 százaléka tagja volt valamilyen politikai pártnak, ma meg csak 7 százalékuk. A fiatalokat különösen nem vevők a pártokra, sokkal szívesebben dolgoznak civil szervezeteknek, például a környezetvédelem vagy emberi jogok területén. Új politikai mozgalmak nőnek ki majd mindenfelé. A változás küszöbön áll, apránként fog elkezdődni. Városokban, falvakban fogják először kipróbálni az emberek az új módszereket. Később pedig az a politikai rendszer, amit ma ismerünk, fel fog morzsolódni. Szerintem húsz éven belül a világ teljesen meg fog változni. Paradigmaváltás előtt állunk, a kormányoktól a városi, vagy megyei szintre fog kerülni a hatalom túlsúlya. Úgy látom, hogy az emberek sokkal jobban bíznak a helyi vezetőkben, mint a kormányokban. Szerintem egy idő után a minisztereknek nem lesz semmi dolga, mert mindent megoldanak majd alacsonyabb szinteken. .."

Sorolhatnám még a példákat, de ennyiből is látszik, hogy nem csak egyetlen demokratikus alternatíva van. Igaz hogy az alig ismert demokrácia modelleket tanulnunk kell még, de tanuljunk, mert ha nem marad ez a felállás, amelyben a társadalmi kontrollt elutasító hatalmi túlsúly diktatúra rémképét vetíti előre.

Tatár J.
kelt: 2014.04.08
feltöltve: 2014. 04. 23.

Hírek

"Ha a normálisak, a becsületesek feladják a szélmalomnak tűnő harcot, akkor kik maradnak?
A gazemberek.
MAREVOSZ

A 3.UTAS NEMZETI CIVILEK RENDSZERVÁLTÓ SAROKPONTJAI

orosz-ukrán konflikus. covid19 , Rendszerváltás/Nemzegyűlés, Háttérhatalom,

Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ) - hírek összes

Tarár József A jövő: közvetlen demokrácia, részvételi demokrácia

"Ha a normálisak, a becsületesek feladják a szélmalomnak tűnő harcot, akkor kik maradnak? A gazemberek. MAREVOSZ

A 3.UTAS NEMZETI CIVILEK RENDSZERVÁLTÓ SAROKPONTJAI

orosz-ukrán konflikus. covid19 , Rendszerváltás/Nemzegyűlés, Háttérhatalom,

Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ) - hírek összes

Tarár József A jövő: közvetlen demokrácia, részvételi demokrácia

"Ha a normálisak, a becsületesek feladják a szélmalomnak tűnő harcot, akkor kik maradnak?
A gazemberek.
MAREVOSZ