Piován Győző: PÜNKÖSDKOR

Piros pünkösd napján,
mikor gyümölcs érik
életed kalászát
angyalszemek nézik.

Ezüstös harmatot
csorgatnak tövére,
hogy termése nőjön
S vihar ki ne tépje.

Piros pünkösd napján
az Úr keres téged
zúgó szelek szárnyán
Lelkét küldi néked.

Fogadd szeretettel
a mennyei lángot,
növeljen szívedben
hitet, boldogságot.
--------------------------------------
Jöjj Szentlélek, szállj le rám.
Örök boldog fénysugár.
Vezesd életem a szűk ösvényen.
Segíts levetni régi ruhám.
--------------------------------------

"GAZDAGGÁ AZ EMBERT, CSAK A LÉLEK, A JÓSÁG, A BÖLCSESSÉG SZERETETE ÉS A JÓ CSELEKEDETEK TESZIK." ( SENECA -- BRINDZA A.)
-------------------------------------
"Akinek a lelke nagy és igaz, annak az élete áldás a világra."
-------------------------------------
"A BÖLCS LELKE OLYAN, MINT A HOLD FÖLÖTTI VILÁG, MINDIG DERÜLT." (SENECA)
-------------------------------------
"A BESZÉD A LÉLEK KULTÚRÁJA."
-------------------------------------
"A mosoly a lélek megcsillanása."
-------------------------------------
"Az alacsony lelki, szellemi és jellemi szinten lévő emberek szenvedik az életet -- a magas szinten lévők élvezik." ( Brindza András )
-------------------------------------
Az ókori görög filozófus Szinópéi Diogenész ( a hordóban is lakó ) falat épített, a falra bölcsességeket-bölcsességeit írt-írta.
Megkérdezték tőle, hogy miért tette ezt -- így felelt:
ha néhány emberen kellene segítenie, azt könnyen megtehetné személyesen is, de olyan sok az alacsony lelkületű és szellemiségű "elveszett" ember, hogy Ő így próbál meg segíteni nékik..
------------------------------------
Nagy Sándor különösen tisztelte őt, és amikor Kraneioszban sütkérezett a napon, Nagy Sándor ezt mondta neki: "Kérj tőlem, amit akarsz" -- erre ő: "Ne álld el előlem a napot."
(Más források szerint: "Ne vedd el azt, amit nem adhatsz.").
Egyszer valamikor Nagy Sándor így szólt:
"Ha nem Nagy Sándor volnék, Diogenész szeretnék lenni"

Fényes nappal lámpást gyújtva mászkált az utcán, és és ezt ordítozta: "Embert keresek!" - Ebből is látszik, hogy az emberek pénzhajhászása miatt nem vette őket emberszámba.
Máskor elüvöltötte magát: "Hé emberek". Amikor odagyűltek köré, akkor szétcsapott köztük bottal, hogy az embereket hívta.

Egy alkalommal Nagy Sándor odalépett hozzá és azt mondta: „Én vagyok Sándor a nagy király”. Ő így válaszolt: „Én meg Diogenész vagyok, a kutya.” – Arra a kérdésre, hogy miért nevezik kutyának, azt felelete:
„Mert akitől kapok valamit, annak csóválom a farkam, akitől nem kapok, azt megugatom, a hitványakat megharapom.”