Annak érdekében, hogy a következő év egészséget, bőséget, szerencsét hozzon, változatos szilveszteri népszokás alakult ki a Kárpát-medencében is. Jó néhány szokás él a mai napig, sokszor mégsem vagyunk tisztában vele, hogy melyik mit jelent pontosan, illetve miért is tesszük. Sokminden azonban feledésbe merült, és - jobb esetben - csak a néprajzi könyvek őrzik ezeket.


A Regölés (dec. 26.), ez egy télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés, melynek során a gyermeke, a legények vagy felnőtt férfiak házról-házra mentek bőséget, boldogságot kívánni a következő évre.

 Erről a szokásról egy videó:https://www.youtube.com/watch?v=HJsYL_QNsQU

 Január elsje Tükörnap azaz amit aznap csináltálsz azt sokat csinálod egész évben, ezért ezen a napon nem szokás végezni, házi és semmilyen "utálatos munkát",különösen volt szabad semmit kidobni vagy eladni és bontómunkát végezni, mosni, vasalni varrni,
Emellett ezen a napon lencsét,sárgaborsót kell enni, hogy sok pénz legyen, annyi mint a "lencse magjai".
Más babona szerint , ha az első látogató ezen a napon .nő, akkor balszerencsés lesz az év.
December 31.hez hasonlóan ezen a napon se szokás baromfit enni, mert elkaparja a szerencséd
Szokás volt ilyenkor még a kezdetvarázslás és kezdetjóslás. Ezek azt állították, hogy amit először teszünk, azt folytatjuk egész évben, ezért nem volt szabad semmit kidobni vagy eladni és bontómunkát végezni, mosni, vasalni, stb.

Aprószentek napja vesszőből font korbáccsal megcsapkodják a lányokat, hogy egészségesek és szépek legyenek. Ezt követ a legényavatás (Győr-Sopron megye), melyen csak férfiak vehetnek részt. Az avatás egy hosszú beszédből, borral leöntésből és kiadós ivászatból áll, mely után elviszik az újdonsült legényeket látogatóba egy-egy lányos házhoz.