Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége(MAREVOSZ)-
hagyományaink:

Őrizzük meg a szokásainkat, maradjunk hűek kultúránkhoz, mert akkor erősödik a nemzetünk.

Pünkösdi népszokások!

2016-05-16 20:37:13
Mint minden keresztény ünnepnek, a Pünkösdnek is megvannak, a maga népi hagyományi, bizonyítván, hogy a kereszténység beleivódott a magyar néplélekbe. A tavasz, évezredek óta összekötödik a párválasztással, udvarlással, szerelemmel.
Mint ilyen a magyar néplékeben is a párválasztás és a termékenység ideje. A magyar pünkösdi népszokások is eme két motívum köré csoportosulnak.

Az egyik legismertebb és napjainkban újjáéledő szokás szokás a Pünkösdi királyválasztás.
Ez a szokás is a régmúltra, a 17. 18 század környékére nyúlik vissza.
A pünkösdi királyság egy évig tartott.
A pünkösdi király, házasulandó félben lévő de még meg nem házasodott legény lehetett.
A címet versenyeken lehetett elnyerni, ami leggyakrabban lovas próbatétel volt. A nyeremény pedig egy év királyság volt. A címmel együtt jártak kiváltságok.
A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, minden kocsmában ingyen ihatott, , amit elfogyasztott azt a község fizette ki . Általában ő lett a legények vezetője is az adott évben. Mint oly sok régi népi szokás, ez is feledésbe kezedet merülni, de szerencsére nem tűnt el teljesen, és szépen lassan visszatér a mindennapokba.

Pünkösdi királyné járás!
A Dunántúlon jellemző vagy legtovább ott fennmaradtszokás a pünkösdi királyné választás. Ekkor a magyar népmesében megjelenő legkisebb királyfi/gyermek motívumhoz hasonlóan pár nagyobb(általába négy-öt) lány körbevisz a faluban egyet aki a legkisebb, a legszebb volt. Eredetileg termékenységvarázslással összekötött szokásvolt ez, amely később adománygyűjtéssel párosult.
A kislányok csapata, megállt az udvarokon, a legkisebb, a pünkösdi királyné feje fölött kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak.

Pünkösdölés
Ez a szokás hasonló a pünkösdi királyné járáshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. Ez is az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző, de csak lányok voltak a szereplői.
Leggyakrabban király és királyné párost jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. A gyerekek, vagy fiatalok csapata végigjárta a falut, s énekelve, táncolva adományt gyűjtött.

Ilyenkor állították, vagy bontották a májusfát.
A májusfát vagy a legények állították a lányoknak, vagy az olyan házak elé ahol eladófélbe lévő fehérnép volt, a család maga állította.
Május elseje kapcsán már írtunk a májusfáról (lsd. itt megnéz>>>)

Egyéb párválasztó és udvarló szokások
Mint említettük a tavasz és annak betetőzése a Pünkösd az udvarlással, párválasztással és temékenységgel kapcsolódott össze.Ilyen szokások voltak még:
A legényeknek be kellett csempészni a kiválasztott lány ablakába egy pünkösdi rózsát.
A lányoknak viszont koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek. Szokás volt a mátkálás is. A legény annak a lánynak küldött egy tálat kaláccsal és borral, aki tetszett neki. Ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan telerakott tálat küldött vissza.
Az udvarlás az egymásra találás fojtatódhatott az esti Pünkösdi bálokon.

Hagyományok

Még több hagyomány:

Bakay Kornél - A szlovák címer és néhány szomszédunk történelem-hamisítása (videó)

George Bernard Shaw (1856-1950) - angol írófejedelem a magyar nyelvről:

Rakamazi Turul

Az Árpádházi (sávos) zászló szimbolikai jelentése: teljesség!

A magyar rovásírásról - rövid összefoglaló

2015. 09. 29. Szent Mihály arkangyal ünnepe

A magyar Szent Korona igazi rejtélye

Jó hír: Magyar nemzeti szabvány lett ősi írásunk